Kisegítő
eszköztár

nnk emblema logo

nnk cim telefon

FLAME RETARDANTS are compounds that can be found in different furnishings, products, and construction materials to reduce their flammability and thus increase the safety of the product. The most frequently used flame-retardants are polybrominated diphenyl ethers (PBDE). Flame-retardants are widely used in the plastic covers of electronic devices, in household linens, upholstered furniture, mattresses, insulating materials, floorings, and in many household products. They decay very slowly in the environment. They are fat-soluble and can therefore accumulate in living organisms. They enter our bodies mainly through the consumption of larger fish and foods with high fat content. At the same time they can enter the environment from products containing flame-retardants and so they can also be found in dust and indoor air. These compounds can also be absorbed through the skin by touching these objects and products.

The PBDE compounds influence the function of the thyroid hormone and can thus harm the development of the nervous system. Exposure during the foetal or infant stages can cause behavioural disorders, hyperactivity, and the impairment of the learning ability and memory functions. They can contribute to the development of disturbances in sexual functions; they harm the liver and are potential carcinogens. Foetuses and infants are at a higher risk because their nervous system and sexual organs are still in development and the PBDE compounds can enter the foetus and the mother’s milk from the blood of the mother. They also pose a risk to children playing on the ground because dust can easily enter their system. Flame-retardants also endanger animals and contribute to the significant population reduction of sea mammals. Some PBDE compounds have already been banned or restricted in the European Union. PBDE compounds can be replaced, but some of the replacement compounds have also proven to be harmful (e.g.: TPHP, TCEP, TCPP, TDCP).

We can reduce the concentrations of PBDE compounds by buying products with an eco-friendly certificate and that are PBDE-free. Predatory fish accumulate more unhealthy materials so it is better to consume herbivorous or smaller, less fatty fish. Avoid fatty food! Mothers should avoid dieting during breastfeeding, because then the harmful materials accumulated in the fat tissues of the body get into the mother’s milk. Regular wet cleaning and proper ventilation reduces the concentration of harmful materials in our homes. Instead of carpeted floors and machine made carpets one should buy simple woven or knotted carpets. When it comes to pillows, choose ones with fleece, feather, or polyester fillings instead of polyurethane foam. It is important to keep the protective covers of mattresses and upholstered furniture intact. Reduce the amount of e-waste through informed consumption. Don’t give cell phones and remote controls in the hands of small children!

Melléklet(ek):
Download this file (Flame retardants.pdf)Flame retardants.pdf[ ][ ]

MYCOTOXINS are compounds that are produced by moulds. Moulds can occur anywhere in the natural or artificial environment. They produce different compounds, some of which are useful (e.g.: antibiotics), while many others have harmful health effects. The latter are called mycotoxins, among which some damage the kidneys and liver, others are cytoxins, neurotoxins, carcinogens, or endocrine disruptors. Some of them can cause mutagenic and immunosuppressive biological effects. At present we know of more than 400 mycotoxins, of which less than 20 have human- and animal health significance. The most important of these are the aflatoxins, ochratoxin A, the fumonisins (e.g.: fumonisin B1), the trichothecenes (e.g.: deoxynivaleon), and zearaleon. These compounds are produced mainly by members of the following fungal genera: Aspergillus, Penicillium, and Fusarium. These fungi can most often be found on grain crops, especially on wheat, rye and corn. Moulds can infect crops both on land and during storage. Mycotoxins can be found in significant concentrations in whole grains and in products made of whole grains. They can also be found in fruit-based drinks, in beer, coffee, and in many snacks (e.g.: dried fruit, peanuts, walnuts, pistachio and almond). These compounds are very resistant to different environmental effects (e.g.: heat) so they are also resistant to the different processing procedures. They can accumulate in the body if consumed. The maximum permissible concentration of mycotoxins in food products is regulated in the European Union. However, the effect of the allowed concentrations in the different food products can accumulate in the body and, according to estimates; among small children and adolescents the intake through food often exceeds the daily limit.

Those people who belong to the risk groups (0-5, 70+), pregnant women and those suffering from different chronic diseases that also weaken the immune system should pay attention to consume grains from reliable sources. Children in primary school and young people should also not consume too many whole grain products. If mould appears on our food we should immediately pack it up and remove it from our home. We should not try to “save” the food by removing the visible parts of the mould as the small, invisible filaments of the fungus are already present everywhere in the food product. It is important to note that mycotoxin producing fungi can also appear in our homes. We can often encounter mould on the inside walls of buildings, in our bathrooms and in our different domestic water equipment. The mycotoxins produced by these fungi enter the air in negligible amounts and do not cause significant health risk in most cases. Moulds can also produce other volatile organic compounds, the concentration of which can accumulate in closed spaces and might cause irritation in the respiratory tract. It poses a further risk that a fungus colony can release several billions of allergenic spores into the air. These spores can cause allergy and asthma. To avoid these risks we should always pay attention to the appearance of indoor moulds, the reasons for their appearance (e.g.: leak, high indoor humidity), and to their proper removal, which in some serious cases could require the help of an expert.

Melléklet(ek):
Download this file (Moulds and mycotoxins.pdf)Moulds and mycotoxins.pdf[ ][ ]

AZ ÉGÉSGÁTLÓK olyan vegyületek, melyeket különféle használati és berendezési tárgyak, illetve építőanyagok tartalmazhatnak, hogy csökkentsék azok gyúlékonyságát és ezáltal növeljék a termék használatának biztonságát. A termékekből a környezetbe kerülve csak nagyon lassan bomlanak le. Zsíroldékonyak, így felhalmozódhatnak az élő szervezetekben.

A leggyakrabban alkalmazott égésgátlók a polibrómozott-difenil-éterek (PBDE-vegyületek). Az égésgátlókat kiterjedten alkalmazzák elektromos és elektronikus berendezések műanyag borításaiban, lakástextilekben, kárpitozott bútorokban, matracokban, szigetelőanyagokban, padlózatban, illetve számos használati tárgyban.  

Szervezetünkbe egyrészt nagyobb testű halak és magas zsírtartalmú élelmiszerek fogyasztásával kerülhet. Másrészt az égésgátlókat tartalmazó termékekből a vegyületek a környezetbe juthatnak, így az ülepedett porban és a beltéri levegőben is előfordulnak. A tárgyak érintésével bőrön keresztül is felszívódhatnak.

A PBDE-vegyületek a pajzsmirigyhormon működését befolyásolva károsíthatják az idegrendszer fejlődését. A magzati és csecsemőkori kitettség viselkedészavarokat, hiperaktivitást, illetve a tanulási képesség és a memóriafunkciók csökkenését okozhatja. Hozzájárulhatnak a nemi működések zavarainak kialakulásához, májkárosítóak és lehetséges rákkeltők. A magzatok és a csecsemők magasabb kockázatnak vannak kitéve, mivel idegrendszerük, nemi rendszerük még fejlődik, és a PBDE-vegyületek az anyai vérből a magzatba és az anyagtejbe is bejutnak. A földön játszó gyermekek számára is kockázatot jelentenek, az ülepedett por könnyen a szervezetükbe kerül.

Az égésgátlók veszélyeztetik az állatvilágot is, hozzájárulnak a tengeri emlősök nagyfokú populációcsökkenéséhez. Az Európai Unióban néhány PBDE-vegyületet már betiltottak vagy korlátozták alkalmazását. A PBDE vegyületek helyettesíthetőek, azonban az újabb, helyettesítésre használt vegyületek közül néhány szintén káros hatásúnak bizonyult (pl.: TPHP, TCEP, TCPP, TDCP).

A környezetbarát tanúsítvánnyal rendelkező, PBDE-mentes termékek vásárlásával csökkenthetjük ezen vegyületek koncentrációját a környezetben. A ragadozó halakban több egészségre káros anyag is felhalmozódhat, ezért inkább növényevő, vagy kisebb testű, kevésbé zsíros halat ajánlott választani. Kerüljük a zsíros ételeket! A kismamák lehetőleg ne fogyókúrázzanak a szoptatás idején, mert a szervezet zsírszöveteiben elraktározódott káros anyagok ilyenkor az anyatejbe kerülnek. A rendszeres nedves takarítás és a megfelelő szellőztetés csökkenti az otthonainkban felhalmozódó káros anyagok mennyiségét. Gépi szőnyeg vagy szőnyegpadlók helyett ajánlatos inkább egyszerű, szőtt vagy csomózott textilszőnyeget. Párnából poliuretán hab töltésű helyett inkább pehely, toll, gyapjú vagy poliészter töltésűt célszerű választani. Fontos, hogy a matracok, kárpitozott bútorok védőhuzata ép maradjon.

Tudatos vásárlással járuljunk hozzá az e-hulladékok mennyiségének csökkentéséhez! Ne adjunk kisgyermek kezébe távirányítót, mobiltelefont!

Melléklet(ek):
Download this file (Égésgátlók.jpg)Égésgátlók.jpg[ ][ ]

A MIKOTOXINOK olyan vegyületek, melyeket különböző penészgombák termelnek. A penészgombák nagy alkalmazkodóképességük következtében bárhol előfordulhatnak a természetben, illetve mesterséges környezetben is. Létfolyamataik fenntartásához különböző vegyületeket állítanak elő, melyek egy része hasznos vegyület (pl.: antibiotikum), míg számos közülük káros egészséghatással bír. Ez utóbbiak a mikotoxinok, melyek között vannak vese- és májkárosítók, sejt-, illetve idegmérgek, rákkeltő hatású vegyületek, illetve hormonháztartást zavaró vegyületek. Egyesek mutagén és immunszuppresszív biológiai hatásokat válthatnak ki. Jelenleg több, mint 400 mikotoxint ismerünk, melyek közülük kevesebb, mint 20 toxin rendelkezik kiemelkedő humán- és állategészségügyi jelentőséggel. Ezek közül a legfontosabbak az aflatoxinok, az ochratoxin A, a fumonizinek (pl.: fumonizin B1), a trichotecének (pl.: deoxynivaleon), valamint a zearalenon. E vegyületeket főként az Aspergillus, Penicillium és Fusarium gombanemzetség tagjai termelik.

E gombák leggyakrabban gabonaféléken, főként búzán, rozson és kukoricán találhatóak meg. A penészgombák részben már a termőterületen (szántóföldi penészek), részben pedig a tárolás során fertőzhetik a növényeket. Mivel a mikotoxinok legnagyobb mennyiségben a héjuktól, magburkuktól meg nem fosztott gabonákban találhatók, főként a teljes kiőrlésű kenyérfélékben, péktermékekben, müzlikben, gabonapelyhekben, tésztákban fordulhatnak elő jelentősebb mennyiségben. Emellett megtalálhatóak gyümölcs alapú italokban, sörben, kávéban és számos kedvelt nassolnivalóban (pl.: aszalt gyümölcsök, dió, mogyoró, pisztácia, mandula).  Mivel e vegyületek nagyon ellenállóak különböző környezeti hatásokkal szemben (pl.: hőhatás), ezért a különböző élelmiszer feldolgozási eljárásokkal szemben is ellenállóak. Fogyasztásuk esetén felhalmozódhatnak a szervezetben. Az Európai Unióban a mikotoxinok élelmiszerekben való maximális koncentrációjára vonatkozóan szabályozás van életben. A különböző élelmiszerekben megengedett koncentrációk hatása azonban összeadódhat a szervezetben, és a becslések szerint a kisgyermekek és a serdülők körében az étrendi bevitel gyakran meghaladja az eltűrhető napi bevitelt.

A veszélyeztetett korcsoportokba (0-5 éves korosztály, 70 év fölöttiek) tartozó személyeknek, kismamáknak, illetve különböző az immunrendszert is gyengítő krónikus betegségben szenvedőknek érdemes odafigyelni, hogy ellenőrzött forrásból származó gabonaféléket fogyasszanak. Fejlődésben lévő kisiskolásoknak, fiataloknak sem tanácsos túlzásba vinni a teljes kiőrlésű péktermékek, müzlik fogyasztását.

Abban az esetben, ha a tárolt élelmiszereinken megjelenik a penész, az élelmiszert azonnal csomagoljuk be és távolítsuk el lakásunkból. Szigorúan kerülendő az élelmiszer „megmentése” a látható penészgomba eltávolításával, a gomba apró, láthatatlan fonalaival ekkorra már az egész terméket behálózta. Fontos megemlíteni, hogy a mikotoxint esetlegesen termelő penészgombák nem csak élelmiszereinkben, hanem akár otthonainkban is előfordulhatnak. Számos esetben találkozhatunk penészgombákkal épületek belső falain, fürdőszobáinkban, illetve különböző háztartási vizes berendezéseinkben egyaránt. E gombák által termelt mikotoxinok többnyire csak elhanyagolható mennyiségben jutnak a levegőbe, és legtöbb esetben nem okoznak jelentős egészségkockázatot. Azonban a mikotoxinok mellett egyéb illékony szerves vegyületeket is termelhetnek a penészgombák, melyek koncentrációja a zárt térben feldúsulhat és légúti irritációt okozhatnak. További kockázatot jelent, hogy egy-egy gombatelep akár több milliárd allergén spórát termel és bocsájt ki a levegőbe. E gombaspórák allergiát, súlyosabb esetben asztmát okozhatnak. 

E veszélyek elkerülése érdekében mindig oda kell figyelni a belsőtéri penészgombák megjelenésére, a megjelenés okaira (pl.: beázás, túlzottan magas belsőtéri páratartalom), továbbá szakszerű eltávolítására, mely súlyosabb esetekben szakember segítségét igényli.

Melléklet(ek):
Download this file (A penészgombák és mikotoxinok.jpg)A penészgombák és mikotoxinok.jpg[ ][ ]

HBM4EU logoWe are surrounded by numerous chemicals in our everyday items, the furnishings of our indoor spaces, the food we consume and even in the air we breathe that can be harmful to our health. These chemicals are usually present in small amounts and can primarily cause adverse health effects in the long term. With care we can reduce the amount of these chemicals that enter our body. The aim of human biomonitoring is to determine the exposure to these harmful chemicals investigating human biological samples, such as urine or blood.

The National Public Health Center joined the HBM4EU project ( https://www.hbm4eu.eu ) in 2018, the goal of which, among others, is to harmonize human biomonitoring methods on the European level, collecting new and already existing biomonitoring data, and supporting the work of decision makers.

An effective way of reducing the environmental burden of disease is to distribute awareness-raising materials among the public. Therefore, the National Public Health Center is launching a series of such materials in order to raise the awareness of the public of harmful materials and to provide help in avoiding these pollutants.

POLYCYCLIC AROMATIC HYDROCARBONS (PAH-compounds) are emitted during the incomplete combustion of certain organic materials (e.g.: wood, coal, oil and fuels). There are hundreds of such compounds in our environment. PAH compounds are present in both the indoor and outdoor air and thus it is unavoidable that they enter the human body. However, the extent of the exposure these compounds can be reduced.

The inappropriate heating methods used by the population, the exhaust gases of vehicles, industrial and forest fires and smoking emits numerous PAH compounds into the environment.
Furthermore, we can ingest these compounds through our consumption of food. The leafy vegetables, root vegetables, oil crops and grains produced at areas where the air and the soil are contaminated typically contain PAHs. They can also enter the air and our food through grilling over charcoal. PAH compounds were found in higher concentrations in foods that were traditionally smoked and dried, and also in fats and oils. The method of food preparation thus influences the extent of the exposure. For example, when cooking with used oil, the concentration of PAHs increases not just in the food, but also in the air, which can be made worse by not ventilating.

The European Commission set limit values for the concentration of certain PAH compounds in many food products (e.g.: oils, fats, smoked meat, baby food, infant formula). There are also limit values for the ambient air quality, children’s toys, childcare products and plastic and rubber products as they can occur in plastics, rubbers and in asphalt.

Many of these compounds are proven carcinogens (e.g.: benzo[a]pyrene). Most of them are hormone disruptors and are therefore considered as risk factors for several disorders. They may disturb sexual development and the normal development of the nervous and immune systems. They also contribute to the reduction of fertility.

Exposure to PAHs can be reduced with careful attention. Pregnant women or mothers with small children should avoid areas with high-traffic, especially when the air quality is poor. The use of public transportation or bicycle instead of driving could reduce emissions. Separate collection or composting of fallen leaves and garden waste instead of burning it also reduce PAH emissions. The burning of waste, plastics, rubber, waste oils and painted/glued/varnished wooden materials should be avoided and is also forbidden by law in many countries.
Pregnant women and children should avoid the smoke of the outdoor grill and should not consume a lot of food products conserved by traditional smoking. Cooking, steaming food should be preferred over frying (especially in used oil) or grilling using charcoal. Smoking should be avoided especially indoors around pregnant women and small children.

Melléklet(ek):
Download this file (POLYCYCLIC AROMATIC HYDROCARBONS_poster.pdf)Polycyclic aromatic hydrocarbons[ ][ ]

PHTHALATES are compounds used primarily as plasticisers as they increase the flexibility and service life of plastics. They do not form strong chemical bonds, so they can be released for a long time from the various products. Phthalates can occur in many products we use daily. Products made of flexible plastics (PVC) or rubber (e.g.: PVC-floors, carpets, cables, the plastic handles of tools, stickers) all can contain phthalates. The plastic packaging of food products can also contain these chemicals; therefore, they can enter our body if we consume food that came into contact with these materials. They can also get into the liquids contained in bottles made of polyethylene terephthalate (PET). They are also used in cosmetics (e.g.: nail polish, hair spray) as plasticisers and fixatives in fragrances so they can be absorbed through the skin or we may also inhale them. Certain clothing items made of plastic (e.g.: shoes, rain-coats) could also contain phthalates. There are many other sources of phthalates, they can also be found in modelling clays, glues, paints, air fresheners, candles, protective foils and soft capsules. They are also present in settled dust and in the indoor air. The use of certain phthalates in certain products (e.g.: children’s toys) is already limited in the EU.

There are several phthalates that are known to disturb the hormone system especially during the foetal, infant, and child development. They can alter sexual development and function (resulting in early puberty, cryptorchidism, urinary tract disorders, reduced sperm count, reduced fertility, polycystic ovary, and endometriosis). They can be harmful to the development of the nervous system (causing delays in neurodevelopment, learning difficulties and disorders like ADHD and ASD) and can cause metabolic disorders. Most phthalates are quickly broken down in the body into simpler components and are then excreted from the body. The extent of the phthalate exposure can be shown from the urine.

Phthalates can be avoided with careful attention. Products made of natural materials should be selected over those made of plastic and we should also prefer products labelled as PVC-free, phthalate free, and fragrance free. Exposure can be reduced by using fewer cosmetic products, this is especially important for pregnant women and mothers of infants. Household dust can also contain these compounds, so their concentration can be further reduced by regular cleaning and dusting with a wet towel. Phthalates release more easily on higher temperatures; therefore, warming food in plastic containers should be avoided. Frequent and thorough handwashing, especially prior to eating, is also good practice. The most important measures; however, are to check the labelling of plastic products and to use plastics that are considered safe.

Melléklet(ek):
Download this file (PHTHALATES_poster.pdf)Phthalates[ ][ ]

BISPHENOLS are synthetic compounds used in the production of polycarbonate plastics and epoxy resins. They are also used as antioxidants in PVC plastics. The most common bisphenol is bisphenol A (BPA).

Polycarbonate plastics are flexible, but very shatter- and heatproof materials and are in widespread use due to their positive attributes. Thus, objects containing BPA are widely used for numerous purposes. The plastic containers used in microwave ovens, the sturdier plastic plates, transparent, glass-like cups and lids and the water dispensers are all made of polycarbonate. BPA can get into the food and drink through prolonged storage, heating, sunshine, microwaves as well as the acidic-basic media has an influence on it. BPA can also be found in many other products, such as CDs, DVDs, computers, laptops and phone cases.

Epoxy resin plastics also contain bisphenols. These are used, for example on the inside surface of tin cans. They can also be found on thermal papers (e.g., receipts) and they can enter the human body through skin contact. Products made of PVC can also contain bisphenols.

Bisphenols play a role in the etiology of numerous diseases by interfering with the hormone system, especially during foetal and childhood development but also in the adult organism. They can, like phthalates, influence sexual development in the foetal and infant age (causing, for example, cryptorchidism, urinary tract disorders, early puberty) and can contribute to neurodevelopmental disorders (e.g.: attention deficit disorder, hyperactivity, autism spectrum disorder, learning disabilities). They influence reproductive functions, can cause fertility problems, reduced sperm count, polycystic ovarian syndrome or endometriosis. Later in life they can contribute to metabolic disorders, obesity and diabetes.

The use of bisphenols in the production of feeding bottles and the packaging materials of infant food products has been banned in the European Union (EU). The EU also determined the maximum amount that can be released from materials that come into contact with food products and from children’s toys. Their ban in thermal paper comes into effect in 2020. There are still many places outside the EU where such limitations have not been applied. Furthermore, the small amounts released from several products cumulate.

The amount of bisphenols absorbed into the body can be reduced with care. It is good practice to use products made of natural materials instead of plastics and paying increased attention to the components, picking only products that are PVC- and BPA-free. Heating food and drinks in polycarbonate (labelled as: PC) plastic containers should be avoided and glass, stainless steel and ceramic containers should be used instead. Exposure to the chemicals can be significantly reduced by consuming fresh or frozen vegetables and fruit instead of canned food. Avoid jars with a metal lid when storing warm food or for preserving. Dust can also contain BPA so dusting with a wet towel and cleaning regularly is important. Avoid letting little children touch thermal paper, receipts or plastic products made of PVC or polycarbonate.

Melléklet(ek):
Download this file (BISPHENOLS_poster.pdf)Bisphenols[ ][ ]

A POLICIKLUSOS AROMÁS SZÉNHIDROGÉNEK (PAH-vegyületek) egyes szerves anyagok (pl.: fa, szén, olaj és üzemanyagok) tökéletlen égésekor keletkeznek. Több száz ilyen vegyület létezik a környezetünkben. A PAH-vegyületek egyaránt jelen vannak a bel- és kültéri levegőben, így az emberi szervezetbe kerülésük elkerülhetetlen, de az expozíció mértéke csökkenthető.

A helytelen lakossági fűtési módok, a járművek kipufogógázai, az ipari- és erdőtüzek, valamint a dohányzás miatt számos PAH-vegyület jut a környezetbe.

Mindemellett az ételeken keresztül is a szervezetünk juthatnak a policiklusos aromás szénhidrogének. A szennyezett levegőjű és talajú területeken termelt leveles zöldségekben, gyökérzöldségekben, olajnövényekben és gabonákban jellemzően megtalálhatóak az ilyen vegyületek, valamint a grillezés során a levegőbe és ételeinkbe is kerülhetnek. Nagyobb mennyiségben találtak PAH-vegyületeket a hagyományos módon füstölt, illetve szárított élelmiszerekben, illetve a zsírokban és az olajokban. Az ételkészítés módja tehát hatással van az expozíció mértékére, például használt olajban való sütéskor, ételkészítés közben nemcsak az ételben, hanem a beltéri levegőben is megnő a koncentrációjuk, melyen csak tovább ront a szellőztetés elmulasztása. A grillezés során termelődő füstből a levegőbe és ételeinkbe is kerülhetnek PAH-vegyületek.

Számos élelmiszerben (pl.: olajok, zsírok, füstölt húsok, bébiételek, anyatej-helyettesítő tápszerek) egyes PAH-vegyületek mennyiségére vonatkozó határétéket állapítottak meg az Európai Unióban. Továbbá határérték vonatkozik a kültéri levegőminőségre, valamint a gyermekjátékokra, gyermekápolási termékekre, műanyag és gumi termékekre, hiszen a műanyagokban, a gumiban és az aszfaltban is előfordulhatnak.

Ezen vegyületek közül számos bizonyítottan rákkeltő (pl.: benzo[a]pirén). Többségük hormonháztartást zavaró hatású, ezzel számos kóros állapot kialakulásának kockázati tényezőiként tartják számon. Fejlődő szervezetre hatva megzavarják a nemi fejlődést, az idegrendszer normális fejlődését, zavarják az immunvédekezés megfelelő kialakulását. Hozzájárulnak a termékenység csökkentéséhez.
Gondos odafigyeléssel csökkenthető a PAH-vegyületeknek való kitettség. Várandós vagy kisgyermekes anyáknak javallott a forgalmasabb közlekedésű városrészek elkerülése, különösen rossz minőségű levegő esetén. A gépjármű használata helyett a tömegközlekedés vagy a kerékpározás előnyben részesítése javasolt. Az avar és a kerti hulladék elégetése helyett a komposztálás vagy a szelektív gyűjtés szintén hozzájárul a PAH-vegyületek kibocsátásának csökkentéséhez. Kerülni kell a hulladékok, műanyagok, gumik, fáradt olaj, festett, ragasztott vagy lakozott faanyagok égetését, ezt jogszabály is tiltja.

Kismamáknak és gyermekeknek célszerű kerülni a kerti grillező füstjét és nem ajánlott sokat fogyasztani a hagyományos füstöléssel tartósított élelmiszerekből. Javasolt előnyben részesíteni az ételek párolását, főzését a sütéssel (különösen a használt olajban, illetve faszénen való sütéssel) szemben. Erősen javasolt a dohányzásról való leszokás, valamint beltéren, várandós anyák és kisgyermekek közelében annak mellőzése.

 

Melléklet(ek):
Download this file (Policiklikus aromás szénhidrogén_final.pdf)Policiklikus aromás szénhidrogén[ ][ ]

A BISZFENOLOK olyan szintetikus vegyületek, melyeket polikarbonát műanyagok és epoxigyanták gyártásához használnak, valamint PVC műanyagokban antioxidánsként alkalmazzák. A biszfenolok közül a legelterjedtebb vegyület a biszfenol-A (BPA).

A polikarbonát műanyagok hajlítható, ugyanakkor rendkívül törés- és hőellenálló anyagok, kedvező tulajdonságaik révén nagyon kiterjedten gyártják. A BPA – t tartalmazó tárgyak ezért sokfélék és rendkívül elterjedtek. Polikarbonátból készülnek a mikrohullámú sütőkben használható műanyag edények, a merevebb műanyag tányérok, az átlátszó, üveghatású poharak és a dobozfedelek, valamint a vízautomaták ballonjai is. A BPA könnyen az emberi szervezetbe kerülhet, hosszas tárolás, melegítés, napsugárzás, mikrohullámok és savas-lúgos hatás következtében beoldódhat az ételekbe, italokba. A mobiltelefonok védőtokjai és sok más termék (pl.: CD, DVD, számítógépek, laptopok) gyártásához polikarbonátot használnak, így ezekben a tárgyakban is fellelhető a vegyület.

Biszfenolokat tartalmaznak a polikarbonátokon kívül az epoxigyanta műanyagok is, amelyekből a befőttesüvegek fedelén látható fehér bevonat készül és egyes konzervdobozok belső felülete is. A legtöbb bolti blokkhoz, parkolójegyekhez, illetve a kártyás fizetés bizonylatához használt hőpapírokban is megtalálhatóak, amelyekből érintkezés hatására a bőrön keresztül felszívódva a szervezetbe kerülhetnek. A PVC-ből készült termékek is tartalmazhatnak biszfenolt.

A biszfenolok főként fejlődő szervezet esetén, de a későbbi életkorokban is a hormonok összehangolt, harmonikus működését megzavarva, számos betegség kialakulásában játszanak szerepet. Így, a ftalátokhoz hasonlóan magzati és kisdedkorban befolyásolhatják a nemi fejlődést (pl.: rejtettheréjűség, húgycső rendellenességek, korai pubertás), valamint hozzájárulhatnak egyes idegrendszeri eltérések kialakulásához (pl.: figyelemzavar, hiperaktivitás, autizmus spektrum zavar, tanulási nehézségek). A fiatal felnőttekben is hatással vannak a nemi működések egészségére, termékenység-, spermiumszám csökkenést, meddőséghez vezető policisztás petefészek betegséget vagy endometriózist okozhanak. A későbbi életkorokban befolyásolhatjákaz az anyagcsere-folyamatokat, hozzájárulhatnak az elhízás és a cukorbetegség kialakulásához.

A biszfenolok felhasználását a cumisüvegek és a csecsemőknek szánt élelmiszerek csomagolóanyagának gyártásához az Európai Unióban betiltották. Az egyéb, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban és a kisgyermek-játékokban meghatározták azt a maximális mennyiséget, amely kioldódhat. Hőpapírokban való alkalmazásuk tiltása 2020-tól lép hatályba. Ennek ellenére szükséges a tudatosság és az odafigyelés, hiszen az Európai Unión kívül sok helyen nem vezettek be erre vonatkozó korlátozásokat, továbbá a több termékből kioldódó kis mennyiségek összeadódnak.

Odafigyeléssel csökkenthető a szervezetbe kerülő biszfenolok mennyisége. Ennek érdekében javasolt műanyag helyett természetes anyagból készült tárgyakat használni, illetve az összetevőket fokozottan ellenőrizni, valamint PVC-mentes és BPA-mentes terméket választani. Az ételek és, italok polikarbonát (jelölése: PC) műanyag edényben történő melegítése kerülendő, helyette üveg-, rozsdamentes acél-, kerámia- edények használata ajánlott. Konzervek helyett friss vagy fagyasztott zöldségek, gyümölcsök fogyasztásával jelentősen csökkenthető a vegyületnek való kitettség. Befőzéshez, meleg ételek tárolásához fémfedeles befőttesüveg helyett rexüveg használata javallott. A házipor is tartalmazhat BPA-t, ezért fontos a nedves törlőkendővel történő portalanítás, rendszeres takarítás. Kisgyermekek kezébe nem tanácsos hőpapíros számlát, bolti blokkot, illetve PVC-ből vagy polikarbonátból készült műanyagterméket adni.

 

Melléklet(ek):
Download this file (BISZFENOL-A.pdf)BISZFENOL-A[ ][ ]

A FTALÁTOK olyan vegyületek, amelyeket az ipar elsősorban lágyítószerként alkalmaz, mivel a műanyagok rugalmasságát és élettartamát növelik. Nem képeznek erős kémiai kötéseket, ezért a különböző termékekből hosszú ideig képesek felszabadulni.

Ezek a vegyületek számos olyan termékben előfordulhatnak, amelyekkel minden nap érintkezünk. Ftalátokat tartalmazhatnak a rugalmas műanyagból (PVC) vagy gumiból készült berendezési és egyéb használati tárgyak, illetve a műszaki és elektronikai cikkek rugalmas bevonatai (pl.: PVC-padló, padlószőnyeg, kábelek, szerszámok műanyag markolata, öntapadós matricák). Az élelmiszerek műanyag csomagolóanyagában is előfordulhatnak ezek a vegyületek, így az ezekkel az anyagokkal érintkezésbe kerülő élelmiszerek elfogyasztásával a ftalátok a szervezetbe is bekerülhetnek. A polietilén-tereftalátból (PET) készült ásványvizes és üdítős palackokból pedig a folyadékba is kioldódhatnak. Kozmetikumokban (pl.: körömlakk, hajspray) filmképzőként és illatstabilizátorként használják, így a bőrön keresztül is felszívódhatnak vagy belélegezzük őket. Egyes műanyagból készült ruházati termékek (pl.: cipők, esőkabátok) is tartalmaznak ftalátokat. A ftalátoknak számos forrása létezik még, megtalálhatóak többek között gyurmákban, ragasztókban, festékekben, légtisztítókban, gyertyákban, kijelzésvédő PET fóliákban, lágyzselatin bevonatú étrend-kiegészítő tablettákban. Jelen vannak az ülepedett porban és a beltéri levegőben is. Egyes ftalátok alkalmazása bizonyos termékekben (pl.: gyermekjátékok) már korlátozott az Európai Unióban, de azon kívül nem mindenhol.

Több olyan ftalát ismert, amely megzavarhatja a hormonrendszer összetett élettani működéseit, különösen magzati, kisdedkori és fiatalkori fejlődés idején. Emellett befolyásolhatják a nemi fejlődést és a nemi működéseket (pl.: termékenység csökkenése, spermiumszám csökkenés, korai pubertás, rejtettheréjűség, húgycső rendellenességek, policisztás petefészek, endometriózis). Káros hatásúak lehetnek az idegrendszer fejlődésére (pl.: figyelemzavar, hiperaktivitás, autizmus spektrum zavar, tanulási nehézségek) és megzavarhatják az anyagcsere-folyamatokat, valamint elhízást okozhatnak. A legtöbb ftalát a szervezetbe kerülve az anyagcserének köszönhetően gyorsan lebomlik egyszerűbb összetevőkre, majd a kiválasztás során távozik a szervezetből. A vizeletből kimutatható a különböző forrásokból származó aktuális ftalát expozíció mértéke.

Tudatos odafigyeléssel elkerülhetőek a ftalátok. Javasolt műanyag helyett a természetes anyagból készült használati tárgyak és játékok, illetve a „PVC-mentes” („PVC free”), a „ftalát-mentes” („phthalate free”) és az „illatanyag-mentes” termékek választása. Kevesebb szépségápolási termék használatával csökkenthető a kitettség, különösen a kismamáknak és kisgyermekes szülőknek fontos erre odafigyelnie. Mivel a por is tartalmazhatja ezeket a vegyületeket, ezért rendszeres takarítással, nedves kendővel történő portalanítással csökkenthető a mennyiségük. Hő hatására könnyebben kioldódnak, ezért kerülendő az ételek műanyag edényben történő melegítése. A gyakori és alapos kézmosás - főleg az étkezéseket megelőzően - ebben az esetben is javallott. A legfontosabb a műanyagok jelölésének ellenőrzése és a biztonságosnak tekinthető műanyagok használata.

 

Melléklet(ek):
Download this file (FTALÁTOK_final.pdf)FTALÁTOK[ ][ ]

HBM4EU logoSzámos olyan kémiai anyag vesz minket körbe a mindennapi használati tárgyainkban, belső tereink berendezéseiben, az elfogyasztott élelmiszerekben vagy akár a levegőben is, melyek egészségünkre káros hatással lehetnek. Ezen kémiai anyagok általában kis mennyiségben fordulnak elő és elsősorban hosszú távon okozhatnak káros egészséghatást. Azonban gondos odafigyeléssel csökkenthetjük ezen anyagok szervezetbe történő kerülésének mértékét. A humán biomonitoring vizsgálatok célja a különböző forrásokból a szervezetbe került, egészségkárosító hatással bíró kémiai anyagok mennyiségi meghatározása biológiai mintákban (pl.: vizeletben, vérben).

A Nemzeti Népegészségügyi Központ 2018-ban csatlakozott a HBM4EU elnevezésű projekthez (https://www.hbm4eu.eu), melynek célja többek között a humán biomonitoring módszerek európai szintű harmonizációja, új és már rendelkezésre álló humán biomonitoring adatok gyűjtése, illetve a döntéshozók munkájának segítése.

A környezetű eredetű betegségteher csökkentésének hatékony módja a figyelemfelhívó anyagok eljuttatása a lakosság részére. Ennek megfelelően a Nemzeti Népegészségügyi Központ egy többrészes sorozatot indít annak érdekében, hogy felhívja a lakosság figyelmét a káros anyagokra, illetve segítséget nyújtson ezen szennyezők elkerülésében.

SSL ClassC

Minden jog fenntartva © 2019, Nemzeti Népegészségügyi Központ

Adatkezelési tájékoztató

Akadálymentességi nyilatkozat