Mintegy 24,82 milliárd forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatás segítségével valósul meg az „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” című. EFOP-1.8.0.- VEKOP-17-2017-00001 azonosítószámú kiemelt projekt. Célja a lakosság egészségi állapotának javítása, amely eléréséhez az egészségügyi rendszer négy jelentős szakterületének – alapellátás, népegészségügy, betegbiztonság és környezetegészségügy – átfogó módszertani fejlesztését irányozza elő.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ, mint konzorciumi vezető és konzorciumi partnerei, az Országos Kórházi Főigazgatóság, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, alapfeladataik ellátásával összhangban a Széchenyi 2020 program keretében közösen valósítják meg a projektet.
A jó egészség könnyebb boldogulást, jobb életminőséget, hosszabb életet tesz lehetővé. A javuló egészségi állapot nemcsak az egyének és családok szintjén kulcsa a jóllétnek, a gyarapodásnak és a fejlődésnek. Az egészségesebb népességgel rendelkező országok a stabilitás, a versenyképesség és a fejlődés tekintetében is az élvonalban járnak.
Hazánk társadalma idősödik és egyre több a krónikus beteg. Elkerülhetetlen a népegészségügyi szolgáltatások átszervezése, amelyhez ez a projekt biztosítja a szakmai megalapozó, módszertani fejlesztéseket. A betegségorientált egészségügyi ellátás mellett felértékelődik a betegségmegelőzés és egészségfejlesztés szerepe. Azokat az egészségügyi szolgáltatásokat kell a jövőben a középpontba helyezni, amelyek a legnagyobb társadalmi terhet okozó betegségek, kockázati tényezők kezelésére és az egyenlőtlenségek csökkentésére irányulnak. A projekt a lakosság és a jövő generáció egészségi állapotának javításához kíván nagymértékben hozzájárulni.
A fejlesztés első eleme az alapellátás népegészségügyi fókuszú átalakítása. Egy szakmailag megerősödött, minőségében megújult egészségügyi alapellátási rendszert kell kialakítani, amely a jövőben a lakóhelyhez közel képes magas színvonalon biztosítani a szükségleteknek megfelelő egészségügyi szolgáltatásokat.
A második elem a népegészségügyi ellátórendszer és szolgáltatások fejlesztése. A projekt keretében a megelőzés innovatív módszertani megújítása a feladat. A projekt közelebb viszi az egészségfejlesztési szolgáltatásokat a lakossághoz, ráirányítva a figyelmet például a testmozgás, az egészséges táplálkozás fontosságára. Külön hangsúlyt fektet a gyermekek egészségfejlesztésére, a mentális egészség javítására valamint a mentális betegségek megelőzésére irányuló módszerek kidolgozására.
Harmadik elem a betegbiztonság témaköre, amely olyan szervezeti kultúrát és szemléletet kíván megteremteni az egészségügyi szolgáltatók körében, hogy képesek legyenek felismerni és csökkenteni a kockázatokat az egészségügyi beavatkozások végzése során. A projekt módszertani fejlesztéseket végez a hibák és nemkívánatos események rendszerszintű megelőzéséhez, és elősegíti az ellátás során felmerülő betegbiztonságot érintő problémák korai felismerését és kezelését.
A negyedik elem célja a lakosság környezeti eredetű betegségterhének csökkentése: a régi kiépítésű ivóvízhálózatból származó és az ivóvízben megjelenő ólom-tartalom felmérése, egészségre gyakorolt hatásának megismerése, a káros hatások csökkentése. A pollenallergiások számára az egész országra kiterjedő pollen előrejelző rendszer épül ki – weboldallal és mobiltelefonos applikációval – amely napi szintű, személyre szabott előrejelzést is lehetővé tesz.
A projekt fő törekvése, hogy elősegítse azt a szemléletváltást, amely az egyén, a közösségek és az állam közös felelősségvállalását erősíti a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében.
COVID19 alprojekt
március 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az új koronavírus okozta járványt világjárvánnyá nyilvánította. A Föld országaiban több millió fertőzöttet regisztráltak és a vírus által okozott halálozások száma meghaladja az 3 millió főt.
Magyarország hatékony szakmai és szakmapolitikai intézkedéseket vezetett be, mely sikeresen kezelte a világjárvány káros hatásait. 2020. tavaszán elkészült egy kiváló szakmai projekt-tervezet „COVID-19 JÁRVÁNYRA ADOTT KOMPLEX VÁLASZ” címmel. Az idő előre haladtával - az egészégügyi és kutatási tapasztalatok birtokában - azonban a szakemberekben egyre jobban tudatosult, hogy pandémia terjedése csak megfelelő mennyiségű és minőségű (hatásos, ártalmatlan) oltóanyag birtokában fékezhető meg.
Ezekre az új szakmai adatokra összpontosítva került módosításra az eredeti projekt „COVID-19 JÁRVÁNYRA ADOTT (epidemiológiai és klinikai) KOMPLEX VÁLASZ” címmel.
Az új szakmai terv megtartotta az alapkutatási altémákat, azonban a fő hangsúly a vakcina hazai fejlesztésének és alkalmazásának támogatására helyeződött át, a kutatásokat négy munkacsoportban végzik a kutatók.
NETOK alprojekt
Magyarország Kormánya annak érdekében, hogy egészségügyi kérdésekben segítséget nyújtson és megbízható szakmai válaszokat adjon Magyarország minden lakosa számára, a 1658/2020. (X. 15.) Kormányhatározatában a nemzeti egészségügyi telefonos ügyfélszolgálati és online információs központ (rövidített név NETOK) létrehozásáról döntött, mely projektelem megvalósításához szükséges forrást az EFOP-1.8.0 projekt összköltségének növelésével biztosította.
A NETOK projektben megvalósítandó fejlesztés alapvető célja az EGÉSZSÉGVONAL, 0-24 órában elérhető contact centeren alapuló elektronikus egészségügyi szolgáltatás elindítása a 1812-es központi hívószámon, mail csatornán és a kapcsolódó portál (egeszsegvonal.gov.hu) normál, táblagép és mobil nézetű felületein, az integrált, mesterséges intelligencia funkciókkal támogatott chatbot segítségével.
Minden jog fenntartva © 2022, Nemzeti Népegészségügyi Központ | |