Miért van szükség Levegőhigiénés Indexre?

Egészségi állapotunk megóvása és javítása érdekében a mai kor embere próbál egyre jobban ügyelni környezetére, figyelemmel követi annak alakulását. Egészségünket és komfortérzetünket számos tényező befolyásolja, melyek közül jelentős szerepe van a bel- és kültéri levegő minőségének. A környezeti levegő minőségéről, azaz az egészségvédelem szempontjából legfontosabb légszennyezők koncentrációjáról számos helyről tájékozódhatunk. Megtudhatjuk, hogy milyen volt a környező levegő minősége az elmúlt napokban vagy órákban, illetve a levegőminőség várható alakulásról is már tájékozódhatunk. A levegőminőségre vonatkozó adatok értelmezése azonban szakértelmet kíván. A Nemzeti Népegészségügyi Központ által naponta frissülő Levegőhigiénés Index 2007 óta hiteles információt szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a légszennyezettség milyen egészségkockázatot jelent a különböző csoportok (pl.: gyermekek, idősek, krónikus légzőszervi és egyéb, elsősorban szív- és érrendszeri betegségben szenvedők) számára. Az országos szintű tájékoztatás célja a várható rövid távú egészséghatások bemutatása és tanácsok segítségével az érintett csoportok egészségének védelme.

Hogyan számítjuk a Levegőhigiénés Indexet?

A Levegőhigiénés Index a legfrissebb nemzetközi és a hazai kutatások alapján meghatározott minősítés, mely az elmúlt nap folyamatosan közzétett, hiteles légszennyezettségi adatainak felhasználásával készül. Egészségkockázat szempontjából a legfontosabb légszennyezőket veszi figyelembe, így a 2,5 mikrométernél (µm) kisebb átmérővel rendelkező aeroszol részecskék (PM_2.5), a 10 µm-nél kisebb átmérővel rendelkező aeroszol részecskék (PM₁₀), a nitrogén-dioxid (NO₂) és az ózon (O₃) koncentrációjának alakulása határozza meg az adott napra vonatkozó minősítést. Kiszámítása a 24 órás átlagkoncentráció értékek (PM_2.5 és PM₁₀ esetén), a 8 órás mozgó átlagkoncentrációk napi maximuma (O₃ esetén) és az órás átlagkoncentrációk napi maximuma (NO₂ esetén) alapján történik az Egészségügyi Világszervezet ajánlásának figyelembevételével történik.

A Levegőhigiénés Index rendszere négy kategóriát tartalmaz. Az első kategória az elfogadható (1), a második a kifogásolt (2), a harmadik az egészségtelen (3) és a negyedik a veszélyes (4) minősítésű. A Levegőhigiénés Index meghatározásához szükséges, hiteles légszennyezettségi adatokat az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata mérőállomásainak folyamatosan közzétett vizsgálati eredményei szolgáltatják (http://www.levegominoseg.hu).

A koncentrációértékek megfeleltetése az egyes kategóriáknak a légszennyezettség és az adott légszennyező anyag koncentrációjának rövid távú egészséghatása között megállapított összefüggések alapján történik.

A Levegőhigiénés Index kategóriáihoz tartozó levegőminőségi szintek

Egy település levegőminőségének értékelése során a közzétett értékek alapján mindegyik felsorolt légszennyezőt besoroljuk a megfelelő kategóriába, majd a minősítés a legkedvezőtlenebb kategóriába sorolt „domináns”, azaz legkritikusabb állapotot eredményező légszennyező(k) alapján történik. Két mérőállomással rendelkező település esetén a két mérőállomáson mért értékek számtani átlagának meghatározásával történik a csoportba sorolás. Három mérőállomással rendelkező település esetén legalább két mérőállomás esetén teljesülnie kell a kedvezőtlenebb kategóriához tartozó feltételnek, különben a kedvezőbb kategória kerül megállapításra. Budapest esetén legalább három mérőállomás mért adatai alapján kell teljesülnie a kedvezőtlenebb kategóriához tartozó feltételnek, különben a kedvezőbb kategória kerül megállapításra.

A PM_2.5 tömegkoncentráció helyszíni vizsgálata jelenleg számos mérőállomáson még nem biztosított, így ezeken a településeken az értékelés becslést tartalmaz, mely egy hasonló jellegű, PM_2.5 és PM₁₀ monitorokkal is rendelkező település napi átlag PM_2.5/PM₁₀ tömegkoncentráció arányának alkalmazásával történik.

Amennyiben nem teljesül az adatok rendelkezésre állására vonatkozó feltétel (az egyórás koncentráció értékek legalább 25%-a hiányzik egy adott napon), akkor az érékelés nem kerül meghatározásra (aeroszol részecskék esetén elegendő, ha a PM_2.5 vagy a PM₁₀ esetén érvényesek az adatok).

Mely településeken határozható meg a Levegőhigiénés Index?

A Levegőhigiénés Index jelenleg az automata mérőállomásokkal ellátott településekre határozható meg. Ezek az alábbiak: Ajka, Budapest, Debrecen, Dorog, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Győr, Hernádszurdok, Kazincbarcika, Kecskemét, Komló, Miskolc, Mosonmagyaróvár, Nyíregyháza, Oszlár, Pécs, Putnok, Sajószentpéter, Salgótarján, Sarród, Sopron, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Tököl, Vác, Várpalota, Veszprém.

Milyen gyakorisággal frissül a Levegőhigiénés Index?

A Levegőhigiénés Index naponta frissül az értékelést megelőző napon közétett koncentrációértékek alapján. A legfrissebb adatok, illetve egyéb tájékoztató anyagok elérhetőek a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján (https://www.nnk.gov.hu/).