nnk emblema logo

nnk cim telefon

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) javaslatai arra vonatkozóan, hogy mit tehetnek az antibiotikumot felíró orvosok az antibiotikumok hatásosságának megőrzése érdekében:

  1. Ismerje meg és alkalmazza az antibiotikumok alkalmazására, valamint a fertőzések megelőzésére vonatkozó valamennyi szakmai ajánlást, amely releváns az Ön szakterületén [szakértői konszenzus].
  2. Ha a kórházában vagy az egészségügyi intézményében azt érzékeli, hogy az antibiotikum alkalmazás, illetve az antibiotikum felírás gyakorlata során sérülnek a szakmai irányelvek vagy protokollok, jelezze ezt az érintetteknek, illetve hívja fel a figyelmet a nem megfelelő gyakorlatra és a rendelkezésre álló irányelvekre, protokollokra [1] [szakértői konszenzus].
  3. Legyen tisztában az osztályán, a kórházában és a területen tapasztalható antibiotikum-rezisztencia viszonyokkal a vonatkozó adatok követése révén [2] [szakértői konszenzus].
  4. Ha kétségei vannak az antibiotikum felírása, alkalmazása előtt, akkor ellenőrizze a helyi, regionális vagy országos adatokat, és kérjen útmutatást infektológustól vagy más szakmai felelőstől, pl. klinikai gyógyszerésztől, klinikai mikrobiológustól vagy a helyi antimikrobiális stewardship team más tagjától [3,4,5,6] [szakértői konszenzus]:
  5. Biztosítsa, hogy az antibiotikum alkalmazásának megkezdése előtt megfelelő módon legyen a betegtől levéve és tenyésztés céljából mikrobiológiai laboratóriumba küldve a minta.
  6. Csak akkor kezdje el az antibiotikum-kezelést, ha bakteriális fertőzésre utaló bizonyíték van. Kolonizáció esetén ne alkalmazzon antibiotikumot [2,7].
  7. Kerülje a felesleges antibiotikum-profilaxist [2,8].
  8. Súlyos fertőzésben szenvedő betegeknél a lehető leghamarabb kezdje el a hatékony antibiotikum-kezelést [2,9].
  9. Dokumentálja az antibiotikum-kezelés indikációját, a választott készítményt, az adagot, az alkalmazás módját és a kezelés időtartamát a betegdokumentációban [2,10,6,11].
  10. Rendszeresen vegyen részt olyan tanfolyamokon és megbeszéléseken, amelyek támogatják a következők megvalósulását és alkalmazását: körültekintő antibiotikum-felírás; bizonyítékokon alapuló, helyi antibiotikum alkalmazási protokollok; infekciókontroll intézkedések [12,13].
  11. Az antibiotikum-kezelés elindítását követő 48-72 óra múlva (vagy amint rendelkezésre állnak mikrobiológiai eredmények) értékelje az alkalmazott kezelést az alábbi kérdések megválaszolásával [6,10]:
  • Olyan fertőzése van-e a betegnek, amely reagál az antibiotikum-kezelésre?

Ha igen, értékelje az alábbiakat:

  • A beteg a megfelelő antibiotikumo(ka)t helyes dózisban és helyes alkalmazási módon előírva kapja?
  • Alkalmazható-e a betegnél szűkebb spektrumú antibiotikum a fertőzés kezelésére?
  • Meddig kell kapnia a betegnek a felírt antibiotikum(oka)t?

Forrás és további információk: https://antibiotic.ecdc.europa.eu/hu/tajekozodjon

Szakirodalmi hivatkozások:

[1]    Public Health England. Antibiotic Guardian. Available from: http://antibioticguardian.com/.

[2]   European Centre for Disease Prevention and Control. Proposals for EU guidelines on the prudent use of antimicrobials in humans. Stockholm: ECDC; 2017.

[3]     Pulcini C, Williams F, Molinari N, Davey P, Nathwani D. Junior doctors' knowledge and perceptions of antibiotic resistance and prescribing: a survey in France and Scotland. Clin Microbiol Infect. 2011 Jan;17(1):80-7.
[4]     Rezal RS, Hassali MA, Alrasheedy AA, Saleem F, Yusof FA, Godman B. Physicians' knowledge, perceptions and behaviour towards antibiotic prescribing: a systematic review of the literature. Expert Rev Anti Infect Ther. 2015 May;13(5):665-80.

[5]     Pulcini C, Gyssens IC. How to educate prescribers in antimicrobial stewardship practices. Virulence. 2013 Feb 15;4(2):192-202.

[6]     Public Health England. Start smart then focus 2011 [updated 2015]. Available from: https://www.gov.uk/government/publications/antimicrobial-stewardship-start-smart-then-focus.

[7]     Bretonniere C, Leone M, Milesi C, Allaouchiche B, Armand-Lefevre L, Baldesi O, et al. Strategies to reduce curative antibiotic therapy in intensive care units (adult and paediatric). Intensive Care Med. 2015 Jul;41(7):1181-96.

[8]     European Centre for Disease Prevention and Control. Systematic review and evidence-based guidance on perioperative antibiotic prophylaxis. Stockholm: ECDC; 2013. Available from: http://ecdc.europa.eu/en/publications/Publications/Perioperative%20antibiotic%20prophylaxis%20-%20June%202013.pdf.

[9]     Dellinger RP, Levy MM, Rhodes A, Annane D, Gerlach H, Opal SM, et al. Surviving Sepsis Campaign: international guidelines for management of severe sepsis and septic shock, 2012. Intensive Care Med. 2013 Feb;39(2):165-228.

[10]     Centers for Disease Control and Prevention. Core elements of hospital antibiotic stewardship programs 2016. Available from: http://www.cdc.gov/getsmart/healthcare/implementation/core-elements.html.

[11]     The National Institute for Health and Care Excellence. Antimicrobial stewardship: systems and processes for effective antimicrobial medicine use. NICE guidelines [NG15] August 2015. Available from: https://www.nice.org.uk/guidance/ng15.

[12]     Lee CR, Lee JH, Kang LW, Jeong BC, Lee SH. Educational effectiveness, target, and content for prudent antibiotic use. Biomed Res Int. 2015;2015:214021.
[13]     Pulcini C, Gyssens IC. How to educate prescribers in antimicrobial stewardship practices. Virulence. 2013 Feb 15;4(2):192-202.

SSL ClassC

Minden jog fenntartva © 2019, Nemzeti Népegészségügyi Központ

Adatkezelési tájékoztató

Akadálymentességi nyilatkozat