nnk emblema logo

nnk cim telefon

Az antibiotikumok hatásának ellenálló, úgynevezett antibiotikum-rezisztens baktériumok veszélyt jelentenek mindannyiunk számára, mivel nehezen kezelhető fertőzéseket okoznak.

Ha többször és helytelenül szedünk antibiotikumokat, ezzel hozzájárulunk az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok kialakulásához és elterjedéséhez. Az antibiotikum-rezisztens baktériumok okozta fenyegetés világszerte az egyik legsürgetőbb egészségügyi problémává vált [1-6]. Ez azt jelenti, hogy ha valamikor Önnek, gyermekeinek vagy más családtagjainak szüksége lesz antibiotikum-kezelésre, akkor könnyen előfordulhat, hogy az alkalmazott antibiotikumok már nem lesznek hatásosak [7].

Antibiotikumokkal történő „öngyógyításnak” azt nevezzük, amikor valaki antibiotikumot szed anélkül, hogy előzetesen orvoshoz fordulna. Tehát például egy korábbi kezelésből visszamaradt vagy másvalakinek felírt antibiotikumot szed be, orvosi javallat nélkül. Az ilyen jellegű „öngyógyítás” nem felelősségteljes magatartás [8]!

Az antibiotikumokat csak az az orvos írhatja fel, aki megvizsgálta Önt

Többféle – az őszi-téli, hideg időszakban – kialakuló megbetegedés ugyanazokkal vagy hasonló tünetekkel jár, azonban előfordulhat, hogy nem igénylik ugyanazt a kezelést. Ha antibiotikumot írtak fel Önnek egy korábbi betegségre, amiből sikeresen felépült, akkor érthető, hogy ugyanazt az antibiotikumot szeretné használni, ha ismét hasonló tünetek jelentkeznek. Azt azonban csak az orvos tudja megítélni és döntheti el, hogy egy meghűléses, téli időszakban jellemző betegség igényel-e antibiotikum terápiát.

  • Soha ne próbáljon meg antibiotikumokat vásárolni vény nélkül!
  • Soha ne rakja félre a megmaradt antibiotikumokat későbbi felhasználás céljából!
  • Soha ne használja a korábbi kezelések során visszamaradt antibiotikumokat!
  • Soha ne ossza meg a megmaradt antibiotikumokat másokkal!

Ne tartsa meg a megmaradt antibiotikumokat [8]! Ha az előírtnál több antibiotikumot (például tablettát, kapszulát) kapott vagy egy kezelés után megmaradt antibiotikum, forduljon gyógyszerészéhez a megmaradt adagok megsemmisítése kapcsán.

Az antibiotikumok nem fájdalomcsillapítók, és nem képesek minden betegséget meggyógyítani

Az antibiotikumok nem úgy működnek, mint a fájdalomcsillapítók, és nem képesek enyhíteni a fejfájást, különböző fájdalmakat vagy lázat.

  • Az antibiotikumok csak bakteriális fertőzések ellen hatékonyak, és nem segíthetnek felépülni olyan vírusok által okozott fertőzésekben, mint a nátha vagy az influenza [9–12, 14].
  • Az orrát, fülét, torkát és tüdejét érintő, őszi-téli megbetegségek akár 80%-a vírusos eredetű, így az antibiotikumok szedésétől nem fogja jobban érezni magát [11, 12].

Az antibiotikumok helytelen használata számos mellékhatást okozhat, ráadásul ezek a gyógyszerek a megfázás és az influenza leküzdésében sem segítenek

Az antibiotikumok megfázás vagy influenza elleni szedése semmilyen hasznot nem jelent az Ön számára: az antibiotikumok egyszerűen nem hatnak a vírusfertőzésekre [9–12]. Ezenkívül az antibiotikumok számos kellemetlen mellékhatást okozhatnak, például hasmenést, émelygést vagy bőrkiütéseket [9, 10, 13-15].

Az antibiotikumok szedése még az enyhe bakteriális fertőzések, például a baktérium okozta arcüreggyulladás, torokgyulladás, hörghurut vagy fülfájás esetén is gyakran felesleges [15–19], mivel a legtöbb esetben a beteg saját immunrendszere képes megbirkózni az enyhe fertőzésekkel. A szervezet támogatására alkalmazhatóak a tüneteket enyhíthető, vény nélkül kapható készítmények is. Az antibiotikumok szedése nem feltétlenül csökkenti a tünetek súlyosságát, és nem segít abban, hogy gyorsabban javuljon közérzete [10, 12, 15, 17].

Ha tünetei továbbra is fennállnak, vagy bármilyen aggodalma van, fontos, hogy keresse fel kezelőorvosát. Ha valóban súlyos fertőzése van, például bakteriális tüdőgyulladás, orvosa antibiotikumot fog felírni. Forduljon szakemberhez minél korábban, ha panaszai vannak és:

  • Ön 65 évnél idősebb;
  • asztmája vagy cukorbetegsége van;
  • tüdőbetegsége van (pl. krónikus hörghurut, emphysema, krónikus obstruktív tüdőbetegség);
  • szívproblémái vannak (pl. korábbi szívroham, angina, krónikus szívelégtelenség);
  • az immunrendszere működése nem megfelelő; vagy
  • olyan gyógyszereket szed, amelyek elnyomják az immunrendszert (pl. szteroidok, daganatellenes kemoterápiás szerek, néhány olyan gyógyszer, amelyet a pajzsmirigy működésének csökkentésére használnak).

Adjon időt magának a gyógyulásra

A különböző élethelyzetekkel, kihívásokkal való megküzdés betegség esetén jelentős stresszforrást jelenthet, különösen akkor, ha bizonyos tüneteket először tapasztal magán. Megtalálni a megfelelő időpontot az orvos felkereséséhez nehézkes, költséges és időigényes lehet. A tünetek lehetséges enyhítésének ismerete segíthet jobban megbirkózni betegségével. Ismerje meg, hogyan tudja segíteni felépülését antibiotikumok nélkül! A legtöbb meghűléses, hideg időszakban kialakuló betegség esetén állapota két héten belül javulni fog.

A jellemzően ősszel és télen kialakuló megbetegedések általános hossza

Fül (hallójárat) fertőzése

max. 4 nap

Torokgyulladás

max. 1 hét

Meghűlés

max. 1,5 hét

Nátha

max. 2 hét

Orrfolyás

max. 1,5 hét

Arcüreg-, homloküreg-gyulladás

max. 2,5 hét

Köhögés

max. 3 hét


Táblázatunk forrásai a „Meggyógyulni antibiotikumok nélkül” - Health Service Executive Ireland, és a „Betegek antibiotikumokkal kapcsolatos tájékoztatója” - a Royal College of General Practitioners anyaga. Ha tünetei továbbra is fennállnak, vagy ha aggályai merülnek fel, fontos, hogy keresse fel kezelőorvosát.

Kérjen tanácsot gyógyszerészétől: más gyógyszerek, gyógyhatású szerek is segíthetnek a tünetek enyhítésében

Gyógyszerésze vény nélkül kapható gyógyszereket ajánlhat a tünetek enyhítésére.

Mindig kérjen tanácsot, különösen, ha bármilyen más betegségre is szed gyógyszert.

  • A fájdalomcsillapítók enyhítik a fájdalmat és a lázat.
  • A torokgyulladás-csökkentő gyógyszerek, például a torok spray vagy pasztillák segítenek a könnyebb nyelésben.
  • A szájon át szedett köptetők feloldják a lerakódott nyákot, váladékot, így segítik a légutak tisztulását.
  • Az orrspray-k csökkentik az orrnyálkahártya duzzanatát, így segítenek a könnyebb légzésben.
  • Az antihisztaminok enyhítik az orrdugulást, tüsszentést és viszketést.
  • A bőséges folyadékfogyasztás és pihenés szintén segít a fenti betegségek leküzdésében.

 

Forrás és további információk: https://antibiotic.ecdc.europa.eu/hu/tajekozodjon

Szakirodalmi hivatkozások:

  1. Bell BG, Schellevis F, Stobberingh E, Goossens H, Pringle M. A systematic review and meta-analysis of the effects of antibiotic consumption on antibiotic resistance. BMC Infect Dis 2014;14:13.
  2. Chung A, Perera R, Brueggemann AB, Elamin AE, Harnden A, Mayon-White R, et al. Effect of antibiotic prescribing on antibiotic resistance in individual children in primary care: prospective cohort study. BMJ 335(7617):429.
  3. Donnan PT, Wei L, Steinke DT, et al. Presence of bacteriuria caused by trimethoprim resistant bacteria in patients prescribed antibiotics: multilevel model with practice and individual patient data. BMJ 2004;328(7451):1297-301.
  4. London N, Nijsten R, Mertens P, van den Bogaard A, Stobberingh E. Effect of antibiotic therapy on the antibiotic resistance of faecal Escherichia coli in patients attending general practitioners. J Antimicrob Chemother 1994;34(2):239-46.
  5. Malhotra-Kumar S, Lammens C, Coenen S, Van Herck K, Goossens H. Effect of azithromycin and clarithromycin therapy on pharyngeal carriage of macrolide-resistant streptococci in healthy volunteers: a randomised, double-blind, placebo-controlled study. Lancet 2007;369(9560):482-90.
  6. Nasrin D, Collignon PJ, Roberts L, Wilson EJ, Pilotto LS, Douglas RM. Effect of β lactam antibiotic use in children on pneumococcal resistance to penicillin: prospective cohort study. BMJ 2002; 324(7328):28-30.
  7. Daneman N, McGeer A, Green K, Low DE; for the Toronto Invasive Bacterial Diseases Network. Macrolide resistance in bacteremic pneumococcal disease: implications for patient management. Clin Infect Dis 2006;43(4):432-8.
  8. Grigoryan L, Burgerhof JG, Haaijer-Ruskamp FM, et al. Is self-medication with antibiotics in Europe driven by prescribed use? J Antimicrob Chemother 2007;59(1):152-6.
  9. Arroll B, Kenealy T. Antibiotics for the common cold and acute purulent rhinitis. Cochrane Database Systematic Reviews 2013 Jun 4;6:CD000247.
  10. Arroll B, Kenealy T, Falloon K. Are antibiotics indicated as an initial treatment for patients with acute upper respiratory tract infections? A review. NZ Med J 2008;121(1284):64-70.
  11. Heikkinen T, Järvinen A. The common cold. Lancet 2003;361(9351):51-9.
  12. Mäkelä MJ, Puhakka T, Ruuskanen O, et al. Viruses and bacteria in the etiology of the common cold. J Clin Microbiol 1998;36(2):539-42.
  13. Keeney KM, Yurist-Doutch S, Arrieta MC, Finlay BB. Effects of antibiotics on human microbiota and subsequent disease. Annu Rev Microbiol 2014 Jun 2.
  14. Shehab N, Patel PR, Srinivasan A, Budnitz DS. Emergency department visits for antibiotic-associated adverse events. Clin Infect Dis 2008;47(6):735-43.
  15. Smith SM, Fahey T, Smucny J, Becker LA. Antibiotics for acute bronchitis. Cochrane Database of Systematic Reviews 2014, Issue 3. Art. No.: CD000245.
  16. Coker TR, Chan LS, Newberry SJ, et al. Diagnosis, microbial epidemiology, and antibiotic treatment of acute otitis media in children: a Systematic review. JAMA 2010;304(19):2161-9.
  17. Spinks A, Glasziou P, Del Mar CB. Antibiotics for sore throat. Cochrane Database Systematic Reviews 2013 Nov 5;11:CD000023.
  18. Young J, De Sutter A, Merenstein D, et al. Antibiotics for adults with clinically diagnosed acute rhinosinusitis: a meta-analysis of individual patient data. Lancet 2008;371(9616):908-14.
  19. Van Vugt SF, Butler CC, Hood K, et al. Predicting benign course and prolonged illness in lower respiratory tract infections: a 13 European country study. Fam Pract 2012;29(2):131-8.

SSL ClassC

Minden jog fenntartva © 2019, Nemzeti Népegészségügyi Központ

Adatkezelési tájékoztató

Akadálymentességi nyilatkozat