Az elmúlt 50 évben a védőoltások világszerte legalább 154 millió életet mentettek meg. Ez percenként 6 életet jelent, minden egyes nap, öt évtizeden keresztül. Ebben az 50 évben az oltások a csecsemők túlélési esélyeinek javulásához 40%-ban járultak hozzá, és ma több gyermek éri meg az első születésnapját, mint az emberiség történetében bármikor. Egyedül a kanyaró elleni oltásnak köszönhetjük a megmentett életek 60%-át.

Hazánk védőoltási rendszere nemzetközi összehasonlításban is példaértékű, amelynek megőrzése mindannyiunk számára fontos, közös érdek.

Magyarországon a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében az életkorhoz kötött kötelező védőoltások tekintetében meghatározott oltási rend van érvényben, amely oltások nem választhatóak, ezen oltások kötelező erővel bírnak. Az életkorhoz kötött kötelező védőoltás elmaradása ügyében a népegészségügyi feladatkörben eljáró kerületi/járási hivatal a tényállást teljes körű tisztázását követően jogalkalmazási szerepkörében dönt, nincs mérlegelési jogköre.

1. A kötelező védőoltások jogi háttere

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 80. § a) pontja értelmében a fertőző betegségek megelőzése a védőoltásokon és az egyéb megelőzést szolgáló intézkedéseken alapul.

Az Eütv. 57. § (1) bekezdése kimondja, hogy a védőoltás célja a fertőző betegségekkel szembeni aktív, illetve passzív védettség kialakítása. Az Eütv. 57. § (2) bekezdés a) pontja szerint a miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében életkorhoz kötötten kötelező védőoltás elrendelésének van helye.

2. Életkorhoz kötött kötelező védőoltások

A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) NM rendelet (továbbiakban: NM rendelet) 5. §-a felsorolja azokat a fertőző betegségeket, amelyek ellen kötelező védőoltást ír elő. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (továbbiakban: NNGYK) által évente kiadott Védőoltási Módszertani Levél (továbbiakban: VML) tartalmazza az adott évre vonatkozóan a védőoltások végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati feladatokat.

Az NM rendelet alapján az alábbi betegségek esetében kötelező a védőoltás:

1. gümőkór (tuberculosis),
2. torokgyík (diphtheria),
3. szamárköhögés (pertussis),
4. merevgörcs (tetanus),
5. gyermekbénulás (poliomyelitis anterior acuta),
6. kanyaró (morbilli),
7. rózsahimlő (rubeola),
8. mumpsz (parotitis epidemica),
9. b típusú Haemophilus influenzae (Hib),
10. hepatitis B
11. Streptococcus pneumoniae (pneumococcus),
12. bárányhimlő

Az NM rendelet előírása alapján a védőoltásokhoz szükséges oltóanyagokat az NNGYK közbeszerzés útján szerzi be, és a kormányhivatalok, kerülti/járási hivatalok segítségével eljuttatja az oltóorvosokhoz. Az alkalmazandó oltóanyagokkal kapcsolatos szabályokat a VML tartalmazza. Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások térítésmentesek minden oltandó számára, ezzel biztosítva a fertőzések megelőzése szempontjából az esélyegyenlőséget minden gyermek számára.

3. A védőoltási rendszer: folyamatos és kampányoltások

Gyermekközösségbe, továbbá alsó- és középfokú oktatási intézménybe csak az előírt oltásokkal rendelkező gyermekek vehetők fel. Azoknál a gyermekeknél, akiknél bármelyik kötelezően előírt védőoltás elmaradt, azt a legrövidebb időn belül pótolni kell.

Az NM rendelet 5. § (8) bekezdés c) pontja szerint, „Azoknál a gyermekeknél, akiknél bármelyik kötelezően előírt védőoltás elmaradt, az elmaradt védőoltást a legrövidebb időn belül pótolni kell. Azok az orvosok, akik bölcsődei ellátást nyújtó intézménybe, óvodába, nevelőszülőkhöz, gyermekotthonba, illetőleg egyéb gyermekközösségbe, továbbá alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézménybe kerülő gyermekek vizsgálatát végzik, kötelesek az életkor szerint esedékessé vált oltások megtörténtét ellenőrizni. A hiányzó oltásokat az oltás végzésére jogosultaknak pótolniuk kell.”

 Az oltási kötelezettség a kanyaró, a rózsahimlő, a mumpsz és a Hepatitis B elleni elmaradt védőoltásokra a 20. életév betöltéséig áll fenn.

Iskolai kampányoltás keretében egy közösség számára rövid időn belül lehet biztosítani a megfelelő védettséget, amelynek igen nagy jelentősége van. A folyamatos oltási rendszerben és kampányoltások formájában történő életkorhoz kötött kötelező védőoltások jogszabályi hátterét az NM rendelet 5. § (2) pontja tartalmazza.

Az NM rendelet alapján a folyamatos oltási rendszerben történő életkorhoz kötött kötelező védőoltások esetében a területi védőnő, iskolai kampányoltások esetében az iskolavédőnő értesíti a törvényes képviselőket és tájékoztatást ad a védőoltásról a védőoltással megelőzhető betegségről. A védőnő a tájékoztatóban a védőoltáshoz alkalmazott oltóanyag kereskedelmi nevét is feltünteti. Ez a tájékoztatás az NNGYK által kiadott tájékoztató anyag felhasználásával történik.

Az NM rendelet 15. § (1) bekezdés c) pontja alapján:

„A védőnő írásban értesíti a körzetébe és az általa ellátott oktatási intézménybe (a továbbiakban: ellátási terület) tartozó oltandó személy törvényes képviselőjét az oltás esedékességéről, jelentőségéről, a beadás helyszínéről és időpontjáról, a várható általános reakciókról és a védőoltás elmulasztásának következményeiről,…”

Az adott évre vonatkozó „oltási naptárt” az NNGYK által kiadott VML tartalmazza. A 2025-ös VML itt érhető el.

A törvényes képviselők, az érdeklődők, az állampolgárok hiteles tájékoztatást találhatnak az NNGYK által fenntartott Egészségvonal honlapon a védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségekről betűrendes keresésben, valamint a védőoltásokról a „Maradj egészséges!” menüpont alatt.

4. Oltás utáni nemkívánatos események

Hazánkban az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokhoz is alkalmazott oltóanyagok hatékonyak és biztonságosak. Minden vakcinát meghatározott, több fázisú preklinikai és klinikai vizsgálatok után, azok eredményeit figyelembe véve hagyják jóvá felhasználásra, és biztonságosságukat rendszeresen újraértékelik, azután is, hogy forgalomba kerültek. A szakemberek folyamatosan figyelik a különböző forrásból származó információkat, hogy van-e bármi jele annak, hogy egy oltóanyag súlyos nemkívánatos eseményt okozhat. A legtöbb oltási mellékhatás általában enyhe és átmeneti, például fájdalom az oltás helyén vagy hőemelkedés, láz. Abban a ritka esetben, amikor súlyos mellékhatást jelentenek, azt azonnal kivizsgálják.

Az oltóanyaggal kapcsolatban hiteles információk az alábbi, kereshető gyógyszeradatbázisban találhatók: https://ogyei.gov.hu/gyogyszeradatbazis

A jogszabályok előírják, hogy minden oltás utáni nemkívánatos eseményt – beleértve az oltási reakciókat, mellékhatásokat – az oltóorvosnak haladéktalanul jelenteni kell a kerületi/járási hivatalnak és a NNGYK-nak. Az oltást követő nemkívánatos eseményekre vonatkozó szabályozást az NM rendelet írja elő.  

5. Az oltások elmaradásának jogi következményei

A Kúria BH2020.147 döntése alapján az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat nem lehet visszautasítani, legfeljebb egyedi átmeneti halasztásra vagy végleges mentesítésre van lehetőség. Az állam alkotmányos kötelessége, hogy kizárólag olyan betegségek megelőzésére írjon elő oltási kötelezettséget, amelyek esetében az feltétlenül indokolt. A Kúria és az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kötelező védőoltások szükségesek a társadalom egészségének védelme érdekében.

Az Alkotmánybíróság 3080/2019. (IV.17.) AB határozat rögzítette, hogy az életkorhoz kötött védőoltások alkalmasak és szükséges eszközként szolgálnak a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének biztosításához, valamint az egész társadalom fertőző betegségekkel szembeni védelméhez.