Magasabb radonpotenciálú területek

Az 2013/59 EURATOM irányelv rendelkezései alapján minden uniós tagországnak meg kell vizsgálnia, hogy vannak-e olyan területek az országban, ahol a többihez képest magasabb arányban fordulnak elő referenciaszintet meghaladó beltéri radon-koncentráció értékek. Ezen területeken kiemelt figyelmet kell fordítani a beltéri radon-koncentrációk felmérésére, különös tekintettel a munkahelyeken, valamint elő kell segíteni a radonszint csökkentési módszerek elterjedését. A magasabb radonpotenciálú területek kritériumáról a tagországok maguk döntenek. Általában azon területeket szokás ide sorolni, ahol a mért éves átlagos értékek legalább 10%-a meghaladja a referencia szintet. Hazánkban ezt a referencia szintet az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 2/2022. (IV. 29.) OAH rendelet 50. §-a állapította meg 300 Bq/m³-ben, amely minden épület típusra vonatkozik funkciótól függetlenül.

A hazai eredmények statisztikai elemzése alapján, az alább felsorolt vármegyék járásaiban mérhetők más területekhez képest nagyobb arányban referencia szintet meghaladó beltéri radon-koncentrációk. Ezeken a területeken elhelyezkedő épületekről nagyobb valószínűséggel feltételezhető, hogy a földszinti és az alagsori helyiségekben a radon-koncentráció éves átlaga elérheti vagy meghaladhatja a rendeletben meghatározott referencia szintet.

Táblázat: Magasabb radonpotenciálú járások vármegyénként

Táblázat: Magasabb radonpotenciálú járások vármegyénként

Magyarország magasabb beltéri radon potenciálú járásai

Radonveszélyes típusú munkahelyek

A nemzetközi irodalmi és hazai tapasztalatok alapján vannak olyan munkahely és létesítmény típusok, ahol a földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül nagyobb valószínűséggel fordulnak elő referencia szintet meghaladó radon-koncentrációk. Ezek tekinthetők radonveszélyes típusúnak, melyeket az alábbiakban soroltunk fel.

1. földalatti munkahelyek, beleértve, de nem kizárólag a barlangi munkahelyek;
2. mofetták;
3. zárttéri fürdők és létesítmények, ahol a külön jogszabályban meghatározott, elismert természetes ásványvizet, gyógyvizet, gyógyhatású vizet vagy gyógyiszapot hasznosítanak;
4. épületek, amelyekről feltételezhető, hogy a beépített építőanyag által kibocsátott beltéri külső gamma-sugárzás dózisa a kültéri külső sugárterhelésen felül meghaladhatja a 2/2022. (IV. 29.) OAH rendelet 51. § (1) pontjában meghatározott vonatkoztatási szintet. Ilyenek pl. a salakfeltöltést tartalmazó födémű és/vagy salakblokkból készült falazatú épületek.