nnk emblema logo

nnk cim telefon

A Debreceni Egyetem kutatói kimutatták, hogy a vezetékes ivóvíz arzénkoncentrációjának csökkentésével kevesebb daganatos megbetegedés és iszkémiás szívbetegség miatti halálozás várható Magyarországon. Az Általános Orvostudományi Kar Népegészség- és Járványtani Intézet szakembereinek kutatásáról a közelmúltban az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos folyóiratban jelent meg publikáció.

Magyarországon a 2000-es évek elején a lakosság jelentős része fogyasztott olyan vezetékes ivóvizet, melyben a geológiai eredetű arzénkoncentrációja meghaladta a 10 µg/liter határértéket. Számos vizsgálat igazolta, hogy az ilyen ivóvizet fogyasztóknál emelkedik a bőr-, a tüdő-, és a húgyhólyagrákos esetek száma, és az iszkémiás szívbetegség miatti halálozás kockázata. Ezért indították el az országos Ivóvízminőség Javító Programot 2007-ben. A hazai vízművek olyan technológia fejlesztéseket hajtottak végre, melyek 10 µg/liter alatti arzén koncentrációt biztosítottak a vezetékes ivóvízben.  
A kivitelezés 2012 után jelentősen felgyorsult, és a határértéket meghaladó arzénkoncentrációjú ivóvizet fogyasztók száma több mint másfél millióról mintegy 44 ezerre csökkent 2017-re. Arról azonban, hogy a fejlesztéseknek milyen egészségi hatásai voltak, nem készült felmérés, ezért a Debreceni Egyetem szakemberei úgy döntöttek, hogy megvizsgálják, hogy a legfeljebb 10 µg/liter arzéntartalmú ivóvíz biztosítása milyen mértékben javíthatja a magyar lakosság egészségi állapotát és járt-e gazdasági haszonnal. 
 
- A kutatáshoz a Nemzeti Népegészségügyi Központ ivóvízminőségre vonatkozó adatait használtuk fel. Korábban publikált módszerekkel és azok továbbfejlesztésével modelleztük a program hatását. Populációs alapú kvantitatív kockázatbecslés segítségével kimutattuk, hogy a 2014-2017 közötti időszakban lényegesen csökkent hazánkban az ivóvízben elforduló arzén fogyasztásával összefüggő betegségkockázat – ismertette Pál László, a DE ÁOK Népegészség- és Járványtani Intézet adjunktusa. 

Pál László hozzátette: vizsgálatuk szerint évente 14 fővel csökkenhet a bőr-, 11-108 fővel a tüdő-, 11-103 fővel a húgyhólyagdaganatos megbetegedések száma, és 89 lehet az évente megelőzött iszkémiás szívbetegség miatti halálesetek száma.  A Debreceni Egyetem szakemberei azt is kimutatták, hogy az elkerült egészségkárosodásokból származó gazdasági haszon évente várhatóan 445-947 millió euró.A kutatásról szeptember elején jelent meg publikáció az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos folyóiratban „Science of The Total Environment” című lapban (IF: 10,735; szakterület szerinti besorolás: D1). - Számunkra rendkívül nagy siker, hogy a kutatásunk eredményeit ismertető cikk a nemzetközi szinten magasan jegyzett folyóiratban jelenhetett meg. Úgy is fogalmazhatok, hogy ez az eddigi legjobb teljesítményünk, hiszen 10 fölötti impaktfaktorral rendelkező lapban eddig még nem publikáltunk, és ez az intézetben is nagyon ritka. A kutatást, illetve a cikk megírását Martin McKee, a London School of Hygiene and Tropical Medicine professzora is segítette – hangsúlyozta Szücs Sándor, a DE ÁOK Népegészség- és Járványtani Intézet egyetemi docense.   

Sándor János, a Népegészség- és Járványtani Intézet igazgatója arról beszélt, hogy nagyon fontos lenne, hogy a most publikált vizsgálatukhoz hasonlóan az emberek egészségét potenciálisan javító, de nem közvetlenül az egészségügyi szolgáltatásokat fejlesztő programok tervezésénél és értékelésénél minden esetben mutassák be, hogy a fejlesztés mekkora egészségnyereséget eredményez.
 
- Intézetünk és a Nemzeti Népegészségügyi Központ együttműködése azt próbálta demonstrálni, hogy ez a megközelítés működik, és hasznos lenne Magyarországon is. A gond az, hogy erre csak egyes projektek szintjén vannak ma kapacitások hazánkban. Mi azt szeretnénk, ha ez a vizsgálatunk mintaként szolgálna, és a jövőben olyan kapacitásfejlesztések indulnának, amelyek révén el lehetne érni, hogy csak tudományosan megalapozott programok indulhassanak. Ennek köszönhetően a pénzt és az energiát valóban arra fordíthatnánk, aminek haszna lenne az emberek egészségének javításában – fejtette ki a professzor. A Pál László, Jenei Tibor, Martin McKee, Kovács Nóra, Vargha Márta, Bufa-Dőrr Zsuzsanna, Teuta Muhollaria, Marozsánné Bujdosó Orsolya, Sándor János, Szücs Sándor: Health and economic gain attributable to the introduction of the World Health Organization's drinking water standard on arsenic level in Hungary: A nationwide retrospective study on cancer occurrence and ischemic heart disease mortality című publikációja itt olvasható.

Forrás: Debreceni Egyetem

SSL ClassC

bm

Minden jog fenntartva © 2022, Nemzeti Népegészségügyi Központ

Adatkezelési tájékoztató

Akadálymentességi nyilatkozat