Miért fontos a vastagbélszűrés?

Hazánkban a vastagbélrák a második leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganatos megbetegedés. Leginkább a 40. életév után jelentkezik, jellemzően 50 és 70 éves kor között a legmagasabb az előfordulási gyakorisága, utána fokozatosan csökkenni kezd.

Nagyon fontos tudnia, hogy a rosszindulatú vastagbéldaganatok lassan alakulnak ki és a kezdeti időszakukban többnyire nem járnak Ön által is érzékelhető tünetekkel.

Ugyanakkor a vastagbél daganatai igen hatékonyan szűrhetők, s ez által meg is előzhetők! De mit is jelent pontosan a „szűrés” kifejezés?

A „szűrés” az a folyamat, amikor még nem is beszélünk igazán betegségről, viszont meg lehet állapítani, hogy Önnél fennáll-e olyan kezdeti állapot, ami még semmilyen panaszt vagy tünetet nem okoz – viszont rosszindulatú daganattá alakulhat.

Miért is fontos ez? A daganatos elváltozások a szervezetünk egészséges állapotából indulnak ki, majd a testünket érő környezeti hatások következtében alakulhatnak át rosszindulatú daganattá. Ez a folyamat éveket vehet igénybe és sokáig tünetmentes lehet. A panaszok gyakran későn észlelhetők, ekkor a betegség előrehaladott stádiumban lehet, és gyakran halállal végződhet. A szűrés éppen abban tud segíteni, hogy még a kezdeti, tünetmentes időszakban felismerhető legyen, hogy Önnél található-e olyan elváltozás a vastagbélben, amely később súlyos problémákat okozhat.

Minél korábban fedeznek fel egy elváltozást, annál nagyobb a teljes gyógyulás esélye.

Más fejlett országokhoz hasonlóan hazánkban is zajlik a szervezett vastagbélszűrés, amely az 50-70 év közötti, tünetmentes nőket és férfiakat egyaránt érinti. A szűrés segítségével a vastagbéldaganat kialakulására utaló jelek időben felfedezhetők, ezzel a betegség megelőzhető vagy jó eséllyel gyógyítható. A szűrésre jogosultak meghívólevél formájában értesülhetnek a szűrés részleteiről. A szűrés kétévente indokolt.

Hazánkban a népegészségügyi célú, célzott, szervezett vastagbélszűrés a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető, betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18.) évi NM rendeletben került meghatározásra.

A vastagbéldaganatok kialakulásának okai

A vastagbéldaganatok kifejlődésének pontos folyamata nem ismert, azonban számos tényező növeli kialakulásának kockázatát (a betegség akkor is megjelenhet, ha a rizikótényezők egyike sem áll fenn).

A vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát növeli:

• a helytelen táplálkozás: túl sok kalória, túl kevés növényi eredetű táplálék;
• a helytelen életmód: mozgáshiány, dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás;
• a korábban diagnosztizált polip;
• a családi halmozódás (ha a betegség elsőfokú rokonnál fordult elő, akkor kialakulásának kockázata 2-3-szor nagyobb); 
• nőknél korábban már diagnosztizált méh-, méhnyak- vagy mellrák;
• a gyulladásos bélbetegség (colitis ulcerosa, Crohn-betegség);
• az 50 év fölötti életkor (a belet érő káros hatások idővel összeadódhatnak).

Mi a vastagbélpolip és miért alakulhat ki?

A polip megnevezés egyes hámelváltozásokra alkalmazott gyűjtőfogalom, amelyet több típusú nyálkahártya-elváltozás jelölésére is használnak. A legtöbb polip nem rákos és ártalmatlan, azonban egyes polipoknál nagyobb a rosszindulatú daganat kialakulás kockázata.

A kialakulás folyamata általában 10-15 év. Éppen ezért a polipok jelenléte rákmegelőző állapotnak tekinthető.

A vastagbéldaganat kialakulásának megelőzése

A vastagbéldaganat megelőzésének, korai felismerésének legfontosabb eszköze a szűrés, azaz a szűrővizsgálatokon való részvétel.

A bélrendszeri daganatok kialakulását csökkentő tényezők:

• részvétel lehetőleg kétévente szűrővizsgálaton, szükség esetén az esetleges polipok eltávolítása;
• egészséges életmód: rendszeres fizikai aktivitás (legalább napi 30 perc mozgás), lelki egyensúly megteremtése, testsúly kontrollja, nyugodt éjszakai alvás, mérsékelt alkoholfogyasztás, dohányzás kerülése;
• kiegyensúlyozott étrend: sok zöldség és gyümölcs, teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér- és tésztafélék; szárnyasok, halhús, olívaolaj, savanyított tejtermékek fogyasztása, kerülendők a füstölt húsok, sertészsír, margarin, magas cukor- vagy sótartalmú, tartósítószert tartalmazó ételek;
• bőséges folyadékfogyasztás (legalább napi két liter víz);
• vitaminok és ásványi anyagok pótlása: kalcium, D₃-vitamin, C-vitamin, szelén, E-vitamin, folsav, omega-3 zsírsavak;
• probiotikumok kúraszerű alkalmazása a vastagbél normál flórájának erősítése érdekében.

Mi a vastagbélszűrés két alapvető lépése? 

Az első lépés a székletvér vizsgálata. A székletben a vér több ok miatt is megjelenhet. Okozhatja többek között aranyérbetegség, a vastagbél gyulladása, de akár származhat a gyomorból vagy a szájüregből is (pl. fogínyvérzésből). A kisebb intenzitású vérzések szemmel nem látható elszíneződést okoznak a székletben, ennek kimutatására laboratóriumi módszerek szükségesek.

A székletvér kimutatásához székletminta szükséges, melynek vételéhez szükséges eszközt a háziorvosától egy egységcsomagban kap meg. Amint átvette az egységcsomagját, mihamarabb végezze el a mintavételt és adja postára azt!

Fontos annak ismerete, hogy mit nevezünk a szűrés során „negatív”, illetve „nem-negatív” leletnek. Egy lelet vagy eredmény akkor nem-negatív, amikor a keresett elváltozás megléte nem zárható ki. Negatív leletről pedig akkor beszélünk, amikor az elváltozás megléte az adott mintában kizárható.

Nem-negatív eredmény esetén az esetleges vérzés hátterének tisztázására szükség van a második lépésre, azaz a vastagbél vizsgálatára (vastagbéltükrözés, más szóval kolonoszkópia). A vizsgálat során, béltisztítást követően, a vastagbél belső felszínét endoszkóppal nézik át.  Ha olyan eltérést találnak, ami a vastagbél szövetéből kitüremkedik (szövetkinövés, más néven polip), azt azonnal el is tudják távolítani, így az nem tud daganattá alakulni. A vizsgálat egyénileg eltérő módon okoz kellemetlenséget, ezért kérés esetén bódításban, illetve intézménytől és kórtörténettől függően altatásban is el lehet végezni.