nnk emblema logo

nnk cim telefon

Az idén 90 éves Magyar Higiénikusok Társasága (MHT) 2021. május 19-én online tartotta az évente megrendezésre kerülő Fodor József, Fenyvessy Béla és Szendei Ádám emlékülést. Az megemlékezés Dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos köszöntőjével kezdődött, aki kiemelte, hogy az MHT megalakulásának elsődleges céljai között szerepelt már 1931-ben is a higiénével, valamint ennek rokon szakmáival foglalkozó magyar szakemberek tudományos továbbképzése, a közegészségügyi problémák megvitatása.

Markusovszky Lajos és Fodor József az 1885-ben rendezett Országos Orvosi és Közegészségügyi Congressuson szinte pontosan körvonalazták annak területnek a kereteit, melynek aztán létrehozása megalapozta a közegészségügyet, így fogalmaztak „törvényhatóságok, községek, az orvosok, természetbúvárok és építők, a lelkipásztorok és tanítók szövetkeznének a közegészségügy fejlesztésére…, amely az egészségügyi fölvilágosítás egyesülete legyen.” A 90 év alatt sok minden történt, jelentősen átalakult a közegészségügy és népegészségügy, de nem túlzás kijelenteni, hogy az elmúlt másfél évben egy rendkívül nehéz időszakot élünk, mely embert és türelmet próbáló kihívásokat támasztott elénk. A pandémia is alátámasztja, hogy a közegészségügyi-járványügyi biztonság, a társadalom népegészségügyi helyzete folyamatosan indokolttá teszik az MHT aktív jelenlétét. Kifejezte örömét, hogy az idei díjazottak és előadók között köszönthettük Dr. Karikó Katalin professzor asszonyt is, aki a koronavírus elleni vakcinafejlesztés egyik kiemelkedő szaktekintélye.

Dr. Páldy Anna, a Társaság elnöke köszöntőjében emlékezett arra, hogy a magyar közegészségügy sok kiváló példaképet állított elénk, például Fodor Józsefet, a hazai közegészségügy megalapítóját, aki széles látókörű tudós, kutató és oktató volt. Munkásságáért Nobel-díjra javasolták, kitüntetése azonban korai halála miatt sem valósulhatott meg. Elnök asszony kiemelte, hogy az MHT 90 éve alatt sok nehézséggel szembesült, de mindig sikerült megújulnia, a sok lelkes, elhivatott tag áldozatos munkájának köszönhetően. A Társaság 1959-ben döntött arról, hogy a kiváló szakemberek munkáját emlékéremmel ismeri el, az elmúlt évek során 87 fő kapott Fodor József emlékérmet, 104 fő Fenyvessy emlékéremet, illetve 20-an részesültek Szendei Ádám emlékéremmel díjazott elismerésben.

Az idei Fodor József emlékplakettet Dr. Karikó Katalin professzor asszonynak ítélte oda a Társaság, aki előadásában ismertette az mRNS terápiás célú alkalmazásának kifejlesztését az in vitro szintézistől a sejtekbe történő bejuttatáson, az immunrendszer sejtjeinek aktiválásán, a módosított uridint tartalmazó mRNS transzlációján át az mRNS technológián alapuló vakcina elkészítéséig. A díjazott jelezte, hogy a módosított mRNS több területen is már eljutott a klinikai kipróbálás szakaszába.

A Fenyvessy Béla emlékéremmel kitüntetett Dr. Horváth Judit Krisztina ismertette az Innovációs és Technológiai Minisztérium járványmatematikai elemző csoportjának munkásságát, a különböző forrásból származó járványügyi adatok felhasználhatóságát az előrejelzésben, majd bemutatta néhány ország koronavírus járvány elleni védekezésének jógyakorlatait. Felhívta a figyelmet a pandémia esetleges negyedik hullámára, a prevenció és a tesztelés jelentőségére.

Dr. Kis Zoltán, szintén Fenyvessy Béla emlékéremmel kitüntetett kutató, a különböző SARS-CoV-2 vírus variánsokat ismertette, kiemelve járványtani jelentőségüket. Előadásában bemutatta a hazai fertőzöttek mintáinak elemzése alapján az előforduló variánsok sokszínűségét. Kitért az egyes védőoltások hatékonyságának bemutatására az egyes variánsokkal szemben a nemzetközi kutatások eredményei alapján. Aranyhörcsögökön végzett kísérletek segítségével adott magyarázatot arra, hogy a magyar népességben a harmadik hullám idején döntő arányban kimutatható brit vírus variáns miért okozott súlyosabb tüneteket a fiatal és középkorú népességben.

A Szendei Ádám emlékérmet Dr. Ralovich Béla nyugalmazott minisztériumi szakfőtanácsos kapta, aki előadásában áttekintette a magyarországi védőoltások kifejlesztésének történetét. Hazánkban az első himlő elleni immunizálást 1721-ben írták le. A veszettség elleni hatásos védekezés saját oltóanyaggal 1890-ben történt. A 19. század végén fedezték fel az elölt kórokozót tartalmazó védőoltások alkalmazási lehetőségét. 1895-ben sikerült előállítani a diphteria antitoxint is. A 20. században elindult többféle betegséget megelőző védőoltás előállítása, mely jelentősen hozzájárult a fertőző betegségek visszaszorításához.

Az emléknap programja átfogó képet adott a hazai védőoltások történetéről, a jelenlegi legmodernebb technikán alapuló vakcina bemutatásáig, valamint a SARS-CoV-2 vírus variánsai által kiváltott járványról és a járvány kezelésének lehetőségeiről.

  • IMG_5767
  • IMG_5774
  • IMG_5777
  • IMG_5803
  • IMG_5789
  • IMG123

 

SSL ClassC

Minden jog fenntartva © 2019, Nemzeti Népegészségügyi Központ

Adatkezelési tájékoztató

Akadálymentességi nyilatkozat