nnk emblema logo

nnk cim telefon

Gyakran ismételt kérdések az emlőszűrésről

Mit kell tudni az emlőszűrésről?

A szűrések célja a tüneteket és panaszokat még nem okozó daganatok és daganatelőtti állapotok felismerése a későbbi, súlyosabb következmények megelőzése érdekében.

Magyarországon jelenleg az átlagos kockázatúnak vélt nők közül a 45-65 év közötti hölgyek kapnak népegészségügyi program keretében meghívást emlővizsgálatra, amely fizikai vizsgálatból és emlő mammográfiából áll. A mammográfia az egyetlen, tudományosan igazolt eljárás az átlagos rizikójú nők szűrésére, ezáltal a halálozás csökkentésére. A mammográfiával felfedezett, korai stádiumú tumorokat az esetek döntő többségében meg tudják gyógyítani.

Kit veszélyeztethet az emlőrák?

A betegség arányaiban az 50-60 éves kor közötti nőknél fordul elő legnagyobb gyakorisággal, ám 40 év alatt is számos esetben diagnosztizáltak már emlőtumort. Nagyon ritka esetben férfiaknál is kialakulhat, az összes emlőrák 1 %-a fordul elő esetükben. Fokozott kockázati csoportba tartoznak azok a nők, akiknek a családjában már fordult elő emlőrák, esetleg más nőgyógyászati daganat. A veszélyeztetettséget jelzi, ha a tumor fiatalkorban fordult elő.

Mi az az emlőszűrés?

Az emlőszűrés a panaszmentes nők emlővizsgálata. A mammográfiás szűrés fájdalommentes, ingyenes, s az öltözőben eltöltött idővel együtt sem tart tovább 20 percnél.

Az emlők röntgen vizsgálatát erre szakosodott, tapasztalt szakemberek (radiológus szakorvosok) végzik. Úgynevezett lágy röntgensugárzást alkalmaznak, betartva ezzel a kis sugárterhelés követelményét.

A mammográfia négy alapfelvétel elkészítéséből áll: minden alkalommal mindkét emlőt vizsgálják, rutinszerűen kétirányú felvételt készítenek. Ezt megelőzően a mammográfiás röntgenasszisztens tapintásos vizsgálatot is végez. A felvételeket két emlődiagnosztikában jártas radiológus szakorvos egymástól függetlenül értékeli, s ha nem találnak semmilyen elváltozást vagy nincs olyan rizikófaktor, ami indokolná a további vizsgálatot, az emlőszűrést 2 év múlva kell ismételni, amelyre a páciens ismételten meghívót kap majd.

Ha a mammográfián gyanús elváltozást találnak, visszahívják a pácienst, kiegészítő mammográfiás felvételeket készítenek, ultrahangvizsgálatot is végezhetnek, indokolt esetben MR-mammográfiára is sor kerülhet, ha másként nem lehet megbízható diagnózishoz jutni. A visszahívott nők nagyobb részénél nem igazolható rosszindulatú folyamat, de fontos tisztázni az elváltozás mibenlétét. Ha indokolt a további kivizsgálás, citológiai vagy szövettani mintát is vesznek. Az esetek többségében vékonytűs mintavétellel vesznek ki sejteket az elváltozásból és vizsgálják azt meg, ekkor citológiai lelet készül. Ritkább a vastagtűs mintavétel, ekkor szövettani diagnózis az eredmény.

Miért menjek el szűrővizsgálatra?

Az emlőrák – a tüdőrák után - a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése. Évente mintegy 5.000 új megbetegedést és 2.100-2.200 közötti halálesetet tartanak nyilván. Élete során minden 10-11 nő közül egynél alakul ki, és mivel senki nem tudja megmondani előre, hogy ki lesz az az egy, az emlőrák a nők körében egyik legrettegettebb betegség.

Az emlőrákok túlnyomó többsége 50 évnél idősebb nőkben, a havi vérzés abbamaradása utáni életkorban fordul elő, bár előfordulhat az ún. menopauza előtti életkorban is. Kifejlődésének kezdetén nem okoz tüneteket és panaszokat. Később szokatlan csomó képződik az emlőben, az emlő önvizsgálatát rendszeresen gyakorló nők előbb-utóbb maguk is észrevesznek, és orvoshoz fordulnak. A gyógyulás esélyei annál jobbak, minél korábban ismerik fel és kezdik el kezelni a daganatot.

Az emlőrák korai felismerése érdekében maguk a nők tehetnek legtöbbet. Ebben segíti őket, ha részt vesznek a felkínált szűrővizsgálaton.

Az emlőszűrés a tünetmentes nők rendszeresen, kétévenként megismételt vizsgálata, akiknek ugyan nincsenek emlőrákra utaló panaszaik, ámde életkoruk miatt ki vannak téve az emlőrák kifejlődése kockázatának. Ez a kockázat a 45 és 65 év közötti életkorban a legnagyobb. A szűrés célja a kifejlődés kezdeti szakában lévő, korai, kicsi, még nem is tapintható csomók felkutatása. Ha a szűrés eredménye negatív, az abban résztvevő nők megnyugodhatnak, mert nagy valószínűséggel nem fenyegeti őket az emlőrák veszélye. A nemnegatív szűrési eredmény felveti kicsi, talán még nem is tapintható emlőrák valószínűségét. Ennek tisztázása céljából további szakorvosi vizsgálatra van szükség, hogy a valószínűséget kizárják, vagy éppen megerősítsék. Ha a szakorvosi vizsgálat pozitív, a szakszerű kezelés esélyt ad a teljes gyógyulásra.

Az emlőszűréssel felismert korai, még a kifejlődőben lévő emlőrák mielőbbi felismerése és kezelése életmentő lehet!

Hogyan vehetek részt az emlőszűrésen?

Minden 45-65 év közötti nő kétévente egyszer személyes, nevére címzett meghívólevél útján meghívást kap a mammográfiás szűrővizsgálatra.

A meghívólevélben a szűrés szervezői pontosan értesítik arról, hogy hol és mikor számíthat a megjelenésére.

A meghívólevélben megadott időpontot vagy időpontokat a felesleges és kényelmetlen várakozás elkerülése érdekében érdemes betartani. Ha a megadott időpont nem felel meg, lehetősége van telefonálni a szűrőállomásra, és az adminisztrátorral új, megfelelő időpontot egyeztetni.

Hogyan zajlik az emlőszűrés?

Személyes meghívás

Minden 45-65 év közötti nő kétévente egyszer személyes, nevére címzett meghívólevél útján meghívást kap a mammográfiás szűrővizsgálatra. A meghívólevélben a szűrés szervezői pontosan értesítik arról, hogy hol és mikor számítanak a meghívott megjelenésére. A meghívólevélben megadott időpontot vagy időpontokat a felesleges és kényelmetlen várakozás elkerülése érdekében érdemes betartani. Ha a megadott időpont a meghívott nőnek nem felel meg, lehetősége van telefonálni a szűrőállomásra, és az adminisztrátorral új, megfelelő időpontot egyeztetni.

Adatfelvétel, kikérdezés, tájékoztatás

A meghívott nőt a szűrőállomás recepciójában szakképzett adminisztrátor fogadja, aki a személyi adatokon kívül néhány kérdést tesz fel, például:

Voltak-e vagy vannak-e emlőpanaszai?
Volt-e a családjában valakinek (édesanyjának, nővérének, nagynénjének) emlőbetegsége?
Részt vett-e már mammográfiás szűrővizsgálaton?
Tudja-e, hogyan zajlik a szűrővizsgálat?

Ezen túlmenően részletes tájékoztatást ad arról, hogyan zajlik a szűrővizsgálat, mire kell felkészülni stb. válaszol a szűrésre meghívott nő kérdéseire.

A szűrővizsgálat

A vizsgálóhelyiségben a vizsgálandó nő derékon felül levetkőzik. Először a mammográfiát végző, szakképzett szakasszisztens tapintásos emlővizsgálatot végez. Ezután az vizsgálandó nő a mammográfiás készülék elé áll. A vizsgáló először az egyik oldali emlőt a készülék plexiüvegből készült emlőtartó lapjára helyezi, majd egy másik plexiüveglapot helyez fölé. A két lap segítségével a mellet kissé összenyomja, és 2 irányból röntgenfelvételt készít, majd ugyanezt az eljárást elvégzi a másik emlővel. Az emlők ellapítása kissé kellemetlen lehet, de nem fájdalmas; azért van rá szükség, hogy a röntgenfelvételen az emlőkről egyenletesen éles, tiszta kép jelenjen meg. Mindez legfeljebb 2-3 perc alatt lezajlik.

Az emlőszűrővizsgálat eredménye:

Negatív eredmény

A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy minden 100 mammográfiás szűrővizsgálatból mintegy 90 negatív eredménnyel végződik, azaz a röntgenfelvételeken az életkornak megfelelő emlőszerkezet ábrázolódik ki, és semmiféle kóros eltérés sem látható. A szűrővizsgálat negatív eredményéről a vizsgált személyeket és azok háziorvosát a szűrőállomás 2 héten belül értesíti. Ezekben az esetekben semmi további tennivaló nincs. A vizsgált nőt 2 év múlva újabb szűrővizsgálatra fogják behívni, ám figyelmeztetik, hogy ha időközben az emlőiben bármi szokatlant vagy rendelleneset észlel, haladéktalanul forduljon orvoshoz.

Nemnegatív eredmény

Az emlő apró rendellenességeit is precízen észlelő mammográfiás készülék minden 100 vizsgálatból mintegy 10 elváltozást szűr ki. Ezekben az esetekben a nőket a szűrőállomás további vizsgálatra hívja vissza.

A visszahívás ijedséget szokott okozni, és aggodalmat ébreszteni a visszahívott nőkben és családjukban. A rákgyanú tisztázása néhány napot vesz igénybe. A szűrőállomások mellett működő diagnosztikai részlegekben dolgozók tudják ezt, és igyekeznek a bizonytalansággal járó várakozási periódusokat minél inkábblerövidíteni.

A mammográfiás vizsgálat alapján nemnegatív esetek további vizsgálata

A kiegészítő vizsgálatok célja az, hogy a szűrővizsgálat által felvetett rendellenességet, esetleg a rosszindulatú emlőbetegség felmerült gyanúját megerősítsék vagy kizárják.

A kivizsgálás több lépésből áll:

ultrahangos vizsgálat

anyagvétel sejtvizsgálatra: vékony (0,7 mm-es külső átmérőjű) injekciós tűvel megszúrják a tisztázandó csomót, és az így kapott sejteket mikroszkóp alatt megvizsgálják; ezt nevezik aspirációs citológiai vizsgálatnak.

E vizsgálatokkal már az esetek többségében sikerül kizárni a talált csomó rosszindulatú természetét. A végleges tisztázáshoz azonban szükség lehet a talált csomó

sebészi kimetszésére a végleges választ megadó szövettani vizsgálat céljából.

Hangsúlyozni kell, hogy az utolsó szót, az emlőrák diagnózisát, csakis a szövettani vizsgálat mondhatja ki!

Fontos tudni, hogy a nemnegatív mammográfiás lelet nem jelent pozitív eredményt. A további vizsgálatra visszahívott nőknek nincs okuk az ijedségre, mert a kiszűrt rendellenességeknek mintegy a fele a további vizsgálatok folyamán nem rosszindulatú, hanem banális elváltozásnak szokott bizonyulni, és az elvégzett 100 szűrővizsgálatból nem több mint 3-4 olyan eset fordul elő, amely további orvosi kezelést igényel.

Mi történik, ha a kivizsgálás emlőrákot igazol?

Ha legrosszabb esetben a nemnegatív szűrővizsgálati eredményt – 1.000 szűrővizsgálatból mintegy 3-4 - követően elvégzett kivizsgálás emlőrák lehetőségét veti fel, és az emlőrák diagnózisát a szövettani vizsgálat bizonyítja, a kiszűrt személy kórházi kezelésre szorul.

A korszerű kezelés komplex, azaz háromféle kezelési mód kombinációjából áll: sebészeti beavatkozás, sugárkezelés és gyógyszeres kezelés (kemoterápia). A kezelés mikéntjét az emlődaganat nagysága, szövettani szerkezete és a környéki nyirokcsomók állapota alapján határozzák meg.

A sebészeti kezelés korábban egyet jelentett az egész emlő eltávolításával. A szűrővizsgálatok elterjedésének köszönhetően ez ma már nem így van. A szűréssel felfedezett emlőrákok többsége ugyanis kisméretű, és olyan korai, hogy még a legközelebbi nyirokcsomókba sem terjedt át. Az emlőt csonkoló radikális műtét helyett ezért egyre inkább elegendő konzerváló, azaz az emlőt megtartó műtétet végezi: csak a daganatos csomót tartalmazó emlőrészletet és legfeljebb az azonos oldali hónalji nyirokcsomókat távolítják el. A sebészi kezelést a daganat helyének besugárzásával, esetleg gyógyszeres kezeléssel teszik teljessé. Ilyen módon a korai emlőrák jó eredménnyel gyógyítható.

Ma már olyan plasztikai sebészeti eljárások váltak gyakorlattá, amelyekkel még az esetleges radikálisabb emlőműtétek esetén is az emlők csaknem eredeti formája helyreállítható. Az emlőprotézisek választéka is kibővült.

Mit jelent az emlők önvizsgálata?

A női emlő szerkezete 40 éves kor alatt nem ad lehetőséget arra, hogy a röntgenfelvétel kimutassa a mikroeltéréseket. Ugyanakkor már fiatal korban is fontos a rendszeres önvizsgálat, amelyet ha helyesen és alaposan végeznek, eséllyel hívhatja fel a figyelmet egy esetleges – jó- vagy rosszindulatú – elváltozásra.

Legalább 20 éves kortól ajánlott az emlők havonkénti önvizsgálata, erre leginkább a menstruáció utáni napok alkalmasak. Amennyiben nincs menstruáció, akkor is érdemes a havi rendszerességet betartani, akár konkrét dátumhoz kötni az önvizsgálatot, hogy az ne maradjon el.

Lényeges, hogy odafigyeljenek magukra azok, akiknek a családjában már fordult elő jó- vagy rosszindulatú emlődaganat, vagy más nőgyógyászati tumorbetegség.

Rendkívül fontos megjegyezni, hogy az önvizsgálat NEM helyettesíti a szervezett emlőszűrést, ugyanis a mammográfia során akár évekkel azelőtt felfedezhető tumor, mint ahogy az látható vagy tapintható lenne.

Hogyan végezzem az önvizsgálatot?

Ismerd meg emlőidet! Az emlők önvizsgálata

Általános tapasztalat, hogy mindmáig leginkább a nők saját maguk ismerik fel saját emlőjükben akár a jóindulatú, akár a rosszindulatú, de mindenképpen orvosi figyelmet érdemlő csomókat. Erre a tényre alapozva tanítják az emlők önvizsgálatát. Az emlők önvizsgálatának hasznát mutatja, hogy az önvizsgálatot rendszeresen gyakorló nők között a 2 cm-nél nagyobb, elhanyagolódott rák előfordulása sokkal ritkább, mint az átlag népességben.

Az emlők önvizsgálatát rendszeresen és módszeresen kell végezni.

Az emlők önvizsgálatának a műfogásai

Álljon szembe a tükörrel leeresztett karral és vállal! Figyelje meg a mellek alakját! Látható-e valamilyen bőrelváltozás, elszíneződés, duzzanat, vagy valamilyen szokatlan alakváltozás (például a bimbók behúzódása) A megfigyeléseket ismételje meg úgy, hogy mindkét karját a feje fölé emeli!

Tapintsa át melleit úgy, hogy az egyiket, majd a másikat két tenyere közé veszi, és tenyerét függőleges, majd vízszintes irányban csúsztatva mozgatja! Jobb kezének összezárt ujjaival enyhe nyomással, körkörös mozgással kívülről befelé csigavonalban haladva tapintsa át egyik, majd másik mellét!

Kényelmesen hanyatt fekve, egyik kezét a feje alá, egy kispárnát pedig a válla alá helyezve ugyancsak körkörös mozgással tapintsa át egyik, majd másik mellét; ujjai hegyével tapintsa át a hónalját is! Majd karját a teste mellé helyezve ismételje meg a tapintást egyik, majd a másik oldalon!

Enyhén nyomja meg a mellbimbóit! Figyelje meg, ürül-e belőle váladék?

Ha a mellében szokatlan csomót vagy a bőr megvastagodását észleli, illetve ha a bimbó váladékozik, haladéktalanul forduljon orvoshoz!

SSL ClassC

bm

Minden jog fenntartva © 2022, Nemzeti Népegészségügyi Központ

Adatkezelési tájékoztató

Akadálymentességi nyilatkozat