nnk emblema logo

nnk cim telefon

Munkatársak

Dr. Lumniczky Katalin MD, PhD, osztályvezető

Andrejkovics-Szentmihályi Renáta – népegészségügyi szakember

Antal Lilla, biológus, BSc (részmunkaidő)

Balázs Katalin, biológus, MSc, PhD hallgató

Csordás Ilona, BSc tanuló (részmunkaidő)

Dr. Hargitai Rita, biológus, PhD

Kis Dávid, biológus, orvosi biotechnológus, MSc, PhD hallgató

Kis Enikő, biológus, MSc, PhD hallgató

Dr. Persa Eszter, biológus, PhD

Sándor Nikolett, biológus, MSc, PhD - GyES-en

Szalma Katalin – GyES-en

Dr. Szatmári Tünde, biológus, PhD

Csabádi Mariann - kisegítő

Haller Károly-kisegítő

Az osztály feladatai:

  1. a) Tudományos kutatási tevékenységet végez a sugárzás ártalmas hatásai elleni védekezés tudományos megalapozása céljából; célja az emberi sugárártalom korai felismerésére és gyógykezelésére alkalmas eljárások kidolgozása, valamint a sugárbiológiai hatások, az ionizáló sugárzás közegészségügyi, orvostudományi hasznosításának elősegítése. Konkrétan vizsgálja: 1) a sugárártalmak kimutatásának és módosításának módszereit; 2) az ionizáló sugárzások hatását az emberi környezet elemeire; 3) a sugárzás és egyéb fizikai, kémiai és/vagy biológiai ágensek együttes hatását az emberre és annak környezetére; 4) a sugártechnológia közegészségügyi és környezetvédelmi alkalmazhatóságait.
  2. b) Közreműködik a sugárbiológiai hatások sugárterápiás és daganatterápiás hasznosításában;
  3. c) Közreműködik az egyéni sugárérzékenység meghatározásában és a biodozimetriai vizsgálatokban;
  4. d) Felméri és értékeli a szakterületén folyó hazai és külföldi kutatásokat és fejlesztéseket, javaslatokat dolgoz ki azok eredményeinek adaptálására és a hazai tennivalókra vonatkozóan;
  5. e) Javaslatot tesz a sugárbiológia, sugáregészségügy rövid és hosszú távú programjaira;
  6. f) Közreműködik sugársérült vagy arra gyanús személyek egészségügyi ellátásában az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendeletben megfogalmazottak szerint. Túl-expozíció gyanúja esetén biodozimetriai vizsgálatot végez, és - az országban egyedüli laboratóriumként - megbecsüli az elszenvedett sugárdózist, illetve annak várható következményeit;
  7. g) Közreműködik a sugársérültek orvosi ellátására kijelölt egészségügyi intézmények szakmai felkészítésében, megszervezi a rendszeres sugárorvostani továbbképzést, és egyéni konzultációkat tart a „Sugársérültek ellátása” témában a kijelölt egészségügyi intézmények munkatársai részére;
  8. h) Szakvéleményt ad ionizáló-sugárzás okozta foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén
  9. i) Közreműködik sugárorvostani továbbképző és egészségügyi felvilágosító anyagok összeállításában;
  10. j) Részt vesz a sugárterápiás szakorvos képzésben;
  11. k) Közreműködik az egyetemek, a főiskolák, más intézmények által irányított képzési és továbbképzési feladatok ellátásában;
  12. l) Egyéni továbbképzési lehetőséget és szakmai irányítást biztosít főiskolai, egyetemi, illetve PhD hallgatók számára;
  13. m) Részt vesz a WHO/REMPAN munkájában;
  14. n) Részt vesz, előadásokat tart és megszervez különféle szakmai és tudományos hazai és nemzetközi rendezvényeket, konferenciákat;
  15. o) Nemzetközi és hazai tudományos folyóiratokban közzéteszi a tudományos kutatómunka eredményeit;
  16. p) Részt vesz a tudományos közélet által mindenkor meghatározott szakmai fokozatok és tevékenységek megvalósításában, és támogatja azok elérésére a munkatársaikat;
  17. q) Hazai és külföldi ösztöndíjasokat fogad.

A SOT bevételei hazai és nemzetközi támogatott kutatási projektekből származnak.

Az osztály néhány fontosabb tevékenysége részletesebben:

A. Kutatási tevékenység

Az osztály fő kutatási területe az ionizáló sugárzások biológiai hatásainak tanulmányozása, e hatások molekuláris és celluláris alapjainak vizsgálata, különös tekintettel a kisdózisok (100 mGy alatti sugárzások) biológiai hatásaira. Az utóbbi évtizedekben exponenciálisan növekedett az olyan orvosi diagnosztikai vizsgálatok (CT, PET, PET-CT, nukleáris medicinában alkalmazott izotópos vizsgálatok, stb.) száma, amelyek kisdózisú sugárexpozícióval járnak. Ezen vizsgálatok során az egy vizsgálat alatt elszenvedett dózis nagyon alacsony, de a többszöri expozíció miatt a dózisok biológiai hatásai kumulálódhatnak. Jelenleg a kis dózisú ionizáló sugárzás biológiai hatásairól és azok hosszú távú egészségügyi következményeiről nagyon keveset tudunk. Nemzetközi kutatócsoportok által végzett epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a diagnosztikában alkalmazott dózistartományok is képesek statisztikailag mérhetően megemelni a rosszindulatú daganatok előfordulásának a gyakoriságát. Vannak továbbá arra utaló vizsgálatok is, hogy a kis dózisú sugárexpozíció, hasonlóan a nagy dózisú sugárexpozícióhoz hosszú távon fokozza a kardiovaszkuláris, cerebrovaszkuláris és kognitív zavarokat különösen a sugárzásra fokozottan érzékeny populációkban. Mindezen megfigyelések fényében és tekintettel arra, hogy a kis dózisokkal exponált potenciálisan egészséges emberek száma gyorsan nő, a kis dózisú sugárexpozíció biológiai hatásainak, korai és késői következményeinek a megismerése rendkívül fontos.

Az osztály egyik fő célkitűzése a kisdózisú sugárzások rövid és hosszú távú biológiai hatásainak tanulmányozása az alábbi témákban: 

  • Az ionizáló sugárzásoknak a nem DNS célpontú hatásainak a vizsgálata. Ezek a hatások a genomi instabilitást, bystander (szomszédsági) hatást, szisztémás sugárválaszokat foglalják magukba és arra utalnak, hogy a sejtek közötti kommunikáció, mikro/makrokörnyezeti változások, az immunrendszer állapota legalább ugyanolyan fontos paraméterek az adott sugárválasz kialakításában, mint a közvetlen sugártalálatot szenvedett sejtek által elnyelt dózis. Kutatócsoportunk a sejtek által kibocsátott extracelluláris vezikulák (EV) szerepét tanulmányozza az ionizáló sugárzások által kiváltott bystander, abszkopális és szisztémás hatásokban, valamint az extracelluláris vezikulák szerepét a sugárzás által indukált leukémiák előidézésében. Kimutattuk in vivo egérmodellben, hogy az egésztest besugárzást elszenvedett egerekből izolált EV-k a direkt besugárzáshoz hasonló DNS-károsodásokat és elváltozásokat okoztak egerek vérképző rendszerében, valamint a citokin-termelésben. Az EV-k tartalmát vizsgálva néhány olyan mikroRNSt azonosítottunk, melyeknek szerepe lehet ezeknek a hatásoknak a kialakításában.
  • Egy másik, ehhez a témakörhöz kapcsolódó projektben a kisdózisú sugárzások hosszú távú hatásait vizsgáljuk az agyban, egér és patkány modellekben.
  • Újabb kutatási témánk az ionizáló sugárzás biomarkereinek tanulmányozása. Azt vizsgáljuk, hogy különböző nem- vagy kevésbé invazív módszerekkel vett mintákból (nyál, haj) kimutathatóak-e alacsony dózisú sugárzás okozta változások, amelyek biomarkerei lehetnek a sugárzásnak.
  • Különböző hazai és egyéb európai onkológiai klinikákkal együttműködve sugárterápiával kezelt daganatos betegek véréből vizsgáljuk a prognosztikai és prediktív szolubilis biomarkereket, amelyek jellemezhetik a betegséget illetve a kezelésre adott terápiás választ.

B. Biodozimetria

Összhangban az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendeletben megfogalmazottakkal az osztály az országban egyedüli laboratóriumként túl-expozíció gyanúja esetén biodozimetriai vizsgálatot végez, és megbecsüli az elszenvedett sugárdózist, illetve annak várható következményeit. Két vizsgálatot végzünk rutinszerűen: a dicentrikus kromoszóma tesztet és a mikronukleusz tesztet.

Rendszeresen részt veszünk nemzetközi biodozimetriai hálózatok munkájában és ezen belül összemérésekben.  

C. Oktatás

Osztályunk dolgozói  rendszeresen részt vesznek a  Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály által szervezett tanfolyamokon az alábbi témákban:

  • alap, bővített és átfogó fokozatú sugárvédelmi ismeretek
  • sugársérült páciensek orvosi ellátása.
  • Budapesti Műszaki Egyetem által szervezett sugárbiológiai tanfolyam orvosi sugárfizikus MSc hallgatóknak
  • Sugárbiológiai kurzusok a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán
  • Génterápiás kurzusok a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán
  • Sugárterápiás szakorvos jelöltek sugárbiológiai elméleti és gyakorlati képzése

Fontosabb közlemények

SSL ClassC

Minden jog fenntartva © 2019, Nemzeti Népegészségügyi Központ

Adatkezelési tájékoztató

Akadálymentességi nyilatkozat