Könnyű kezelés

  • Nagyítás 100%
  • Betűméret 100%
  • Sorköz 100%
  • Szóköz 100%

nnk emblema logo

nnk cim telefon

Közegészségügyi Laboratóriumi és Módszertani Főosztály

Útmutató a vizes játszóterek létesítéséhez, üzemeltetéséhez és ellenőrzéséhez

Háttér

A vizes játszóterek egyre nagyobb népszerűségnek örvendő szabadidős tevékenységet nyújtó szórakoztató helyszínek. Működésük és felépítésük országszerte nagyban különbözik. Egyaránt megtalálhatók közfürdőkben és közterületen is. Általánosságban, a vizes játszóterek vízzel működő élményelemeket, például párakapukat, vízköpőket, billenős játékokat tartalmazó, jellemzően gyermekek számára szánt játszóterek. Működésükből, üzemeltetésükből és felhasználási módjukból adódóan közegészségügyi kockázatot is jelenthetnek, ezért helyes üzemeltetésük és hatósági felügyeletük kiemelten fontos. A vizes játszóterek fürdőzői jellemzően kisgyermekek, akik gyakran elmulasztják az alapvető higiénés szabályok betartását (szájukba, szemükbe nyúlnak, elmulasztják a helyes kézmosást stb.), ami tovább fokozhatja a kockázatot.

2023. november 20-án kihirdetésre került  a közhasználatú fürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló 510/2023 (XI.20.) Kormányrendelet (továbbiakban Kormányrendelet), melynek a közhasználatú fürdők üzemeltetésére és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezései 2024. március 19-én léptek hatályba.

A Kormányrendelet alapján közhasználatú fürdő: bármely, legalább egy fürdési célú létesítményt tartalmazó nyilvános szolgáltatóegység, mely nem kizárólag a tulajdonos, a bérlő, az üzemeltető és azok családtagjai, nemfizető alkalmi vendégei által, hanem bárki vagy egy meghatározott csoport által vehető igénybe, függetlenül attól, hogy az igénybe vevők fizetnek-e a belépésért vagy nem. Fürdési célú létesítmény azon nem higiéniai célokat szolgáló fürdési lehetőséget biztosító medence, kád és nem medencés jellegű fürdési, szórakoztatási lehetőséget biztosító létesítmény, amelyben a fürdőzők a fürdővízzel vagy az abból képződő aeroszollal kerülhetnek érintkezésbe. A közhasználatú fürdőket a Kormányrendelet a tevékenység módja, és ez által a fürdőzőket érő kockázat alapján sorolja három típusba. A vizes játszóterek vizes eszközei, berendezései fürdési célú létesítménynek, a vizes játszótér pedig 3-as típusú közhasználatú fürdőnek minősül.

            A vizes játszóterek esetében a legnagyobb közegészségügyi kockázatot a vízben előforduló kórokozók által okozott fertőző, elsősorban hányásos-hasmenéses megbetegedések jelentik. Azokban az országokban, ahol régebb óta üzemelnek vizes játszóterek, számos dokumentált eset történt, amikor kiterjedt, akár többezer fős járványokat okozott a hanyag üzemeltetés. A leggyakrabban előforduló kórokozó az egysejtű Cryptosporidium, amely a baktériumoknál jobban ellenáll az általánosan alkalmazott vízfertőtlenítő szereknek.

Vizes játszóterek csoportosítása

A vizes játszóterek esetében a közegészségügyi kockázat szempontjából a vízzel való érintkezés módja és gyakorisága jelenti a legnagyobb különbséget. Ennek alapján a vizes játszóterek elemei, berendezései az alábbi csoportokba oszthatók:

  • A típus: jellemzően nincs jelentős érintkezés a vízzel (pl. tutajozásra, csónakázásra, hajómodell úsztatására használt berendezések, elemek);

https://www.google.com/search?sca_esv=919619def4e17474&rlz=1C1GCEB_enHU987HU987&q=vizes+j%C3%A1tsz%C3%B3t%C3%A9r&tbm=isch&source=lnms&sa=X&ved=2ahUKEwiAo8jl6NCEAxV5_7sIHba8C0IQ0pQJegQIDBAB&biw=1920&bih=919&dpr=1#imgrc=-_f9A0ofbmAjiM

  • B típus: jellemzően csak a kéz érintkezik a vízzel (pl. folyóvizes modellek, csatornák, vizes játszóasztalok);

https://www.ittjartam.hu/blog/gyermekbarat-vizes-jatszoterek-szuper-nyari-szorakozas-kanikulaban/

https://gyorihirek.hu/ujranyit-a-vizes-jatszoter-gyorben/

https://welovebalaton.hu/cikk/2023/07/18/aktiv-vizek-haza-zamardi-kepgaleria/

  • C típus: jellemzően teljes testfelület érintkezik a vízzel, de nem folyamatosan (pl. földfelszín alatti vagy feletti bugyogók, vízköpők, szórófejek, vízesés vagy vízfüggöny, ahol a földfelszín is rendszerint néhány cm vízzel borított).

   https://www.world2000.hu/blog/uj-vizes-jatszoter-telepites

https://csalad.hu/cikk/homokozo-furdoruhaban-a-jatszoteren-a-10-  legjobb-vizes-jatszoterek

https://www.termalfurdo.hu/furdozes/megnyilt-a-legnagyobb-hazai-vizes-jatszoter-6307

https://termalonline.hu/termal-hirek/vizi-jatszoter-nyilt-bukfurdon

  • D típus: medence jellegű létesítmény, ahol a teljes testfelület folyamatosan érintkezik vagy érintkezhet a vízzel.

https://www.gyerekprogramajanlo.hu/top-10/top-10-vizes-jatszoter/55144/

A felsorolás sorrendjében (A à D típus) a közegészségügyi kockázat növekszik. Sok létesítményben a fenti elemek kombinációja fordul elő. A vizes játszótér egészének besorolása megegyezik a benne található legmagasabb besorolású elem típusával.

A jelen útmutató a díszkutakra, szökőkutakra nem terjed ki. Ezek az elemek kialakításuk és üzemeltetésük folytán fürdőzésre nem alkalmasak, melyet a helyszínen egyértelműen jelezni kell. Díszkutak, szökőkutak közegészségügyi kockázatairól, használatáról a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (továbbiakban: NNGYK) honlapján külön tájékoztatója érhető el.

A vizes játszóterek közegészségügyi felügyeletét a vizes játszótér helye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (továbbiakban: járási hivatal) látja el.

Vizes játszóterek üzemeltetőjére vonatkozóan a Kormányrendelet speciális képzettségi követelményeket nem ír elő, az üzemeltetést középfokú (műszaki) iskolai végzettséggel rendelkező személy/ vállalkozás/ szervezet végezheti.

Vizes játszóterek létesítése

A vizes játszóterek létesítésének minősül az építés, bővítés, valamint a benne lévő fürdési célú létesítmények (berendezések, elemek, medencék stb.) átalakítása és felújítása a bővítés, átalakítás és felújítás mértékében, továbbá a magán vizes játszótér közhasználatúvá alakítása.

A vizes játszótereken kialakított létesítményeknek tervezési, biztonsági és közegészségügyi szempontból meg kell felelniük a vonatkozó hatályos műszaki szabványoknak. A kapcsolódó szabványok listáját jelen útmutató 1. számú melléklete tartalmazza.

A vizes játszótér üzemeltetője köteles közegészségügyi-technológiai szabályzatot készíteni a Kormányrendelet  2. melléklet 1. pont 1.3. alpontja szerinti tartalmi elemekkel, melyben a szakszerű és biztonságos üzemeltetéssel kapcsolatos részletes műszaki, technológiai, biztonságtechnikai, környezetvédelmi és egészségügyi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek személyi feltételeit rögzíti. A vizes játszóterek közegészségügyi technológiai szabályzatának minimális tartalmát jelen útmutató 2. számú melléklete tartalmazza.

A vizes játszótér létesítése előtt a vizes játszótér tervezett közegészségügyi-technológiai szabályzatát megfelelőségének igazolására a létesítés helye szerint illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani, majd az üzemeltetés megkezdésekor, az aktualizált közegészségügyi-technológiai szabályzatot a járási hivatallal szükséges jóváhagyatni. A 2023. március 29-én már üzemelő vizes játszóterek közegészségügyi technológiai szabályzatát, 2026. december 31-ig kell elkészítenie az üzemeltetőnek.

Szezonálisan üzemelő vizes játszóterek esetén az üzemeltetőnek előzetesen, legalább egy hónappal korábban kell tájékoztatnia a járási hivatalt a tervezett nyitás időpontjáról.

Létesítés műszaki feltételei

A vizes játszóterek helyszínét olyan módon kell megválasztani és kialakítani, hogy a lehető legnagyobb mértékben védett vagy védhető legyen a külső szennyezésektől (pl. por, csapadékkal bemosódó szennyezés, állati ürülék), valamint javasolt, hogy forgalmas utaktól, ipari létesítményektől megfelelő távolságban  kerüljön telepítésre.

A közlekedésre használt felületeket csúszásmentesen kell kialakítani.

A vizes játszótereken ivási és ivóvizes kézmosási lehetőséget, valamint illemhelyet kell biztosítani, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján, a várható látogatószámnak megfelelően. A C és D típusú létesítményeket, elemeket, berendezéseket tartalmazó vizes játszótereken zuhanyozási lehetőséget is biztosítani kell.

A vizes játszóterek valamennyi helységének rágcsáló és rovarmentességéről az üzemeltetőnek gondoskodnia kell.

A vizes játszóterek területén jól látható helyen, a látogatók számára olvasható betűméretben ki kell függeszteni a vizes játszótér házirendjét, a baleset-, sérülés- vagy üzemzavar esetén értesítendő személy nevét és elérhetőségét.

A vizes játszótereket úgy kell kialakítani, hogy ne alakuljanak ki pangó vízterek.

A nem medencés vizes játszótéri elemek átfolyó üzemmódban létesíthetők. A nem medencés jellegű létesítmények vízelvezetéssel és szűrő-forgató vízkezelő technológiával akkor létesíthetők és üzemeltethetők, ha igazolható a kezelt víz megfelelősége.

A C típusú létesítményeket úgy kell kialakítani, hogy a földfelszínen összegyűlő víz folyamatos elvezetése biztosított legyen. A felszínen összegyűlő víz mélysége az 5 cm-t nem haladhatja meg.

A D (medencés) típusú vizes játszótéri elemek csak az MSZ 15234 és az MSZ 15236 szabványok előírásainak megfelelő vagy azzal egyenértékű vízelvezetéssel és szűrő-forgató vízkezelő technológiával létesíthetők. A javasolt forgatási teljesítmény 0,5 m3/fő/óra. A vízkezelő vegyszerek adagolásakor törekedni kell az automata vegyszeradagolók használatára, kézi adagolás csak kivételes esetekben alkalmazható. Az újonnan létesülő medencés elemek technológiájának ellenőrzésére legalább kéthetes, terhelés nélküli próbaüzemet szükséges lefolytatni. A fürdővíz minőségét a próbaüzem alatt legalább két alkalommal és legalább egy hét különbséggel végzett, teljes körű tápvíz-, szűrtvíz- és medencevíz-vizsgálattal szükséges ellenőrizni. A próbaüzem eredményei alapján a vizes játszótér előzetesen benyújtott közegészségügyi technológiai szabályzatát aktualizálni szükséges.

A vizes játszóterek elfolyó vizét - beleértve a szűrők visszamosó vizét, vagy a zuhanyzók szennyvizét - szennyvízcsatornára kell vezetni. Az A és B típusú létesítmények vegyszermentes elfolyó vize felhasználható a zöldterületek locsolására is.

A vizes játszótér üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy a vízzel érintkezésbe kerülő anyagok, termékek, a vízkezelési eljárások ne veszélyeztessék az emberi egészséget és a víz minőségét. Ennek érdekében a vizes játszóterek kialakítása során csak a Kormányrendelet alapján nyilvántartásba vett fürdővízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek és engedélyezett fürdővízkezelő technológiák használhatóak fel, amelyek nem okozzák a víz minőségének romlását, és nem támogatják a mikroorganizmusok növekedését. A fürdővízzel érintkező anyagokat, termékeket, fürdővízkezelő technológiákat azok első hazai forgalmazójának kell a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnál (továbbiakban: NNGYK) nyilvántartásba vetetnie, illetve engedélyeztetnie. A nyilvántartásba vett anyagok és engedélyezett technológiák listája az NNGYK honlapján érhető el:

https://www.nnk.gov.hu/index.php/kozegeszsegugyi-foosztaly/telepules-egeszsegugyi-klimavaltozas-es-kornyezeti-egeszseghatas-elemzo-osztaly/hatosagi-nyilvantartasok/ivovizzel-hasznalati-melegvizzel-es-furdovizzel-kapcsolatos-nyilvantartasok

A fürdővízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek és engedélyezett fürdővízkezelő technológiák csak a nyilvántartásba vételben, valamint engedélyben szereplő feltételek betartásával használhatók fel, alkalmazhatók.

2023. március 19-én már üzemelő vizes játszóterek a fenti műszaki követelményeknek 2026. december 31-től kell megfeleljenek.

Vízminőség, tápvíz követelményei

A vizes játszóterek üzemeltetéséhez csak olyan víz használható, amely nem tartalmaz kórokozókat vagy fizikai, kémiai, biológiai, radiológiai anyagokat az emberi egészségre káros koncentrációban.

B, C, D típusú elemeket tartalmazó vizes játszótér tápvizeként csak ivóvíz minőségű víz használható. Tápvízként használható közműves ivóvíz, vagy egyedi kút vize, amennyiben természetes állapotában vagy vízkezelést követően megfelel az ivóvízminőségi követelményeknek. Közműves ivóvíz és egyedi kút/kutak vizének keverése csak a jóváhagyott közegészségügyi-technológiai szabályzatban rögzített arányban és módon lehetséges, ahol a kevert víznek meg kell felelnie az ivóvízre vonatkozó minőségi követelményeknek. Az ivóvízminőségi követelményeknek nem megfelelő minőségű kútvíz használatát a járási hivatal engedélyezheti (közegészségügyi technológiai szabályzat jóváhagyási eljárása keretében), az NNGYK támogató szakhatósági állásfoglalása esetén, a szakhatósági állásfoglalásban rögzített feltételek mellett.

Egyedi kút használata esetén a kutak védelmére védőterületet kell létesíteni és fenntartani. A víznyerőhely védőterületének, védősávjának kialakítására és védőidom alkalmazására a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló rendelet rendelkezései az irányadóak. Az egyedi kút vizét fertőtleníteni kell. Az egyedi kút tápvízként használt vizében megfelelő maradék fertőtlenítőszer szintet (0,5-2,0 mg/l szabad aktív vagy az 1. táblázat szerint ezekkel ekvivalens alternatív fertőtlenítőszer szintet) kell biztosítani.

A csak A típusú elemeket tartalmazó vizes játszótér tápvize a fentiektől eltérő, pl. felszíni víz, közhasználatú fürdők használt medencevize stb. is lehet.

Az A és a B típusú vizes játszótéri elemek tápvize a 25°C-ot nem haladhatja meg.

A 2023. március 19-én már üzemelő vizes játszóterek a tápvízre vonatkozó követelményeknek legkésőbb 2026. december 31-től kell megfeleljenek.

Kockázatértékelés

A vizes játszóterek üzemeltetőjének a vizes játszóterek üzemeltetésével kapcsolatoban a fürdőzőket érő veszélyek értékelésére, valamint azok csökkentési lehetőségeire vonatkozóan kockázatértékelést kell készítenie. A kockázatértékelés a közegészségügyi technológiai szabályzatba építve is elkészíthető. A kockázatértékelést a vizes játszótér üzemeltetője, vagy egy általa megbízott külső szakértő szervezet is elkészítheti.

A vizes játszóterek kockázatértékelésére vonatkozó módszertani útmutató az NNGYK honlapján elérhető.

 A kockázatértékelést a folyamatosan üzemelő vizes játszóterek esetén az üzemeltetőnek évente felül kell vizsgálnia.

A kockázatértékelést a járási hivatal hagyja jóvá a közegészségügyi technológiai szabályzat jóváhagyásával együtt.

Újonnan létesülő vizes játszóterek kockázatértékelést a közegészségügyi technológiai szabályzattal együtt kell elkészíteni és jóváhagyatni. 2023. március 19-én már üzemelő vizes játszóterek kockázatértékelését az üzemeltetőnek 2026. december 31-ig kell elkészítenie.

A 20 °C-nál melegebb vizet tartalmazó, aeroszolképző elemek Legionella-fertőzési kockázatot jelentő közegnek minősülnek, így az ezeket alkalmazó létesítményeknek jogszabály szerinti Legionella-kockázatbecslést is kell készíteni. A kockázatbecslést évente vagy az egyes közegek üzemeltetését érintő változás esetén 30 napon belül felül kell vizsgálni. Valamennyi típusba tartozhatnak kockázatot jelentő elemek, de az aeroszolképző D típusú elemek fokozott kockázatúnak minősülnek, így ezek esetén a Legionella-vizsgálat is kötelező.

Vizes játszóterek üzemeltetése

Általános szabályok

A vizes játszóterek kizárólag az illetékes járási hivatal által jóváhagyott és az üzemeltetésnek megfelelően aktualizált közegészségügyi-technológiai szabályzat szerint üzemeltethetők.

Az üzemeltetőnek gondoskodnia kell a vizes játszótér és a kiszolgáló létesítmények rendszeres takarításáról és karbantartásáról. A gyakoriságot a közegészségügyi technológiai szabályzatában rögzíteni kell.

A vizes játszóterek megengedett legnagyobb terhelése 1fő/m2.

A vizes játszóterek területére - vakvezető, segítő és őrkutya kivételével - állat nem vihető be, mely követelményt az üzemeltető a házirendjében is köteles rögzíteni. A vizes elemekbe a segítő, vakvezető és az őrkutya sem vihető be. Az üzemeltetőnek biztosítania kell a vadon élő állatok lehetőség szerinti távoltartását.

A vizes játszótér használatával összefüggő szabályokat a felhasználók biztonsága érdekében az üzemeltetőnek házirendben kell rögzítenie, amelyet a helyszínen jól látható helyen ki kell függeszteni. A vizes játszóterek mellett jól látható módon jelölni kell a víz hőfokát, a mélységét és a létesítményben egyidejűleg a fürdőzők megengedett maximális számát.

Azon vizes játszóterek esetében, ahol a látogatók számára az üzemeltető valamilyen textíliát biztosít (pl. törölköző), azok csak fertőtlenítő mosás és vasalás után használhatók újra.

Az üzemeltetőnek a balesetekről és a rosszullétekről naplót kell vezetnie, súlyosabb sérülés vagy rosszullét esetén azonnal orvost vagy mentőt kell hívni.

A vizes játszóterek vendégeinek és alkalmazottainak biztonságáról az üzemeltető a mindenkor érvényes szabvány, illetve az alkalmazottak esetén a munkavédelemi jogszabályok szerint köteles gondoskodni.

A vendégek egészségének, testi épségének és jó közérzetének védelme érdekében egyik típusú vizes játszóteret sem látogathatja fertőző betegségben szenvedő vagy nyílt sebbel rendelkező vagy ittas vagy kábítószer vagy bódító hatású gyógyszer hatása alatt álló személy.

            A vizes játszóterek vizes létesítményeiben, elemeiben a fürdés ideje alatt mindennemű élelmiszer-fogyasztás tilos. A vizes játszótér területére vonatkozóan az üzemeltető a házirendben egyedileg további szabályokat határozhat meg.

A D típusú (medencés) vizes játszótér elemek, létesítmények kizárólag erre a célra szolgáló, gyorsan száradó, megfelelően tisztítható fürdőruhában vehetők igénybe. Utcai ruházat nem használható fürdőruhaként. További előírásokat a vizes játszótér üzemeltetője a házirendben írhat elő.

A C és D típusú (medencés) vizes játszótér létesítményeket nem szobatiszta gyermekek a kizárólag erre a célra kialakított vízzáró pelenkával használhatják felnőtt ellenőrzésével.

A 6 éven aluli kisgyermekek számára fenntartott, kis, maximum 50 cm mélységű medencében vagy medencerészben a gyermeket kísérő felnőttek csak lábmosó használatát követően (ahol üzemel), álló vagy a medence szélén ülő helyzetben tartózkodhatnak, számukra a medencevízbe beleülni vagy belefeküdni tilos.

Üzemnapló

A vizes játszóterek üzemeltetőjének üzemnaplót kell vezetnie a Kormányrendelet 2. melléklet 2. pont 2.5. alpontja szerinti tartalmi elemekkel (lásd 3. melléklet).

Vízminőségi követelmények

A vizes játszóterek üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy a víz minősége ne jelentsen kockázatot a fürdőzők egészségére.

  • B, C, D típusú vizes játszóterek tápvíznek meg kell felelnie az 1. táblázat szerinti követelményeknek.
  • A típusú vizes játszótér esetén, a tápvíz minőségének meg kell felelnie az 2. táblázatban szereplő követelményeknek.
  • Az átfolyó üzemben működtetett vizes játszótér esetén a rendszerben lévő víznek meg kell felelnie az 1. és 2. táblázatban szereplő követelményeknek.
  • Szűrő-forgató technológia alkalmazása esetén a kezelt víznek meg kell felelnie az 3. táblázat szerinti szűrt víz követelményeknek. A szűrő-forgató technológiával üzemelő vizes játszóterek 20 cm-nél mélyebb medencés elemeinek vízminősége meg kell feleljen 3. táblázat szerinti medencevízre vonatkozó követelményeknek.

A szűrő-forgató rendszerben üzemelő létesítmények szűrt vizét fertőtleníteni kell. A fertőtlenítéshez csak az országos tisztifőorvos által engedélyezett fürdővíz fertőtlenítőszer használható. A kezelt vízben megfelelő maradék fertőtlenítőszer szintet (0,5-2,0 mg/l szabad aktív klórszintet, vagy a 3. táblázat szerint ezzel ekvivalens alternatív fertőtlenítőszer szintet) kell biztosítani. Állandó felügyelet nélkül üzemelő vízkezelő technológia esetén nem javasolt a nátrium-hipoklorittól eltérő fertőtlenítőszer alkalmazása. Megfontolandó kiegészítő másodlagos fertőtlenítés (pl. UV kezelés) kialakítása az egysejtű kórokozók eliminálására.

Vízminőség ellenőrzés

A vizes játszóterek üzemeltetőjének folyamatos üzemviteli ellenőrzéssel és önellenőrzés keretében, akkreditált laboratóriumi vízvizsgálatokkal rendszeresen ellenőriznie kell a vizes játszóterek vízminőségét.

A vizsgálatokhoz a vízmintavételeket a létesítmény üzemideje alatt, átlagos terhelés mellett kell elvégezni. A vízminták elemzésére kizárólag az akkreditáló szerv által a fürdővízvizsgálatra akkreditált és az országos tisztifőorvos megbízásából az NNGYK által szervezett körvizsgálatokban évente és megfelelő eredménnyel részt vevő laboratórium bízható meg. A vizsgálati naplónak (mintavételi jegyzőkönyv, vizsgálati jegyzőkönyv) tartalmaznia kell a mintavétel időpontját, a vizsgált létesítményben a mintavétel alatt tartózkodók becsült számát.

A mikrobiológiai vizsgálat céljára történő mintavétel esetén a mintavétel előtt a mintázandó víz maradék fertőtlenítőszer tartalmát meg kell határozni. A mikrobiológiai vizsgálat céljára levett minta maradék fertőtlenítőszer tartalmát közömbösíteni kell. Amennyiben a maradék fertőtlenítőszer meghaladja a határérték kétszeresét, úgy a minta bakteriológiai vizsgálatra alkalmatlan, és pótminta levétele kötelező.

A tápvíz minőségét B, C és D típusú vizes játszóterek esetén az 1. táblázatban szereplő paraméterekre az üzemeltetőnek évente szükséges vizsgáltatni.

A tápvíz minőségét A típusú vizes játszóterek esetén a 2. táblázatban szereplő paraméterekre az üzemeltetőnek évente szükséges vizsgáltatni.   Nem hálózati ivóvízzel üzemeltetett vizes játszótér esetén a tápvíz minőségét évente kétszer szükséges vizsgáltatni.

Szezonálisan üzemelő vizes játszótér esetén a tápvíz vizsgálatát a nyitás előtt 2-4 héttel kell elvégezni.

1. táblázat A tápvíz és a rendszerben lévő víz minőségi követelményei B, C, D típusú vizes játszótér esetén

Paraméter

Mértékegység

Tápvíz határérték

E. coli

TKE/100 ml

0

Pseudomonas aeruginosa

TKE/100 ml

0

Telepszám 37°C

TKE/ml

nincs szokatlan változás

Legionella sp.1

TKE/100 ml

0

Szabad aktív klór2

mg/l

0,5-1,0

Hidrogén-peroxid3

mg/l

20-50

Aktív oxigén (perszulfátok)4

mg/l

3-8

Összes aktív bróm5

mg/l

2,0-5,0

Klórdioxid6

mg/l

0,3-0,6

Fajlagos elektromos vezetőképesség7

µS/cm

2500

KOIps vagy KOIpl7,8

mg/l O2

5,0

TOC7,8

mg/l

nincs szokatlan változás

Klorid7

mg/l

250

TKE: telepképző egység

1 20 °C-nál melegebb vizű, aeroszolképző elemek esetén vizsgálandó

2 szabad klór hatóanyagú fertőtlenítőszer adagolása esetén

3 hidrogén-peroxid hatóanyagú fertőtlenítőszer adagolása esetén

4 aktív oxigén (perszulfátok) hatóanyagú fertőtlenítőszer adagolása esetén

5 aktív bróm hatóanyagú fertőtlenítőszer adagolása esetén

6 klórdioxid hatóanyagú fertőtlenítőszer adagolása esetén

7 Havonta szükséges, a medencevíz vizsgálatok során a növekmény vizsgálatához.

8 KOI vagy TOC vizsgálat kötelező.

2. táblázat A tápvíz és a rendszerben lévő víz minőségi követelményei A típusú vizes játszótér esetén

Paraméter

Mérték-egység

Irányérték

E. coli

TKE/100 ml

100

Enterococcus

TKE/100 ml

50

Pseudomonas aeruginosa

TKE/100 ml

25

Átfolyó rendszerben üzemelő vizes játszótér esetén a rendszerben levő víz minőségét évente egyszer az 1. illetve 2. táblázatban szereplő követelmények alapján szükséges ellenőrizni (valamelyik random kiválasztott, kockázatértékelés alapján kiválasztott reprezentatív ponton, egy vízzel telt elemből).

A szűrő-forgató vízkezelő technológiával üzemelő vizes játszóterek esetén a szűrt és a medencevíz vízminőségét az üzemidő alatt havonta kell ellenőrizni az 3. táblázatban felsorolt paraméterekre. A szűrt víz mintavételi helye az utófertőtlenítés előtti pont.

A C és D típusú elemekben a pH-t és a maradék fertőtlenítőszer szintet naponta kétszer kell ellenőrizni.

Melléklet(ek):
Dokumentum nevesorrendDátum
Download this file (Vizes játszóterek_NNK útmutató_2024_1.verzió.pdf)Vizes játszóterek_NNK útmutató_2024_1.verzió.pdf 2024-09-20

 

bm SSL ClassC
   

Minden jog fenntartva © 2024, Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ  Adatkezelési tájékoztató  Akadálymentességi nyilatkozat

 

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít