Könnyű kezelés

  • Nagyítás 100%
  • Betűméret 100%
  • Sorköz 100%
  • Szóköz 100%

nnk emblema logo

nnk cim telefon

Jogszabályi háttér

Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről  szóló 1991. évi XI. törvény 4. § (1) bekezdés l) pontja szerint:
„4. § (1)Az egészségügyi államigazgatási szerv környezet- és településegészségügyi feladata

k)   klíma-egészségügyi intézkedések megalapozása,
l) klíma-egészségügyi intézkedések megtétele, a hőségriasztás országos rendszerének működtetése,”

A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései szerint:
„8. § (1) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az országos tisztifőorvost jelöli ki
a) az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi.)
aa) 4. § (1) bekezdés k), l) és o) pontja

szerinti feladatok végrehajtására.

A hőségriasztási rendszer működése

A hőségriasztás országos rendszerének megfelelő működéséhez szükséges hátteret a Nemzeti Népegészségügyi Központ Közegészségügyi Főosztálya biztosítja, a munkacsoport szakmailag együttműködik a Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztály szakértőivel. Felelős a hőségriasztást megalapozó döntések szakmai indoklásáért, szükség esetén kezdeményezi a hőségriasztás kiadását. Folyamatosan figyelemmel kísérik a napi hőmérsékleti viszonyok alakulását, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat által együttműködés keretében biztosított veszélyjelző szolgáltatását. Heti rendszerességgel értékeli a hőmérséklet által befolyásolt napi halálozást, amelyhez az adatokat a BM Személyes Ügyfélszolgálati és Okmányügyeleti Főosztálya biztosít.

A hazánkban 2000 óta végzett éghajlat-egészségügyi vizsgálatok szerint a Kárpát-medencében jelenleg a hőmérséklet hatása és az extrém meteorológiai események tekinthetők a legjelentősebb egészségkockázatnak. A környezeti tényezők közül a hőmérséklet igen jelentősen befolyásolja az egészségi állapotot, a hőhullámos napok alatt a napi halálozás országos átlagban kb. 15%-kal emelkedik meg.

A hőhullámos napok száma az 1990-es évek óta egyre gyakoribbak és az éghajlati modellek szerint a jövőben várhatóan még gyakoribbá válnak. A közegészségügyi kockázatok csökkentése érdekében a magyar hőségriasztási rendszer, nemzetközi ajánlások és hazai vizsgálatokra alapozva 2005-ben került bevezetésre. Az országos riasztás célja az egészségügyi ellátó rendszer, az önkormányzatok, az együttműködő szervezetek figyelmét felhívni a szükséges intézkedések megtételére, valamint a lakosság tájékoztatása a fennálló helyzetről és a szükséges teendőkről.

A hőségriasztást, annak fokozatát, valamint az érvénybe lépés időpontját, illetve amennyiben az előreláthatóan prognosztizálható, annak várható időtartamát az országos tisztifőorvos határozza meg és hirdeti ki, és erről a megyei kormányhivatalok, valamint rajtuk keresztül az illetékességi területükön működő egészségügyi szolgáltatók vezetői értesítést kapnak. Az előrejelzési adatok változása esetén, amennyiben szükséges, a hosszabbításra vagy fokozat módosításra vonatkozó intézkedésekre később kerül sor. 

A várható magas hőmérséklet azonban nem csak egészségügyi szempontból okozhat problémát, hanem egyes helyeken akár az infrastruktúra bizonyos elemeinek átmeneti működési zavarait is eredményezheti. A hőséghullám egészségügyön kívüli területeire (infrastruktúra, áram-, és vízellátás, közlekedés, stb.) gyakorolt hatásainak megítélése és a szükséges intézkedések megtétele azonban az ebben hatáskörrel rendelkező tárcák, hatóságok kompetenciája, ezért a kiadott hőségriasztásról az együttműködő, illetve érintett szervezetek is tájékoztatást kapnak.  

A riasztási fokozatok kritériumait környezet-egészségügyi elemzések alapozták meg. Ennek megfelelően a fokozatok elrendelése az alábbiak szerint történik:

  • 2. fokozat: a meteorológiai előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi 25C°-ot.
  • 3. fokozat: az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi 27C°-ot.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ folyamatos kommunikációt folytat az írott, elektronikus és közösségi média csatornáin keresztül a hőségriasztással kapcsolatban (Tisztifőorvos Facebook oldal, https://www.nnk.gov.hu/index.php/tanacsok-hoseg-idejere).

Hőségriasztások az elmúlt három évben

2019-ben az ország a hőségnek kismértékben volt kitéve, a napi átlaghőmérséklet csak néhány esetben lépte túl a 25°C-ot, azonban néhány esetben jelentős területi különbségek alakultak ki. Júniusban egy öt napig tartó III. fokú hőségriasztásra (fekete), augusztusban egy három napig tartó II. fokú riasztásra (piros) került sor. A hőségriasztások alatt (8 nap) átlagosan 10,1%-al emelkedett meg a napi halálozás, amely 317 többlet halálesetet jelentett, a III. fokozatú 5 nap alatt 18,5%-os emelkedés volt megfigyelhető.

orszagos napi halalozas es homerseklet 2019

2020-ban a hőmérsékleti kritériumok nem teljesültek, hőségriasztás kiadására nem került sor.

2021-ben hat esetben került sor hőségriasztás kiadására, a II. fokozatú 12 nap alatt 8%-al, a III. fokozatú 14 nap alatt 12%-al emelkedett meg az országos napi halálesetek számat, az idény alatt a hőségnek tulajdonítható többlethalálozás 846 eset volt.

orszagos napi halalozas es homerseklet 2021

Hőhullámok a jövőben

A fősztály részt vesz a klímaváltozásból eredő közvetlen és közvetett egészségi hatások korai felismerését szolgáló módszerek, eljárások kidolgozásában.

A 2014-ben létrehozott Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) kialakítása során az NNK jogelődje az Országos Környezetegészségügyi Intézet a hőhullámok okozta többlethalálozásra vonatkozó vizsgálatokat végzett. Országos szinten 2005-2014 között a hőségnek tulajdonítható átlagos éves többlethalálozás kb. 780 eset volt, amely a 2021-2050 között várhatóan kb. 2000 esetszámra emelkedik a jelenlegi sérülékenységet, valamint változatlan populációt feltételezve. A távolabbi jövőben, 2071-2100 között, a hőségnapok számának és intenzitásnak növekedése miatt átlagosan kb. 5800 esetre nő az éves többlethalálozás.

 

The effect of climate change on heat-related excess mortality in Hungary at different area levels
János Bobvos, Tibor Málnási, Tamás Rudnai, Dóra Cserbik, and Anna Páldy

IDŐJÁRÁS, 2017.1.3 (p. 43–)

https://www.met.hu/downloads.php?fn=/metadmin/newspaper/2017/03/77cad563bb3298725c8333f260d8885b-121-1-3-bobvos.pdf

 

SSL ClassC

bm

Minden jog fenntartva © 2023, Nemzeti Népegészségügyi Központ

Adatkezelési tájékoztató

Akadálymentességi nyilatkozat

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít