nnk emblema logo

nnk cim telefon

Az alábbi összefoglaló épületüzemeltetők részére tartalmaz gyakorlati útmutatást arra vonatkozóan, hogy miként lehet csökkenteni a koronavírus fertőzés terjedésének kockázatát közösségi épületekben. Az összefoglaló a REHVA (Federation of European Heating, Ventilation and Air Conditioning Associations) által kiadott legfrissebb (2020. augusztus) ajánlás alapján készült.

A SARS-CoV-2 koronavírus hatékonyan képes cseppfertőzéssel és közvetlen fizikai kontaktussal is terjedni. Egyetlen tüsszentés során kb. 40.000 részecske szóródik robbanásszerűen a levegőbe; e részecskék közel 160 km/órás sebességgel haladnak. A vírusokat tartalmazó cseppek jelentős része a forrás 2 m-es körzetén belül néhány másodpercen belül leülepedik, azonban a kisebb részecskék ennél messzebbre is eljuthatnak, ahol több percig, sőt a légáramlatok miatt akár órákig is lebeghetnek (Arvin és mtsai., 2018). Köhögésnél vagy akár beszéd közben is szóródnak vírushordozó cseppek, de ilyenkor kevesebb kerül a levegőbe és ezek jellemzően rövidebb távolságra jutnak. Jelen ismereteink szerint a levegőben lebegő részecskék 3 órán át is fertőzőképesek maradnak (van Doremalen és mtsai., 2020). Ha a vírust tartalmazó csepp leülepedik a levegőből, a fertőzőképesség időtartama a felület anyagától függően változik (ez általában 2-3 napot jelent; Van Doremalen és mtsai., 2020). A szennyezett felületek érintésével, kézzel a szemhez vagy az orrhoz vihető a vírus.

A védekezés elsődleges módja elsősorban a kéz és a felületek vírusölő (virucid) szerrel történő rendszeres fertőtlenítése, illetve egyéb fertőzés-megelőzési szabályok betartása.

A SARS-CoV-2 koronavírus terjedésében másodlagos szerepe lehet a különféle légtechnikai eszközöknek. Az épületekben üzemeltetett szellőzőrendszerek, ventilátorok, klímaberendezések, légtisztítók növelhetik, de akár csökkenthetik is a fertőzés kockázatát (Azimi és Stephens, 2013; REHVA 2020).

A beltéri levegőt keringtető készülékek növelhetik a kockázatot a levegő keverésével, a vírusos cseppek lebegtetésével, valamint a kórokozó egyes helyiségek közötti szállításával (ECDC, 2020; Morawska és Milton, 2020; Robert-Koch-Institut, 2020; WHO, 2020). Egyes légtechnikai eszközök ugyanakkor, körültekintő és a megelőzésre koncentráló, szakszerű üzemeltetés mellett csökkenthetik is a fertőzés kockázatát. Kedvező hatást érhetünk el például a tiszta, friss levegő arányának növelésével a belső térben.

Ügyeljünk arra, hogy ne alakuljanak ki rosszul szellőztetett, túlzsúfolt helyiségek. Ha az épületben tartózkodók száma csökken, akkor őket ne költöztessék közelebb egymáshoz.

Azokban az épületekben, ahol mesterséges és természetes szellőztetésre is lehetőség van, javasoljuk, hogy az ablakokon keresztül is szellőztessenek minél gyakrabban a járvány időszaka alatt. Azokban az épületekben, ahol csak mesterséges szellőztetésre van lehetőség, javasolt az otthoni munkavégzés előnyben részesítése. Amennyiben ez nem valósítható meg, és az épületben fertőző egyén tartózkodott, az épületet le kell zárni és az ott tartózkodók esetében az érvényes járványügyi intézkedések kell betartani. Az épület újra használható, ha fertőtlenítették a felületeket és a szellőzőrendszert.

Mesterségesen szellőztetett épületekben a természetes szellőztetés alkalmazása mellett növelni kell bejuttatott friss levegő mennyiségét.

E rendszereknél az alábbi intézkedéseket javasoljuk:

  • A friss levegő pótlás minimum 36 m3/óra/fő, azaz 10 l/másodperc/fő legyen.
  • A friss levegő befúvását a szokásosnál 2 órával előbb el kell kezdeni, és 2 órán át tovább kell működtetni. A szellőzőrendszereket éjjel és hétvégén is működtessék, de ekkor elég a kisebb teljesítmény.
  • A rendszer 100% friss levegőt juttasson a helyiségekbe. Kerülendő továbbá minden olyan műszaki megoldás, mely az elhasznált levegő egy részét visszajuttatja a friss levegő ágba. Ahol lehet, az elhasznált levegőt és a friss levegőt szállító ágat zsaluk segítségével el kell zárni egymástól.
  • A forgódobos hővisszanyerők (forgódobos hőcserélők, regiszterek) közvetíthetik a vírust a használt és a friss levegő ágak között, ezért ezeket a készülékeket mindenképpen kapcsolják ki. Továbbra is használhatók az olyan hőcserélők, ahol nincs levegő visszakeverés (vagyis a keresztirányú hővisszanyerés zárt rendszerben működik, amely garantálja a friss és az elhasznált levegő 100%-os elkülönítését).
  • A légkör relatív páratartalmát tartsuk 30% felett (optimális 40-60%), hogy megakadályozzuk a nyálkahártya kiszáradását (a kiszáradt nyálkahártya hajlamosabb a fertőződésre). A páratartalom további növelésének nincs számottevő hatása a vírus terjedésére.
  • A fertőzőanyag mennyisége a szellőzőrendszerben fertőtlenítő hatású UV lámpák segítségével is csökkenthető. Ezek az UV fényforrások a szellőzőrendszer légcsatornáiba építhetők be (szabad légtérben az alkalmazásuk veszélyes). Azonban a hatékonyságukat befolyásolja a légsebesség, ezért csak szakszerű beépítés mellett várhatunk el tőlük megfelelő eredményt (Darnell és mtsai., 2004; Kowalski és mtsai., 2020). Figyelembe kell venni azt, hogy beépítését követően az eredeti légszállítási teljesítmény jelentősen csökkenhet a megnövekedett ellenállás miatt, ezért ez esetben nagyobb ellenállóképességű ventilátor beépítésére lehet szükség (Siegel, 2016).
  • A HEPA (nagy hatékonyságú részecskeszűrők) szűrőrendszerek a kisméretű aeroszol részecskék és a levegőben lévő biológiai szennyező anyagok, például a vírusok és baktériumok jelentős részét kiszűrik. Ezeket a szűrőket általában a kórházi műtőkben, sürgősségi osztályokon használják, azonban utólagos beszerelésük már meglévő HVAC rendszerek esetén nem ajánlottak, ha nagy nyomásesést okoznak, illetve, ha a hagyományos filterek cseréje műszakilag nem oldható meg egy egyszerű cserével (Su és Lau, 2011).
  • A szellőzőrendszerek friss levegő beszívási pontjánál alkalmazott szűrők is hozzájárulhatnak a fertőzés kockázatának csökkentéséhez, amelyhez minimum az F8 típusú vagy annál hatékonyabb szűrők ajánlottak.
  • A szűrő keret megfelelő zárását ellenőrizni kell, szükség szerint utólag biztosítva a szűrőkeret légmentes tömítését. A légkezelő rendszerek üzemelési tervének tartalmaznia kell az ütemezett felülvizsgálatok és karbantartások időpontját, a felelős személy megnevezését és a felülvizsgálatok eredményét.
  • A biztonságos üzemeltetéshez a különböző rendszerelemek állapotát a tervnek megfelelően (de legalább félévente) ellenőrizni kell. Soron kívüli felülvizsgálatot kell végezni légtechnikus szakember bevonásával, amennyiben az épületben eredetileg tervezett légszállítási alapértékeken változtatnak (pl. más szűrőtípust alkalmaztak, UV lámpát szereltek be).
  • Csökkenthető a kockázat, ha a fertőző forrásnál negatív nyomást biztosítunk. A negatív nyomású légtér alkalmazása főként kórházakban valósítható meg, olyan kórtermekben, ahol fertőzött betegek tartózkodnak. A kórteremből elszívott levegőt megfelelő szűrőkön át kell kivezetni.
  • A használt szűrőket veszélyes hulladékként kell kezelni. Szűrőcsere során védőfelszerelést (FFP3 típusú maszkot és védőszemüveget) kell viselni. A használt szűrőt a helyszínen műanyag zsákba kell helyezni és lezárni. A művelet közben a szellőzőrendszert le kell kapcsolni.
  • Hosszabb ideig lezárt épületek üzemen kívül helyezett szellőzőrendszerében Legionella-kockázat jelentkezhet, melynek kezelésére az erre vonatkozó jogszabály útmutatásai az irányadóak.

A WC öblítés során keletkezett aeroszol cseppek fertőzést okozhatnak (A SARS-CoV-2 vírus ürül a széklettel, és nagy valószínűséggel fertőzőképes (Chen és mstai, 2020)).

  • A WC öblítését zárt fedéllel végezzük (Barker és Jones 2005, Hung és mtsai 2006, Best és mtsai 2012, Johsnos és mtsai 2013). Erre vonatkozóan figyelmeztető szöveget és ábrát is helyezzünk ki e helyiségekben.
  • A közös használatú WC helyiségekben negatív nyomást (elszívást) kell használni.
  • Ügyeljünk a közös használatú WC helyiségek használata előtt azok megfelelő kiszellőztetésre és fertőtlenítésére.
  • Amennyiben a WC-ben nincs légelszívás, a szellőztetést úgy végezzük, hogy a szennyezett levegő ne jusson be más helyiségekbe, hanem a külső térbe távozzon.
  • Amennyiben a WC helyiségek szellőztetése gravitációs módon, ablakon keresztül történik közös használatú légaknába (más néven világitó- vagy légudvarba, lichthofba), amelyben nincsen aktív légelszívás (ventilátor), a légáramlat iránya nem szabályozható, ezért a keletkezett aeroszol az épület más helyiségeibe is bejuthat. Ez esetben javasolt a WC ablakok és ajtók zárva tartása. A WC ajtókon lévő légáteresztő réseket is le kell zárni.
  • A padlóösszefolyók, bűzelzárók, szifonok megfelelő mennyiségű vizet tartalmazzanak. Ezek kiszáradásával a fertőzőanyag lefolyókból a helyiség levegőjébe juthat (ennek lehetőséget a 2003-2004. évi SARS járvány esetén igazolták Hung és mtsai (2006)).

A split klíma és fan-coil berendezések, illetve más olyan légtechnikai készülékek, amelyek friss levegő pótlására nem alkalmasak, hanem csupán a belső levegőt forgatják, a levegőben tartják a vírusokat, így növelhetik a fertőzés kockázatát. E készülékek csak akkor használhatók, ha egyidejűleg folyamatos, intenzív levegő utánpótlás történik a kültérből, mely a kórokozók koncentrációját lecsökkenti.

Amennyiben ez nem megoldható, javasoljuk ezen készülékek kikapcsolását, vagy, ha a nagy melegre való tekintettel az üzemeltetésük mégis elengedhetetlen, az alábbi feltételek betartása mellett működtethetők:

  • A készüléket úgy állítsák be, hogy a helyiség alsó felében ne okozzon nagy légáramot, (a levegőáramot felfele irányítsák).
  • A beltéri egységeket gyakrabban fertőtlenítsük (súlyosabb járványhelyzetben akár havonta többször), emellett nagyobb igénybevétel előtt és után soron kívüli fertőtlenítés is ajánlott, amelyet engedélyezett virucid hatású szerrel kell elvégezni.
  • A szűrőket cseréljék az előírtnál gyakrabban a megfelelő óvintézkedések betartása mellett.
  • A készülékek használatával párhuzamosan végezzenek napi többszöri (óránként, de legalább naponta háromszor) intenzív (teljes ablakfelületet kitáró) szellőztetést. A split klíma és fan-coil berendezések működtetése mellett a belső téri hőkomfort érzete jelentősen javul, ezért előfordulhat, hogy a bent tartózkodóknak csak sok idő múlva tűnik fel a rossz levegőminőség és a szellőzés hiánya. A szellőztetés megfelelő ütemezésében hasznos lehet egy szén-dioxid mérő készülék, mely a jelzi, hogy mikor szükséges pótolni a friss levegőt. Ez esetben javasolt a szén-dioxid riasztási értékét 400 ppm-re állítani.
  • Ügyeljenek a megfelelő hőmérséklet beállítására a berendezésen (a külső hőmérsékletnél maximum 6-8°C-kal hidegebbre javasolt a klímaberendezést beállítani).

A hordozható légtisztító berendezések teljesítményét, hatékonyságát elsősorban azok típusa és elhelyezkedése határozza meg. Használatuk esetén az alábbiakra kell figyelmet fordítani:

  • A hordozható légtisztító készülékek üzemeltetésével egyidőben folyamatos, vagy nagyon gyakori (legalább óránkénti) intenzív (teljes ablakfelületet kitáró) szellőztetés szükséges,
  • A légtisztító készülékek teljesíményét úgy állítsuk be, hogy óránként kétszer öblítse át a helyiség légterét (ez a helyiség térfogata és a készülék teljesítménye alapján számítható ki).
  • A HEPA-szűrővel vagy UV fénnyel ellátott vagy az elektrosztatikus elven működő, hordozható légtisztító berendezések csökkenthetik a fertőzés kockázatát. A HEPA-szűrővel ellátott és az elektrosztatikus légtisztító berendezések hatását NaCl aeroszol segítségével vizsgálták, amelyet úgy juttattak a levegőbe, hogy az az influenza fertőzőanyag fizikai tulajdonságaival rendelkezzen (Zuraimi és mtsai., 2011). Vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy a készülék használata jelentősen csökkentette a fertőzőanyag koncentrációját a légtérben, s emellett védő hatású volt a helyiségben tartózkodó egészséges személyre vonatkozóan. Az UV fény fertőtlenítő hatásával kapcsolatban szintén alapos bizonyítékok állnak a rendelkezésünkre (Morawska és mtsai., 2020).
  • Az UV-C fénnyel működő készülékeknél fontos, hogy csak a 253,4 nanométernél nagyobb hullámhosszúságú, ibolyántúli (UV-C) sugarakat állítson elő, mert az ennél kisebb hullámhosszúságnál ózon termelődik, mely káros az egészségünkre.
  • A HEPA-szűrővel rendelkező készülékek általában félévente előírt szűrőcseréjét nagyobb igénybevétel esetén (például zsúfolt szolgáltatóhelyiségek, osztálytermek) végezzük gyakrabban (negyedévente).
  • Szűrőcserénél figyelembe kell venni, hogy a használt szűrő is a fertőzés forrása lehet, ezért kellő óvatosággal járjanak el. A szűrőt a helyszínen óvatosan helyezzék műanyag zsákba és azt azonnal zárják le.
  • A légtisztító berendezések hatékonysága számottevően függ a berendezés térbeli elhelyezésétől (Akbari és Salmanzadeh, 2019; Kang és mtsai. 2008; Novoselac és Siegel, 2009). A hordozható készülékek esetében fennáll annak a kockázata, hogy a légtechnikai ismeretekkel nem rendelkező felhasználó a készüléket rosszul helyezi el, mely által a készülék nem kellő hatékonysággal üzemel, illetve téves biztonságérzetet kelt a helyiségben tartózkodóknál. Ajánlott a hordozható légtisztító készülékeket ott elhelyezni, ahol a légszennyező anyagok koncentrációja magas, tehát a légszennyező forrás közelében vagy pangó légtérben (Akbari és Salmanzadeh, 2019; Morawska és mtsai., 2020). Amennyiben lehetséges, a megtisztított levegőt a tartózkodási terület légzési zónájába kell irányítani. A különböző típusú készülékek a friss levegőt felfelé, vízszintesen vagy lefelé fújhatják ki; ezek közül a harmadik (lefelé irányuló) típus hatékonysága gyenge, így e kivitelezési mód nem ajánlott (Jin és mtsai., 2016).
  • Amennyiben szellőzőrendszer is működik a helyiségben, a megtisztított levegőáramot ne a szellőztető rendszer kimenete felé irányítsuk (Akbari és Salmanzadeh, 2019).
  • Mivel a hordozható légtisztító berendezéseken átáramló levegőmennyiség viszonylag alacsony, az általuk hatékonyan kiszolgálható alapterület általában kevesebb, mint 10 m2 (REHVA 2020), ezért fontos, hogy a megfelelő méretű helyiséghez megfelelő teljesítményű készüléket válasszunk.
  • A készülékek által keltett légáramlatok hozzájárulhatnak a légkörben található részecskéket légköri terjedéséhez. E kérdést Chen és mtsai. (2017) modellek segítségével vizsgálták, mely során a készülékeket különböző pozíciókba állították és elemezték a részecskék légköri eloszlását dohányzó és köhögő személyeknél esetében. Mivel ezek a készülékek fokozzák a levegő átkeveredését, a helyiség többi részében megemelkedhet a kockázat szintje, ezért ezeket az eszközöket inkább ne használják közös irodai térben, tantermekben tanítási órák alatt, hanem csak egyszemélyes irodákban, a légzési zóna közelében működtessék (REHVA 2020).

Ventilátorok használata csak folyamatosan kitárt ablakok és jó átszellőzés mellett megengedhető. E készülékek kitárt ablakok mellett segíthetik a beltéri levegő gyors kicserélődését, azaz a kórokozók koncentrációjának csökkentését, azonban zárt ablakok mellett csak fokozzák a fertőződés kockázatát.

Az ózon fertőtlenítésre történő felhasználása országos tisztifőorvosi engedély nélkül jogszerűtlen. Ózongenerátorokat csak engedéllyel rendelkező szakember használhat indokolt esetben, kizárólag az emberek távollétében, a helyiség légterét résmentesen lezárva, a kezelés utáni kötelező szellőztetési idő betartásával, mivel az ózongenerátorok használatakor keletkező ózon, illetve a levegőben lévő illékony anyagok és az ózon reakciójából származó káros légszennyezők az egészségre ártalmasak.

Hivatkozások:

Akbari, V., & Salmanzadeh, M. (2019). Numerical evaluation of the effect of air distribution system and location on performance of a portable air cleaner. Science and Technology for the Built Environment, 25(1), 34-45.

Arvin A, Holodniy M, Gibbs L, Furr S, Segal E (2018) Stanford Biosafety Manual, Environ- mental Health & Safety. Stanford University. https://ehs.stanford.edu/wp-content/uplo- ads/2201_EHS_Biosafety_Manual_v5-final_web_comp_3.pdf

Azimi P, Stephens B (2013) HVAC filtration for controlling infectious airborne disease transmission in indoor environments: Predicting risk reductions and operational costs. Building and environment, 70, 150-160.

Barker J, Jones MV (2005) The potential spread of infection caused by aerosol contamination of surfaces after flushing a domestic toilet. Journal of Applied Microbiology 99(2): 339–347.

Best EL, Sandoe JAT, Wilcox MH (2012) Potential for aerosolization of Clostridium difficile after flushing toilets: the role of toilet lids in reducing environmental contamination risk. The Journal of hospital infection 80(1):1-5.

Center For Disease Control and Prevention (2019) Interim Recommendations for U.S. Com- munity Facilities with Suspected/Confirmed Coronavirus Disease 2019 (COVID-19). https:/ www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/community/organizations/cleaning-disinfection.html

Chen, Y., Chen, L., Deng, Q., Zhang, G., Wu, K., Ni, L., ... & Yang, J. (2020). The presence of SARS‐CoV‐2 RNA in the feces of COVID‐19 patients. Journal of medical virology.

Chen, L., Jin, X., Yang, L., Du, X., & Yang, Y. (2017). Particle transport characteristics in indoor environment with an air cleaner: The effect of nonuniform particle distributions. In Building Simulation (Vol. 10, No. 1, pp. 123-133). Tsinghua University Press.

Darnell, M. E., Subbarao, K., Feinstone, S. M., & Taylor, D. R. (2004). Inactivation of the coronavirus that induces severe acute respiratory syndrome, SARS-CoV. Journal of virological methods, 121(1), 85-91.

ECDC 2020. Heating, ventilation and air-conditioning systems in the context of COVID-19. European Centre for Disease Prevention and Control, Technical report, 22 June 2020. https://www.ecdc.europa.eu/en/publications-data/heating-ventilation-air-conditioning-systems-covid-19

Grimm, N. R., & Rosaler, R. C. (Eds.). (1997). HVAC systems and components handbook (2nd Edition ed.). New York, NY: McGraw-Hill. Retrieved from

Jin, X., Yang, L., Du, X., & Yang, Y. (2016). Particle transport characteristics in indoor environment with an air cleaner. Indoor and Built Environment, 25(6), 987-996.

Johnson DL, Mead KR, Lynch RA, Hirst DVL, 2013. Lifting the lid on toilet plume aerosol: A literature review with suggestions for future research. American Journal of Infection Control 41(3): 254–258.

Kampf G, Todt D, Pfaender S, Steinmann E (2020) Persistence of coronaviruses on ina- nimate surfaces and its inactivation with biocidal agents. Journal of Hospital Infection. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jhin.2020.01.022

Kang, S. Y., Siegel, J., & Novoselac, A. (2008). Effective positioning of portable air cleaning devices in multizone residential buildings. Indoor Air 2008, 17-22 August 2008, Copenhagen, Denmark.

Kowalski JW, Walsh TJ, Petraitis V (2020) 2020 COVID-19 Coronavirus Ultraviolet Suscep- tibility. Report number: COVID-19_UV_V20200312. DOI: 10.13140/RG.2.2.22803.22566

Morawska, L., & Milton, D. K. (2020). It is time to address airborne transmission of COVID-19. Clinical Infectious Diseases, 7. 10.1093/cid/ciaa939. https://doi.org/10.1093/cid/ciaa939

Morawska, L., Tang, J. W., Bahnfleth, W., Bluyssen, P. M., Boerstra, A., Buonanno, G., Cao, J., Dancer, S., Floto, A., Franchimon, F., Haworth, C., Hogeling, J., Isaxon, C., Jimenez, J. L., Kurnitski, J., Li, Y., Loomans, M., Marks, G., Marr, L. C., Mazzarella, L., … Yao, M. (2020). How can airborne transmission of COVID-19 indoors be minimised?. Environment international, 142, 105832. https://doi.org/10.1016/j.envint.2020.105832

Novoselac, A., & Siegel, J. A. (2009). Impact of placement of portable air cleaning devices in multizone residential environments. Building and Environment, 44(12), 2348-2356.

REHVA - Federation of European Heating, Ventillation and Air Conditioning Associations (2020) COVID-19 guidance document. https://www.rehva.eu/fileadmin/user_upload/REHVA_COVID-19_guidance_document_ver2_20200403_1.pdf

REHVA - Federation of European Heating, Ventillation and Air Conditioning Associations (2020) Additional guidance for use of fan coils and avoiding recirculation. https://www.rehva.eu/fileadmin/user_upload/REHVA_COVID-19_specific_guidance_document_-_Use_of_fan_coils_and_avoiding_recirculation__.pdf

REHVA - Federation of European Heating, Ventillation and Air Conditioning Associations (2020) Limiting internal air leakages across the rotary heat exchanger. https://www.rehva.eu/fileadmin/user_upload/REHVA_COVID-19_specific_guidance_document_-_Limiting_internal_air_leakages_across_the_rotary_heat_exchanger_.pdf

Robert-Koch-Institut, 2020. https://www.rki.de/DE/Content/InfAZ/N/Neuartiges_Coronavirus/Steckbrief.html

Siegel, JA (2016) Primary and secondary consequences of indoor air cleaners. Indoor air, 26(1), 88-96.

Su, C and Lau, (2011) Review of air cleaning technologies in ventilation system for bio-aero- sols. In 12th International Conference on Indoor Air Quality and Climate 2011 (pp. 1168-1173).

van Doremalen N, Bushmaker T, Morris DH, Holbrook MG, Gamble A, Williamson BN, ...  & Lloyd-Smith JO (2020) Aerosol and surface stability of SARS-CoV-2 as compared with SARS-CoV-1. New England Journal of Medicine. DOI: 10.1056/NEJMc2004973

WHO, 2020. Transmission of SARS-CoV-2: implications for infection prevention precautions. Scientific Brief, 9 July 2020. https://www.who.int/publications/i/item/modes-of-transmission-of-virus-causing-covid-19-implications-for-ipc-precaution-recommendations

Wölfel, R., Corman, V.M., Guggemos, W. et al. Virological assessment of hospitalized pati- ents with COVID-2019. Nature (2020). https://doi.org/10.1038/s41586-020-2196-x

Zuraimi, M. S., Nilsson, G. J., & Magee, R. J. (2011). Removing indoor particles using portable air cleaners: implications for residential infection transmission. Building and environment, 46(12), 2512-2519.

Budapest, 2020. szeptember 17.

SSL ClassC

Minden jog fenntartva © 2019, Nemzeti Népegészségügyi Központ

Adatkezelési tájékoztató

Akadálymentességi nyilatkozat