nnk emblema logo

nnk cim telefon

A biszfenol A (az anyag hivatalos tudományos elnevezése: 4,4'-isopropylidenediphenol) az 1960-as évek óta használt vegyipari alapanyag. Túlnyomórészt műanyagok gyártásához használják, de bizonyos mennyiségben gyantákban és hőpapírokban is alkalmazzák. A polikarbonát műanyagok gyártása során monomerként szerepel, és e polikarbonát műanyagtermékek között számos általános fogyasztási cikk található, például újrahasználható műanyag edények és ivópalackok, sporteszközök, CD-k és DVD-k. A BPA-t tartalmazó epoxigyantát vízvezetékek, valamint élelmiszert és italt tartalmazó fémdobozok belsejének bevonására használják, hogy megnöveljék szavatossági idejüket, és elkerüljék az élelmiszer ízének fémességét, a vásárlási bizonylatokhoz, tömegközlekedési és parkolójegyekhez használt hőpapírokban alkalmazott BPA-t pedig a szín előhívására használják.

Az anyag jelenlegi, az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet szerinti harmonizált osztályozása szerint súlyos szemkárosodást, bőr szenzibilizációt és reprodukciós toxicitást okoz, továbbá irritálja a légutakat is.

Káros tulajdonságai miatt a BPA forgalomba hozatala és használata az EU-ban korlátozások alá esik, és jelenleg is folyamatban van e korlátozások további bővítése, például a BPA és más hasonló biszfenol vegyületek környezeti ​kockázatai tekintetében. Az utóbbira vonatkozó korlátozási javaslat várhatóan 2021 őszén kerül benyújtásra az Európai Vegyianyag-ügynökséghez (az ECHA-hoz). Az eddigiekben az alábbi intézkedések történtek a BPA veszélyeinek megfelelő kezelése érdekében:

Besorolás reprodukciót károsító anyagként

A biszfenol A-t az Európai Unióban olyan anyagként sorolták be, amely káros hatást gyakorol a szaporodási képességre. Ennek megfelelően, a BPA valamennyi gyártója, importőre vagy szállítója köteles a BPA-t tartalmazó keverékeket 1B kategóriába tartozó reprodukciót károsító hatásúként osztályozni és címkézni. Az anyagot ezen felül 2017 januárjában felvették a különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC-k) listájára, az úgynevezett Jelöltlistára (Candidate list) is, reprodukciót károsító tulajdonságai miatt.

Azonosítás endokrin rendszert károsító anyagként (az emberi egészség és a környezet szempontjából)

Az ECHA Tagállami Bizottsága 2017. júniusi döntésével támogatta azt a javaslatot, hogy a biszfenol A az endokrin (vagyis életműködéseinket szabályozó hormonokat termelő) rendszert károsító tulajdonságai miatt is különös aggodalomra okot adó anyagként kerüljön beazonosításra, mivel valószínűsíthetően az emberi egészséget érintő olyan súlyos hatásokat fejt ki, amelyek a rákkeltő, mutagén, reprodukciót károsító anyagokkal (ezek az ún. 1A vagy 1B kategóriába tartozó CMR-anyagok) azonos mértékű aggodalomra adnak okot. A BPA-ra vonatkozó bejegyzést 2018 januárjában frissítették, hogy tükrözze az anyag jelöltlistán való feltüntetésének további, környezeti szempontú, endokrin rendszert károsító tulajdonságain alapuló okait is.

A hőpapírokban való felhasználás korlátozása

2016 decemberében az Európai Bizottság úgy határozott, hogy korlátozza az Európai Unióban a BPA hőpapírokban való felhasználását, és ez a korlátozás 2020 januárjában hatályba is lépett: Ennek megfelelően, az anyag nem hozható forgalomba hőpapírokban az EU piacán 0,02 tömegszázalékos koncentrációval megegyező vagy annál nagyobb mennyiségben.

Eredményeként a papírgyártóknak más színelőhívó anyagra kell cserélniük a BPA-t, és ebben az iparágban az egyik leggyakoribb BPA-helyettesítőként alkalmazott anyag a biszfenol S (BPS), amely azonban szintén káros hatással lehet az emberi reproduktív és hormonális rendszerekre. A BPS veszélyességének részletes értékelése 2021-re várható, amelyhez az ECHA az érintett iparágtól közvetlenül is tájékoztatást kap a BPS és a BPA-t a hőpapírok uniós gyártása során helyettesítő más színelőhívók felhasználásáról.

Korlátozás élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban

Az Európai Unióban a csecsemőknek szánt cumisüvegekben 2011. június 1-jétől betiltották a BPA felhasználását, de engedélyezett maradt az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban való felhasználása, ugyanakkor meghatározták azt a maximális BPA-mennyiséget, ami még megengedetten kioldódhat ezekből az anyagokból. 

Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága 2018 januárjában jóváhagyta a műanyagokra, bevonatokra és fémekhez használt lakkokra, valamint a BPA-val való érintkezés egyéb forrásaira vonatkozó specifikus kioldódási határérték 0,05 mg/kg-os értékére irányuló bizottsági javaslatot. Ez egyúttal tiltja a biszfenol A műanyagflakonokban és a csecsemőknek és a 3 éven aluli gyermekeknek szánt élelmiszereket tartalmazó csomagolásokban való alkalmazását.

A játékokra vonatkozó határérték

Jelenleg az Európai Unióban határértéket fogadtak el a BPA azon mennyiségére vonatkozóan, amely kijuthat a 3 év alatti gyermekeknek szánt gyermekjátékokból, illetve minden olyan játékból, amelyet a gyermekek a szájukba vehetnek. A BPA kioldódási határértéke jelenleg 0,04 mg/l.

Forrás: ECHA

További információ:

A biszfenol A és alternatíváinak használata a hőpapírban az EU-ban 2014 és 2022 között, 2020. május

Biszfenol A – az ECHA anyaginformációs weboldala

A BPA korlátozása hőpapírokban 

A különös aggodalomra okot adó anyagok engedélyezésének jelöltlistája

Biszfenol A – Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) vonatkozó weboldala

Az EFSA ismertetője a Biszfenol A biztonságosságáról

Játékbiztonság az EU-ban - Európai Bizottság, Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság (DG GROW)

A biszfenolok – és más anyagok – fontos tulajdonságairól, egészségkárosító hatásairól további információkat talál a Nemzeti Népegészségügyi Központ humán biomonitoring oldalán, amely a vegyi anyagok biológiai mintákban (pl. vizeletben, vérben) történő mérésével foglalkozik.

SSL ClassC

Minden jog fenntartva © 2019, Nemzeti Népegészségügyi Központ

Adatkezelési tájékoztató

Akadálymentességi nyilatkozat