nnk emblema logo

nnk cim telefon

Mi nem szerepelhet egy címkén, ha a termék ’csak’ kéztisztító?

A kéztisztító, illetve kézfertőtlentő termékek esetében gyakran igen nehéz eldönteni, hogy kozmetikai termékről, biocid termékről (azon belül is fertőtlenítőszerről) vagy esetleg mindkettőről van szó. Ennek eldöntésében segít egy, az Európai Bizottság által kiadott, alábbiakban összefoglalt, a kozmetikai termékekre vonatkozó műszaki dokumentáció.

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2021. március 31-én, 10:00 és 12:00 között (Helsinki idő szerint 11:00 – 13:00) webkonferenciát szervez a veszélyes keverékek méregközpontba történő bejelentésének (PCN bejelentés) megismerésével kapcsolatban. Valós esetekben előfordult hibák alapján ismertetnek tanácsokat, többek között szóba kerül majd a dossziékészítés, bejelentés előkészítése és validálása, valamint aktualizálása is. A regisztráció nélkül nézhető konferencia elérhető lesz az ECHA honlapján: https://echa.europa.eu/hu/webinars

Alább látható az ülés programterve:

Időpont

 

Tárgy

Előadó

10:00

Bevezetés

Heidi Rasikari, ECHA

10:05

A bejelentés előkészítése

Heidi Rasikari, ECHA

10:25

Tanácsok a bejelentés sikeres érvényesítéséhez és annak megértéséhez

Daniele Ape, ECHA

10:45

Bejelentés előtt és után

Claudia Rimondo, ECHA

11:05

Útravaló mondanivaló

Heidi Rasikari, ECHA

10:00 – 12:00

A webkonferencia során bármikor feltehető kérdés

Márciusban közzétették továbbá az „Útmutató az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálással kapcsolatos harmonizált információkhoz – a CLP-rendelet VIII. melléklete” dokumentum 4.0 verzióját, mely egyelőre csak angol nyelven érhető el. E dokumentum célja, hogy átfogó technikai és tudományos tájékoztatást adjon az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet (CLP-rendelet) 45. cikkének és VIII. mellékletének végrehajtásáról. Az új kiadás a VIII. melléklet legfrissebb módosítása alapján a helyettesítő összetevők csoportjával, szabványos formulákkal, üzemanyagokkal és egyedileg kikevert festékekkel kapcsolatos információkkal bővítette a dokumentumot, mely elérhető a következő linken:

https://echa.europa.eu/guidance-documents/guidance-on-clp

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) bejelentési portálja (PCN) jelenleg különböző módokon biztosítja az ipar számára (egyszerűsített, ún. vezetett dossziékészítés és adatkészlet alapú dossziékészítés), hogy a veszélyes keverékekre vonatkozó információkat elkészítse és benyújtsa a méregközpontok felé.

A PCN portálon 2021 áprilisában azonban megszűnik a vezetett dossziékészítés és a továbbiakban csak az adatkészlet (dataset) nézet marad fent. Azon felhasználóknak, akik gyakran jelentenek be, érdemes már most megismerkedniük ezzel a felülettel a könnyebb átállás érdekében.

A váltás célja a PCN bejelentési felület átláthatóbbá, és ezáltal a bejelentés menetének gördülékenyebbé tétele. A bejelentés során először a keverék adatkészletét kell létrehozni, ez szolgál a dosszié alapjául. A lenyitható fülekkel könnyen és gyorsan elérhetőek a bejelentés pontjai, az adatok kitöltésének sorrendjét így a bejelentő döntheti el. Különböző munkakörnyezeteket (working context) hozhatunk létre, így a rendszer csak azon kitöltendő mezőket jeleníti meg, ami a konkrét bejelentéshez szükséges. Amennyiben a bejelenteni kívánt keverék MiM-et (keverékben lévő keverék) vagy egyéb speciális összetevőt tartalmaz (pl. helyettesítő összetevők csoportját vagy szabványos formulának megfelelő keveréket), ezen információkat egy külön munkakörnyezetben is meg lehet adni, és később összekapcsolni a bejelenteni kívánt keverék adatkészletével.  Az összekapcsolt adatkészletek esetében bármelyikben változtatás történik, a módosított információk a többi adatkészletben is meg fog jelenni. 

pcn vez dossziekesz 2021 aprilisban megsz 01

 

Az adatkészlet szerkeszthető: a bejelentő hozzáadhat, eltávolíthat vagy módosíthat keverékkel kapcsolatos adatokat. Ebből készül el a dosszié, melyet a tagállami méregközpontok felé küldenek, amely már nem módosítható.

Az adatkészlet nézet előnyei a vezetett dossziékészítéssel szemben:

  • átláthatóbb menüpontok
  • szükségtelen mezők mellőzése
  • jobb felületeloszlás, így egyszerre több információ látható
  • felkészíti a rendszert a csoportos bejelentés* lehetőségére

Az adatkészletek elkészíthetők az irányítópult „Keverékek” („Mixtures”) moduljában. Az irányítópulton található az „Anyagok” („Substances”) modul is, amelyben bármilyen anyag adatait tárolhatja, akár egyedileg elkészítve, akár beimportálva. Az „Árucikkek” („Articles”) modul csak a SCIP adatbázisba történő bejelentésekhez használható, amely információkat tartalmaz az árucikkekben található, aggodalomra okot adó anyagokról.

pcn vez dossziekesz 2021 aprilisban megsz 02

 

Segítséget nyújtanak a méregközponti bejelentés megtételéhez a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján fellelhető ECHA videók, melyek magyar nyelvű felirattal vannak ellátva:

https://www.nnk.gov.hu/index.php/kemiai-biztonsagi-es-kompetens-hatosagi-fo/clp/a-clp-rendelet/meregkozponti-bejelentes

Az adatkészlettel történő bejelentésről szóló hivatalos segédlet „PCN: a practical guide” néven érhető el az alábbi weboldalon:

https://poisoncentres.echa.europa.eu/hu/echa-submission-portal

__________________________________________________________________________________

* Az összetételükben csak korlátozottan eltérő többféle keverékre vonatkozó információkat meg lehet adni ugyanabban a bejelentésben: ezt nevezik „csoportos bejelentésnek”. Eltérés lehetséges, mely kizárólag illatszert, illatanyagot érinthet, melyek együttes koncentrációja nem haladhatja meg az 5%-ot. A PCN bejelentés ezen funkciója várhatóan a 2021-es év második felében élesedik.

 

 

 

Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kiválását követően 2021. január 1-jétől megváltoztak a vegyi anyagok kereskedelmének feltételei, valamint az érintett magyar vállalatok szerepkörei és kötelezettségei.

2020.december 31-én lejárt az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő 2020. január 31-ei kiválását követő átmeneti időszak, így 2021. január 1-jét követően az Európai Unió és az Egyesült Királyság közti, 2020. december 24-én elfogadott és – végleges uniós ratifikációjáig – ideiglenesen alkalmazott, kereskedelmi és együttműködési megállapodásban foglaltak szerint történik a vegyi anyagok kereskedelme a két fél között. A megállapodásban és az észak-írországi protokollnak megfelelően az Egyesült Királyságnak az észak-írországi, valamint a nagy-britanniai (Anglia, Skócia, Wales) részeire különböző szabályok alkalmazandóak.

Észak-Írország tekintetében a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok (beleértve az 1907/2006/EK (REACH), az 1272/2008/EK (CLP) és a 649/2012/EU (PIC) rendelet) továbbra is alkalmazandóak maradnak, így az észak-írországi vállalatokkal történő kereskedelem továbbra is „unión” belüli forgalomba hozatalnak minősül.

Nagy-Britannia azonban 2021. január 1-jétől kezdve ún. harmadik országnak minősül, ennek megfelelően az onnan származó behozatal importnak, míg az oda történő kivitel exportnak tekintendő.

Import

A Nagy-Britanniából származó áruk tekintetében a kiválást megelőzően továbbfelhasználónak vagy forgalmazónak minősülő vállalatok a vonatkozó uniós jogszabályok tekintetében importőrökké válnak és az alábbi új kötelezettségekkel szembesülhetnek:

1) A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (REACH):

  • Az anyagok veszélyességétől függetlenül, általános regisztrációs kötelezettségük van az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: ECHA) felé azon önmagukban, keverékben vagy árucikkben előforduló anyagok gyártóinak/importőreinek, akik évi 1 tonnát elérő mennyiségben gyártanak vagy importálnak egy adott anyagot, kivéve, ha az anyag mentesül a kötelezettség alól a REACH rendelet 2. cikk (5) és (7) bekezdése alapján, vagy regisztráltnak tekintett a 15. cikk, vagy a 24. cikk alapján. A regisztráció alól továbbá abban az esetben is mentesülhetnek az uniós vállalatok, ha az érintett anyagra egyedüli képviselő került kijelölésre a REACH rendelet 8. cikke alapján.
  • Amennyiben teljesülnek a REACH rendelet 31. cikk (1) bekezdésében szereplő feltételek, akkor az adott veszélyes anyag, vagy keverék gyártójának/importőrének a REACH rendelet 31. cikkének előírásainak megfelelő biztonsági adatlapot kell összeállítani, és azt az átvevő felek számára átadnia.
  • A REACH rendelet XIV. mellékletében szereplő anyagok csak engedély birtokában hozhatóak forgalomba. Amennyiben nagy-britanniai illetékességű volt egy engedély birtokosa, meg kell győződni arról, hogy az engedélyt átadták-e egyedüli képviselő számára, illetve, ha nem, akkor saját engedélykérelmet szükséges benyújtani a jogszerű importhoz.

2) Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (CLP):

  • Az unión belüli gyártók/importőrök felelőssége az adott anyagnak vagy keveréknek a CLP rendeletnek megfelelő osztályozásának elvégzése.
  • A CLP rendelet 39. cikkében meghatározott anyagok importja esetén az anyagokat be kell jelenteni azok importját követő 1 hónapon belül az ECHA számára a CLP rendelet 40. cikke alapján.
  • A CLP rendelet 45. cikke és VIII. melléklete értelmében az egészségre gyakorolt vagy fizikai hatásai alapján veszélyesként osztályozott keveréket forgalomba hozó importőröknek elektronikus úton bejelentést kell tenniük a bejelentési portálon (PCN portál) keresztül a méregközponthoz. A bejelentési kötelezettség a keverék végfelhasználásától függően fokozatos rendszerben kerül bevezetésre:
  • január 1-től a lakossági és foglalkozásszerű felhasználásra szánt keverékekre vonatkozóan,
  • január 1-től az ipari felhasználásra készült keverékeket illetően, valamint
  • január 1-től a vonatkozó határidők előtt a nemzeti rendszer szerint már bejelentett keverékek esetén.

Az ipari felhasználásra készült keverékek esetén a 2024. január 1-jei alkalmazási időpontot megelőzően is benyújtható a méregközponti bejelentés, melynek megtételével a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 6. és 8. §. szerinti veszélyeskeverék-bejelentési kötelezettség teljesíttetnek tekintendő.

3) A veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 649/2012/EU rendeletet (PIC):

  • A PIC rendelet 10. cikke alapján az exportőröknek minden év I. negyedévében tájékoztatniuk kell az illetékes kijelölt nemzeti hatóságot az exportált, a PIC rendelet I. mellékletében szereplő vegyi anyag önmagában, árucikkben, vagy olyan keverékben lévő mennyiségéről, amely olyan koncentrációban tartalmazza az adott anyagot, amely címkézési kötelezettséggel járhat más anyagok jelenlététől függetlenül.

A bejelentést az ePIC rendszeren keresztül, vagy a PIC rendelet III. melléklet 2. része szerinti tartalommal kell benyújtani a kijelölt hatóság számára.

4) A higanyról és az 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. május 17-i 2017/852/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet:

A higany, valamint az 2017/852/EU rendelet I. mellékletben felsorolt higanykeverék csak írásos engedély birtokában importálható. Az engedélykérelmet a higanyról és az 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. május 17-i 2017/852/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 105/2019. (V. 8.) Korm. rendelet 1. §. b) része alapján az országos tisztifőorvos számára kell benyújtani.

Export

1) A veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 649/2012/EU rendeletet (PIC):

  • A PIC rendelet I. mellékletében felsorolt, az Unióban tilalom vagy súlyos korlátozás alatt álló vegyi anyagok (ipari vegyi anyagok, peszticidek, biocidok), illetve ilyen anyagokat tartalmazó bizonyos keverékek és áruk exportja esetén az exportőröknek kiviteli bejelentést kell tenniük a kijelölt hatóság számára az ePIC rendszeren keresztül legalább 35 nappal a tényleges kivitelt megelőzően, illetve adott esetben a nagy-britanniai hatóság kifejezett hozzájárulása is szükséges a kivitel megelőzően.
  • A PIC rendelet 17. cikke alapján az exportálandó anyagokra a vonatkozó jogszabályokban (pl.: 1107/2009/EK, 512/2012/EU, 1272/2008/EK) rögzített címkézési és csomagolási előírásokat kell alkalmazni az Európai Unión kívüli országba történő kivitel során is, kivéve, ha ezek ellentétesek az importáló országban érvényes előírásokkal.

A fenti kötelezettségen túl a rendelet előírja, hogy ha az exportálandó termékhez szükséges biztonsági adatlapot összeállítani az 1907/2006/EK (REACH) rendelet 31. cikke alapján, akkor azt az exportőrnek el kell juttatnia az importáló fél részére is.

  • A PIC rendelet 10. cikke alapján az exportőröknek minden év I. negyedévében tájékoztatniuk kell az illetékes kijelölt nemzeti hatóságot az exportált, a PIC rendelet I. mellékletében szereplő vegyi anyag önmagában, árucikkben, vagy olyan keverékben lévő mennyiségéről, amely olyan koncentrációban tartalmazza az adott anyagot, amely címkézési kötelezettséggel járhat más anyagok jelenlététől függetlenül.

A bejelentést az ePIC rendszeren keresztül kell benyújtani a kijelölt hatóság számára.

A Nagy-Britanniában alkalmazandó jogszabályokkal kapcsolatban az illetékes brit hatóság, a Health and Safety Executive honlapján tájékozódhat (https://www.hse.gov.uk/brexit/chemicals-brexit-guidance.htm).

2020. december 14-én megjelent az Európai Unió Hivatalos lapjában a Bizottság (EU) 2020/2081 számú rendelete a tetováláshoz és a sminktetováláshoz használt festékekben található anyagok korlátozásáról. Az intézkedés tehát nem a tetoválás vagy a tetováló festékek betiltásáról szól, hanem a tetoválás biztonságosabbá tételéről azáltal, hogy a tetováló- és sminktetováló festékekben használt veszélyes anyagok mennyisége biztonságos határértékek alá csökkenjen.

A rendelet értelmében a korlátozás a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagokra (ún. CMR anyagok), a bőrszenzibilizáló vagy bőrirritáló anyagokra, a szemkorróziót vagy szemkárosodást okozó anyagokra, bizonyos fémekre, valamint a kozmetikai termékekről szóló rendeletben szabályozott egyéb anyagokra terjed ki.

Ezen anyagokat, adott koncentrációt meghaladó mennyiségben, tartalmazó tetováló festékeket 2022. január 4. után nem lehet forgalomba hozni és felhasználni sem lehet azokat tetoválási céllal. Ugyancsak ettől az időponttól kezdődően a tetováló szerek szállítóinak új címkézési előírásokat is teljesíteniük kell, amelyek a figyelemfelhívást és tájékoztatást szolgálják.

A fentiektől eltérően, szakmai megfontolások alapján általános kivétel került megállapításra a normál körülmények között gáz halmazállapotú anyagokra, valamint a helyettesíthetőség biztosítása érdekében 2023. január 4-ig tartó mentesség a Pigment Blue 15:3 (EC szám: 205-685-1) és Pigment Green 7 (EC szám: 215-524-7) anyagokra.     
Mentességet élveznek még azon (tetoválás céljából) forgalomba hozott keverékek is, melyek kizárólag a 2017/745/EK rendelet szerinti gyógyászati célokra kerülnek felhasználásra.

A korlátozás részletes szövege az alábbi linken érhető el:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32020R2081&from=EN

2020. december 18-ával Magyarországon is aktív az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) bejelentési portálja (PCN). A Portál lehetővé teszi az ipar számára, hogy elkészítse és benyújtsa a veszélyes keverékekre vonatkozó, a méregközpontok számára szükséges információkat, a 1272/2008/EK (CLP) rendelet VIII. melléklete alapján. A bejelentés megtétele 2021. január 1-jétől kötelező, és ettől az időponttól ellenőrzi tartalmilag a bejelentéseket a Nemzeti Népegészségügyi Központban működő, a bejelentések fogadására kijelölt szerv, abból a szempontból, hogy a benyújtott adatok összességében megfelelnek-e a VIII. melléklet követelményeinek.

Magyarországon a PCN bejelentés díjai az alábbiak szerint alakulnak:

  • új bejelentés esetében a bejelentés díja 16 000 Ft bejelentésenként,
  • az összetételt érintő jelentős változást követő „új” bejelentés díja 12 000 Ft bejelentésenként,
  • a bejelentések aktualizálása díjmentes.

A befizetéshez szükséges további információkat oldalunkon találhatnak:

https://www.nnk.gov.hu/index.php/kemiai-biztonsagi-es-kompetens-hatosagi-fo/clp/a-clp-rendelet/meregkozponti-bejelentes/a-bejelentes-dija-szamlazas

A PCN-információk összeállításának és benyújtásának háromféle módja van: online az ECHA bejelentési portálon keresztül, offline az IUCLID program segítségével, valamint rendszerek közötti szolgáltatással (S2S). További információkért, kérjük látogasson el honlapunkra:

https://www.nnk.gov.hu/index.php/kemiai-biztonsagi-es-kompetens-hatosagi-fo/clp/a-clp-rendelet/meregkozponti-bejelentes/echa-bejelentesi-portal

Amennyiben egyszerre több tagállamba kíván bejelenteni, benyújtás előtt érdemes ellenőrizni az ECHA méregközpontokkal kapcsolatos weboldalán található „A CLP-rendelet VIII. mellékletének végrehajtására vonatkozó tagállami határozatok áttekintése” című dokumentumban, hogy az adott tagállam fogadja-e már a portálon keresztül elküldött bejelentéseket. Ugyanitt megtalálható a PCN bejelentés lépéseit ismertető „PCN gyakorlati útmutató”.

Az ECHA méregközponti honlapja, ahol a PCN bejelentés elkészítése megkezdhető, az alábbi linken elérhető:

echa submission portal

https://poisoncentres.echa.europa.eu/hu/echa-submission-portal

2021. január 5-től új bejelentést kell tenniük az ún. különös aggodalomra okot adó anyagot tartalmazó árucikkek szállítóinak az Európai Vegyianyag-ügynökség felé.

A hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2018/851 európai és parlamenti és tanácsi irányelv írja elő 2021. január 5-től a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: REACH) 3. cikk 33. pontjában definiált árucikk szállítóinak az ún. különös aggodalomra okot adó anyagoknak (a továbbiakban: SVHC) az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: ECHA) számára történő bejelentési kötelezettségét az aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatos cikkek vagy összetett tárgyak (termékek) információinak adatbázisába. (Substances of Concern In articles as such or in complex objects (Products)). Az adatbázis lehetővé teszi, hogy az SVHC anyagokat tartalmazó árucikkekkel kapcsolatos információk rendelkezésre álljanak a termékek és anyagok teljes életciklusa alatt, beleértve a hulladékfázist is.

A kötelezettség szempontjából fontos kiemelni, hogy az összetett (azaz több árucikkből álló) tárgyakban található árucikkekre is vonatkozik a REACH 33. cikk szerinti kötelezettség mindaddig, amíg az említett „összetevő” árucikkek megtartják különleges formájukat, felületüket vagy alakjukat, ami által a REACH rendelet 3. cikk 3. pontja értelmében árucikknek minősülnek, illetve amíg nem válnak hulladékká. Ennek megfelelően SVHC 0,1 tömegszázalékos koncentrációját minden esetben az érintett (rész)árucikk tömegéhez kell viszonyítani és a kötelezett szereplőknek minden egyes olyan (rész)árucikket be kell jelenteniük, amely ennél nagyobb koncentrációban tartalmaz SVHC-t.

A bejelentésre kötelezettek körét a REACH 3. cikk 33. pontja és a 31. cikk (1) bekezdése együttesen határozza meg, amely szerint egy árucikk szállítójának az árucikk gyártója vagy importőre, forgalmazó vagy a szállítói lánc más szereplője minősül, aki az árucikket piaci forgalomba hozza. Ugyanakkor a 33. cikk (1) bekezdése csak azon forgalomba hozatalokra vonatkozóan ír elő kötelezettséget, amely a REACH 3. cikk 35. pontjában meghatározott árucikk átvevő, azaz ipari vagy foglalkozásszerű felhasználó vagy forgalmazó felé történik.

Ennek megfelelően a következő árucikk-szállítóknak kell információt szolgáltatniuk az ECHA felé:

  • az árucikk uniós előállítói és összeszerelői,
  • az árucikk uniós importőrei,
  • az árucikk uniós forgalmazói és a szállítói lánc árucikkeket forgalmazó egyéb szereplői, a közvetlenül és kizárólag a fogyasztóknak árucikkeket szállítók kivételével.

Az ECHA-nak való információszolgáltatás kötelezettsége az első szállítótól (előállító/ importőr) kezdődik. A REACH rendelet tekintetében az import az Európai Gazdasági Térség tagállamain (EGT; EU-tagállamok, Norvégia, Liechtenstein, Izland) kívüli országból történő behozatalt jelenti.

Az árucikk előállítóira/összeszerelőire és importőreire vonatkozó bejelentési kötelezettség abban az esetben is szükséges, ha kizárólag fogyasztók számára hozzák forgalomba az árucikkeket.

Az ECHA honlapja alapján a szállítói lánc későbbi szereplői (például forgalmazók, akik nem importőrök) esetén pragmatikus megközelítést lehet keresni a kötelezettségük teljesítésének módját illetően, például hivatkozni a szállítói lánc korábbi tagja által már benyújtott információkra.

A SCIP adatbázisba történő bejelentéssel kapcsolatban további információ az ECHA weboldalán érhető el.

A SCIP adatbázisba történő bejelentési kötelezettséggel és annak a magyar jogrendbe történő, már folyamatban lévő átültetésével[1] kapcsolatban az Innovációs és Technológiai Minisztérium Építésgazdaságért, Infrastrukturális környezetért és Fenntarthatóságért Felelős Államtitkárságának Közszolgáltatási Fejlesztésekért Felelős Helyettes Államtitkársága tud felvilágosítást nyújtani.

[1] Egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló T/13958 törvényjavaslat

scip banner

Az Európai Unió Vegyi Anyagokkal Kapcsolatos Jogszabályainak Keresője (angol rövidítése: EUCLEF) egy új, könnyen használható online keresőszolgáltatás. Ennek segítségével a vállalatok egyszerűen áttekinthetik a saját anyagaik szempontjából releváns uniós jogszabályokat, és meghatározhatják, hogy milyen jogi kötelezettségeik vannak ehhez kapcsolódóan. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) keresője, amelyet az Európai Bizottsággal és az iparral együttműködésben fejlesztett ki, már jelenleg is 40 uniós jogszabályra kiterjedő szolgáltatást nyújt, és ez a szám a jövőben várhatóan tovább növekszik majd.

Ha egy vállalkozás vegyi anyagokat gyárt, használ fel vagy forgalmaz az EU-ban, akkor meg kell felelnie a vonatkozó uniós jogi szabályozásnak, amely több jogszabályt is magában foglal. Az EUCLEF ezeknek a vállalatoknak – különösen a kis- és közepes vállalkozásoknak – nyújt segítséget abban, hogy pontosan beazonosíthassák az alkalmazandó előírásokat, azáltal, hogy a különböző releváns jogszabályokról és szabályozási folyamatokról egy helyen gyűjt naprakész információkat.

Az EUCLEF révén az érintett vállalatok a ez eddigi, REACH, CLP, BPR és PIC rendeletekkel, valamint a CAD és CMD irányelvekkel kapcsolatos információkon túl jóval szélesebb körű jogszabályi információkhoz férhetnek hozzá a kozmetikai termékek, a peszticidek, a hulladékok, a játékbiztonság, valamint az élelmiszer-biztonság és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok területén.

Hogyan működik?

Az EUCLEF tartalma integráns részét képezi az ECHA ’INFORMÁCIÓK A VEGYI ANYAGOKRÓL’-portáljának. Ahogy az eddigiekben is, amikor nevük, EC vagy CAS számuk alapján keresünk egy anyagot az Ügynökség kezdőoldalán található keresőben, a keresés eredményeként egy úgynevezett infokártyát kapunk, amennyiben az adatbázisban rendelkezésre áll ilyen az adott anyagról. Ez az infokártya többek között az anyag veszélyességi osztályozásáról és címkézéséről (ha van ilyen), uniós gyártásáról, behozatalának és felhasználásának részleteiről nyújt információkat. Ezek az információk egészülnek ki az adott anyag szempontjából releváns jogszabályokkal, de az EUCLEF felületén lehetőség van a jogszabály szerinti keresésre is, ahol áttekinthetjük azok hatályát, a mentességeket, szabályozási tevékenységeket, kötelezettségeket és az érintett anyagok körét is.

Várható bővítés

Az ECHA tervei szerint a következő években tovább fogja fejleszteni szolgáltatását, további uniós jogszabályok hozzáadásával, és az ECHA weboldalain elérhető információk bővítésével, például az egyes tagállamok nemzeti foglalkozási expozíciós és kibocsátási határértékeire vonatkozó információkkal.

Forrás: ECHA

euclef

Módosultak a méregközponti vészhelyzeti reagálást és a megelőző intézkedéseket érintő információs jogszabályi előírások, néhány speciális termékcsoport esetében.

A vészhelyzetre való reagálással és a megelőző intézkedésekkel kapcsolatos harmonizált információkra vonatkozó követelményeket az 1272/2008/EK (CLP) rendelet VIII. melléklet sorolja fel, amely melléklet 2020. november 14-i hatállyal módosításra került. Ez a második módosítás az ipar által jelzett, a vállalatok adminisztratív terheire vonatkozó aggályokat kezeli, miközben továbbra is megfelel a méregközpontok információs igényeinek/követelményeinek.

A bejelentésben szereplő információk köre az alábbi változásokkal bővült:

  • Helyettesítő összetevők csoportja (ICG – interchangeable component group)
  • Szabványos formulának megfelelő összetételű keverékek (pl. cement)
  • Üzemanyagok
  • Egyedileg kikevert festékek

Problémát jelentett az a helyzet, amikor nagyon hasonló összetevőket használnak egy keverékben, és nem ismert, hogy egy adott időpontban forgalomba hozott keverékben a hasonló összetevők közül melyik van jelen. Erre kínál megoldást a helyettesítő összetevők csoportja (angolul: interchangeable component group, ICG), amelyben az összetevők, bár különbözőek, de toxikológiailag kellően hasonlóak ahhoz, hogy egy csoportba rendezhetők legyenek bizonyos előírások mentén, ha az összetevők veszélyessége ugyanaz, valamint a végső keverék veszélyessége és a kiegészítő információk megegyeznek mindegyik összetevő alkalmazása esetén.

A szabványos formulának megfelelő összetételű keverékeknél, amelyek esetében problémát okozott, hogy a folyamatos előállítás során az összetevők nagy változékonyságúak vagy ismeretlen összetételűek, a keverék egy vagy több összetevőjének azonosítását és koncentrációját a szabványos formulában alkalmazottak alapján is meg lehet adni. Ilyen szabványosított formulákat alkalmaznak a cement, gipsz, készbeton esetében.

A fentiekhez hasonló okokból bizonyos meghatározott üzemanyagok esetében elegendő benyújtani a keverék 1907/2006/EK (REACH) rendelet II. melléklete szerint összeállított biztonsági adatlapján felsorolt összetevők azonosítását és koncentrációját.

Az értékesítés helyén számos, igény szerint kevert festék készíthető („egyedileg kikevert festékek”), és ez a kiskereskedők részéről nagyszámú bejelentést és UFI-k (egyedi formulaazonosító) generálást vont volna maga után. A módosítással magukat az egyedileg kikevert festékeket nem kell bejelenteni, viszont a veszélyes komponensek UFI-jait (a koncentrációs küszöbérték túllépése esetén) fel kell tüntetni a terméken.

Forrás: ECHA

További információ: (linket majd cserélni kell, amikor megjelenik az új publikáció)

CLP rendelet VIII. melléklete

Adatkövetelmények PCN bejelentésnél

A rendkívül nehezen lebomló mikroműanyagok a környezetbe kerülve felhalmozódnak az állatokban, főként a halakban és kagylókban, és ezen keresztül élelmiszerként fogyasztva, vagy akár közvetlenül is az emberi szervezetbe is bekerülnek. Ezeket az anyagokat számos területen használják, például a kozmetikai iparban alkalmazott „mikrogyöngyökként”, a lemosható kozmetikai termékekben, ahol a mikroműanyagok bőrradírként és fényezőanyagként funkcionálnak. Emellett olyan műanyag termékekből is a környezetbe kerülhetnek mikroműanyag-részecskék, mint amilyen a sportpályák kialakításánál gyakran alkalmazott műfüves felületborítás töltőanyaga.

2019 januárjában az ECHA széles körű korlátozást javasolt az EU/EGT piacán forgalomba hozott termékekben lévő, szándékosan hozzáadott mikroműanyagok felhasználására, a környezetszennyezés elkerülése, csökkentése érdekében. Jelenleg a szándékosan hozzáadott mikroműanyagok kibocsátása az EU/EGT-ben becslések szerint évente körülbelül 42 000 tonna. A műfüves gyepekhez használt töltőanyagból származó további kibocsátás évi 16 000 tonnát tehet ki. A javasolt korlátozás hosszú távon megakadályozza a kibocsátás több mint 90%-át.

A korlátozási javaslatot az EU műanyag stratégiájának keretében dolgozták ki, amelynek célja a körforgásos (műanyag-)gazdaság és a 2030-ig szóló fenntartható fejlődési célok, a globális éghajlati kötelezettségvállalások és az EU iparpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása.

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) kockázatértékelési bizottsága (RAC) támogatja a mikroműanyagok felhasználásának korlátozási javaslatát, és szigorúbb kritériumokat ajánl a biológiailag lebontható polimerekre. A javaslat korlátozná az EU/Európai Gazdasági Térség piacára kerülő termékekhez 0,01 tömegszázalékot meghaladó koncentrációban szándékosan hozzáadott mikroműanyagok használatát, emellett fontos a konkrét vizsgálati módszerek és kritériumok meghatározása a biológiailag lebontható polimerek azonosítására. A műfüves gyepekhez töltőanyagként használt mikroműanyagok esetében hatéves átmeneti időszakot követően teljes tilalmat javasolnak, mivel csak kevés információ áll rendelkezésre a kockázatkezelési intézkedések hatékonyságát illetően, és a tilalom ezeknél az intézkedéseknél is hatékonyabb eszköz a környezeti kibocsátás hosszú távú megelőzésében, költsége ugyanakkor jelentősebb.

A mikroműanyag fogalmának meghatározását illetően, az ECHA a 100 nanométeres mérethatárt javasolta, mivel a mikroműanyagok termékekben (azaz keverékekben) való kimutatására szolgáló analitikai módszerek még fejlesztés alatt állnak.

Az ECHA társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottsága (SEAC) is támogatja a korlátozási javaslatot; annak tág hatályát és a különféle termékcsoportokra vonatkozó átmeneti időszakokat, amelyek időt biztosítanak az érintett vállalatok felkészüléséhez. Megállapította továbbá, hogy a mikroműanyagok által okozott szennyezés visszafordíthatatlan, és a kibocsátás csökkentésére irányuló korai fellépés előnyös lehetne a társadalom számára.

A két említett bizottság összevont véleménye várhatóan 2020 végére nyeri el végleges formáját, és ezt követően, komitológiai eljárás keretében kerül majd sor az uniós szintű korlátozás véglegesítésére.

Forrás: ECHA

További információ:

Az ECHA korlátozási javaslata

Európai műanyag stratégia

Melléklet(ek):
Download this file (hír_Mikroműanyagok korlátozása.pdf)hír_Mikroműanyagok korlátozása.pdf[ ][ ]

A különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC) jelöltlistája idén eddig három reprodukciót károsító és egy endokrin rendszert károsító anyaggal bővült. A Jelöltlista jelenleg 209 olyan anyagot tartalmaz, amelyek súlyosan káros hatással lehetnek az emberi egészségre és a környezetre: nagy részük rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag, és sokuknak más számos veszélyes tulajdonsága van. A „jelölt” szó arra utal, hogy ezeket az anyagokat a jövőben felvehetik az 1907/2006/EK (REACH) rendelet engedélyköteles anyagokat tartalmazó XIV. mellékletébe, ami azt jelenti, hogy az ipari szereplőknek már uniós engedélyt kell kérniük, ha tovább kívánják használni azokat, amíg – veszélytelenebb alternatívákkal felváltva – kivezetésre nem kerülnek végül az EU piacáról.

Az újonnan felvett anyagok közül az endokrin rendszert károsító anyagot fogyasztási cikkekben, például kozmetikumokban használják, míg a három másik anyagot ipari folyamatokban alkalmazzák, polimerek, bevonók, műanyagok előállításánál.

Az érintett vállalatokat arra ösztönzik, hogy ellenőrizzék az anyagaikhoz kapcsolódó jogi kötelezettségeiket, mindenekelőtt azt az előírást, amely szerint a Jelöltlistán szereplő bármely anyagot 0,1 tömegszázalékot elérő mennyiségben tartalmazó árucikkek szállítóinak elegendő információval kell ellátnia a termékét átvevő vevőit, a biztonságos használat lehetővé tétele érdekében. Ezen felül 2021 januárjától a vállalatoknak jelenteniük kell SVHC-kat tartalmazó árucikkeiket az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) ’SCIP’ adatbázisába is, amely az azokban található különös aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatosan tartalmaz majd információkat. Az adatbázis célja, hogy az ilyen veszélyes anyagokat magukban foglaló árucikkekről áttekinthető információt biztosítson, az adott árucikk teljes „életciklusának” figyelembe vételével.

  1. június 25-én az alábbi vegyi anyagok kerültek fel a Jelöltlistára:
  • 1-vinil-imidazol

EC szám: 214-012-0  CAS szám: 1072-63-5

veszély: reprodukciót károsító

  • 2-metil-imidazol

EC szám: 211-765-7  CAS szám: 693-98-1

veszély: reprodukciót károsító

  • Dibutilbisz(pentán-2,4-dionáto-O,O')ón

EC szám: 245-152-0  CAS szám: 22673-19-4

veszély: reprodukciót károsító

  • Butil-4-hidroxi-benzoát (Butilparabén)

EC szám: 202-318-7  CAS szám: 94-26-8

veszély: endokrin rendszert károsító

A Jelöltlistán szereplő anyagokat tartalmazó árucikkek importőreinek és gyártóinak az anyagok listára való felvételétől (a fenti anyagok esetében 2020. június 25-től) számított hat hónapon belül értesíteniük kell az ECHA-t.

A kötelezettségekről és a kapcsolódó eszközökről további információk az ECHA alábbi linkekre kattintva elérhető weboldalain találhatók.

Forrás: ECHA

További információ:

A különös aggodalomra okot adó anyagok jelöltlistája

A Jelöltlistára való felvételből származó kötelezettségek összefoglalása

Az árucikkekben található anyagok bejelentése

Az árucikkekben található különös aggodalomra okot adó anyagok SCIP adatbázisa

Lehetséges aggodalomra okot adó anyagok

A bórax (más néven nátrium-tetraborát vagy dinátrium-tetraborát) elnevezésű, természetben is előforduló vegyi anyag megtalálható bizonyos tisztítószerekben, gyom-, illetve rovarirtókban, por formájában fellelhető bioboltokban, webáruházakban, illetve bóraxot tartalmazhat a manapság igen nagy népszerűségnek örvendő gyermekjáték, a slime is.

Azonban sokan nem tudják, hogy a bórax nagy mennyiségben lenyelve mérgezési tüneteket okoz, többek között hasmenést, hányást, hasi fájdalmakat, görcsöket, akár vesekárosodást is, illetve bizonyítottan károsíthatja a termékenységet, terhesség esetén pedig a születendő gyermeket is. 

A bórax ezen tulajdonságai miatt egy meghatározott koncentráció felett az Európai Unió 2012 óta tiltja az anyag forgalmazását és felhasználását a lakosság számára az ún. REACH rendeletben (XVII. melléklet 30-as tétel és 6. függelék).[1]

A lakosság körében az utóbbi években fokozott érdeklődés mutatkozott a házi készítésű slime-ok iránt, ezért a Nemzeti Népegészségügyi Központ Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztálya által meghatározott 2019. évi kiemelt munkatervi feladatok között szerepelt a bórax lakossági forgalmazásának hatósági ellenőrzése is. Az év során összesen 518 ellenőrzés történt, és ezek közül tíz esetben kellett eljárást indítani bórax, illetve bórax tartalmú termék illegális forgalmazása miatt.

Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy ne vásároljanak bóraxot, és az esetleges mérgezés vagy annak gyanúja esetén hívják a Nemzeti Népegészségügyi Központban működő Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat éjjel-nappal hívható ingyenes számát (06-80-201-199), ahol a várható tünetekről, az alkalmazandó elsősegélyről, valamint az orvosi ellátás szükségességéről adnak felvilágosítást. Ezen felül amennyiben bórax árusítását tapasztalják, értesítsék az ügyben illetékes fővárosi/megyei Kormányhivatalok kerületi/járási Hivatalainak Népegészségügyi Osztályát.

 

[1]Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (https://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/TXT/HTML/?uri=CELEX:02006R1907-20200227&from=EN#tocId636)

Melléklet(ek):
Download this file (Bórax_lakossági tájékoztatás.pdf)Bórax_lakossági tájékoztatás.pdf[ ][ ]

Az Európai Unióban a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet (REACH rendelet) értelmében az 1 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vagy behozott vegyi anyagokat regisztrálni kell, amelynek keretében a cégeknek be kell nyújtani az adott mennyiséghez meghatározott információs követelményeket, vizsgálati eredményeket az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) részére. A rendelet 44-48. cikke szerinti anyagértékelés célja az emberi egészséggel, illetve környezettel kapcsolatban aggodalomra okot adó anyagok mélyreható elemzése a regisztráció során benyújtott dokumentáció és irodalmi adatok alapján. Az elemzés kimenetele alapjául szolgálhat uniós szintű kockázatkezelési intézkedéseknek.

Az ún. közösségi gördülő cselekvési terv (CoRAP) tartalmazza az értékelendő vegyi anyagokat, amelyek az ECHA és a tagállamok javaslatára kerülnek fel a listára (ennek szempontjai a veszélyességre és expozícióra vonatkozó információk, illetve az anyag mennyisége). A gördülő cselekvési terv három évet foglal magába és évente kerül aktualizálásra, amelynek során új anyagok felvételére van lehetőség.

Az anyagértékelést a tagállami kompetens hatóságok végzik, és ehhez a CoRAP kihirdetését követően 12 hónap áll rendelkezésükre. Számos esetben az anyagok értékelése során kiegészítő információk benyújtását írják elő az adott anyag regisztrálója számára. A rendelkezésre álló információk alapján az értékelő tagállam megvizsgálja, hogy az anyag veszélyessége indokolja-e kockázatkezelő intézkedések meghozatalát.

Az értékelést követően az alábbi kockázatkezelő intézkedésekre kerülhet sor:

Az engedélyezési eljárás célja, hogy az emberi egészségre vagy környezetre különösen káros anyagokat fokozatosan kivezessék a piacról megfelelő helyettesítő anyag kifejlesztésével. Amíg azonban ez nem áll rendelkezésre, a cégeknek engedélykérelmet kell benyújtaniuk, hogy az anyagot továbbra is használhassák.

A korlátozási eljárás során az anyag gyártását, forgalmazását és felhasználását bizonyos feltételek mellett korlátozzák. A szabályozás érintheti az adott anyag összes, vagy csak néhány specifikus felhasználását.  Jelenthet csak a lakossági forgalomba hozatalra vonatkozó tiltást, vagy meghatározhat határértékeket az anyagnak az adott terméktípusban engedélyezett előfordulására.

Harmonizált osztályozás és címkézés esetén az anyagok adott veszélyességének osztályozásáról és címkézéséről uniós szinten születik döntés, és minden kötelezettnek ennek megfelelően kell osztályoznia és címkéznie a forgalomba hozott terméket.

A fentebb felsoroltakon kívül egyéb nemzeti vagy uniós szintű intézkedés is javasolható, pl. foglalkozás-egészségügyi határérték megállapítása.

A Nemzeti Népegészségügyi Központban (NNK) működő REACH Kompetens Hatóság által Magyarország eddig öt vegyi anyag értékelését végezte el, és egy anyag értékelése folyamatban van:

Év / anyag

Feltételezett kockázatok / aggodalmak

Kimenetel

2012, tributil-foszfát

Feltételezett karcinogén és mutagén hatás, célszervi toxicitás, neurotoxicitás, fejlődési toxicitás.

Lezárult. Nem szükséges uniós szintű intézkedés.

2013, 1,2-diklórbenzol

Feltételezett karcinogén és mutagén hatás, fejlődési toxicitás célszervi toxicitás, bioakkumuláció.

Lezárult. Javaslat harmonizált osztályozás szükségességére (célszervi toxicitás (máj), bőrszenzibilizáció)

2014, dinátrium-diszulfit

Feltételezett mutagén, szenzibilizáló.

Lezárult. Javaslat harmonizált osztályozás szükségességére (célszervi toxicitás (légúti irritáció)).

2015, 2,2’-oxidietanol

Feltételezett karcinogén és mutagén, célszervi toxicitás.

Lezárult. Nem szükséges uniós szintű intézkedés.

2017, n-butanol

Feltételezett reproduktív toxicitás.

Lezárult. Nem szükséges uniós szintű intézkedés.

2019, nátrium-klorit

Feltételezett mutagenitás, reproduktív toxicitás.

Felfüggesztésre került, amíg a dosszié értékelés során feltárt adathiányok pótlásra kerülnek.

Melléklet(ek):
Download this file (Anyagértékelések v2020.pdf)Anyagértékelések[ ][ ]

Számos EU-tagállam jelezte az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) és az Európai Bizottság felé, hogy a COVID-19 járvány nyomán megnövekedett a piacra kerülő nem megfelelő (kéz)fertőtlenítők száma.

A fertőtlenítők iránti magas kereslet a COVID-19 elleni küzdelemben új gyártókat és beszállítókat vonzott a piacra. Ezek a vállalatok azonban nem feltétlenül rendelkeznek előzetes ismeretekkel az alkalmazandó jogszabályokról, és bár sokan jóhiszeműen járnak el, és felhasználják az ECHA és a nemzeti hatóságok által nyújtott segítséget, mégis úgy tűnik, hogy vannak, akik csupán kihasználják a jelenlegi helyzetet.

20 EU-tagállam piacain 2020 márciusa óta növekszik a nem megfelelő (kéz)fertőtlenítők száma, olyan esetekről számolva be, amelyekben a termékek nem rendelkeztek a szükséges engedéllyel vagy nem rendelkeztek a veszélyességet jelölő címkézéssel. Számos ország jelezte azt is, hogy olyan termékeket találtak, amelyek állítólag fertőtlenítő hatásúak voltak, de összetételük nem volt elég hatékony vírusok ellen, például a virucid hatású hatóanyagok elégtelen koncentrációja miatt.

Amikor a tagállamok úgy ítélik meg, hogy ezek a termékek súlyos veszélyt jelentenek mind a szakmai felhasználók, mind a fogyasztók egészségére, a nem élelmiszer jellegű termékek riasztási rendszerében (RAPEX) jelzik az ezekkel szemben hozott intézkedéseket, biztosítva az egységes EU-piac biztonságosságát és felhívva a közvélemény figyelmét ezekre a termékekre. A hatóságok intézkedései emellett magukban foglalják a bírságokat és a termékek kivonását a piacról.

– Az ECHA összegyűjti a tagállami hatóságok visszajelzéseit a konkrét problémákról és a sürgős kérdésekről, amelyeket tisztázni kell a nemzeti szinten történő ellenőrzés támogatása érdekében – mondta el Erwin Annys, az ECHA osztályvezetője.

További információ:

A COVID-19 frissítései [EN]

A BPR megértése

Safety Gate: a veszélyes nem élelmiszer jellegű termékek riasztási rendszere [EN]

2019. végén lezárult az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) hatodik uniós ellenőrzési projektje, melynek célja az emberi egészségre és a környezetre veszélyes termékek EU-s szintű, egységes ellenőrzése volt. Magyarországon az ellenőrzést a kormányhivatalok járási (kerületi) hivatalának népegészségügyi osztályai végezték, a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársainak szakmai támogatása mellett.

SSL ClassC

Minden jog fenntartva © 2019, Nemzeti Népegészségügyi Központ

Adatkezelési tájékoztató

Akadálymentességi nyilatkozat