nnk emblema logo

nnk cim telefon

A 2021. 06. 28-án kihirdetett egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 26. alcíme jelentősen módosította a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényt (a továbbiakban: Kbtv.). A Kbtv.-t érintő módosítások 2021. 06. 29-én léptek hatályba.

A legfontosabb változások bemutatása:

Definíciók, hatály

A módosítás keretében felülvizsgálatra kerültek a Kbtv. által meghatározott és alkalmazott definíciók a vonatkozó uniós rendeletekkel (a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: REACH rendelet) és a veszélyes anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: CLP rendelet)) történő összhang növelése érdekében. Egyúttal közvetlen definíció szinten került meghatározásra, hogy a CLP rendelet alapján veszélyesként osztályozott anyag és keverék minősül veszélyes anyagnak és veszélyes keveréknek a Kbtv. szempontjából.

Továbbá definíció keretén belül rögzítésre került, hogy a Kbtv. előírásainak alkalmazása szempontjából, így a Magyarországon történő forgalomba hozatal vonatkozásában, a biztonsági adatlapnak magyar nyelvűnek kell lennie a REACH rendelet 34. cikk (5) bekezdésével összhangban.

A CLP rendelet 45. cikke alapján a méregközpontba történő bejelentéseket a CLP rendelet hatálya alá tartozó termékek esetén kell megtenni, ezért a Kbtv. méregközpontba történő bejelentésre vonatkozó rendelkezéseit – az egyértelműség kedvéért – azon termékekre (pl.: növényvédő szerek) is ki kellett terjeszteni, amelyek korábban egyáltalán nem tartoztak a Kbtv. hatálya alá.

Veszélyes anyag és veszélyes keverék magyarországi bejelentése

A legalább évi 1 tonna mennyiségben gyártott vagy importált anyagokról a REACH rendelet szerinti regisztráció keretében rendelkezésre állnak információk, továbbá az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálatnál egyéb források is rendelkezésre állnak az akut mérgezéskor vagy annak várható kialakulása esetén, a mérgezést okozó anyag veszélyességére, a várható tünetekre és teendőkre vonatkozó információkról. Ezért, a méregközponti bejelentésre történő fokozatos átállásnak megfelelően, továbbá a vállalatok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében, megszűnt a veszélyes anyagok magyarországi bejelentésének kötelezettsége.

A veszélyes keverékek magyarországi bejelentése a méregközpontba történő bejelentés lépcsőzetes bevezetésére tekintettel 2024. december 31-ig fennmarad. Ugyanakkor a Kbtv. 8/A § (3) bekezdése értelmében az alkalmazási időpontot megelőzően is benyújtható a méregközpontba történő bejelentés, melynek megtételével a Kbtv. szerinti veszélyes keverék bejelentés is teljesítettnek tekintendő.

Az átmeneti időszak alkalmazása tekintetében kiemelendő, hogy méregközpontba történő bejelentést az egészségre gyakorolt vagy fizikai hatásai alapján veszélyesként osztályozott keverékre minden forgalomba hozó importőrnek és továbbfelhasználónak meg kell tennie. Így a derogációval csak az a konkrét vállalat tud élni, aki ténylegesen megtette a veszélyes keverék bejelentést, amely legkésőbb 2025. január 1-ig, vagy – a 2025. előtti időszakban – mindaddig érvényes, amíg nem áll be változás a termék olyan tulajdonságában (pl. összetétel, toxikológia vagy termékazonosító), amely a bejelentés naprakésszé tételét írná elő a CLP rendelet szerint.

Kockázatbecslés

A más jogszabályok által a kockázatbecslésre és a kockázatkezelésre vonatkozó előírásokkal történő átfedésekre tekintettel – így a REACH rendelet szerinti előírások (kémiai biztonsági értékelés készítése, a biztonsági adatlapban (különösen az expozíciós forgatókönyvben) átadott információk alkalmazása, a továbbfelhasználókra vonatkozó kötelezettségek), továbbá a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. §-ban foglalt kockázatelemzési rendelkezések – hatályon kívül helyezték a Kbtv. kockázatbecslés készítésére vonatkozó rendelkezését.

Veszélyes anyaggal vagy veszélyes keverékkel végzett tevékenység

A veszélyes anyagok és a veszélyes keverékek tárolására vonatkozó előírás pontosításra került, amely alapján az eredeti csomagolóeszközből tárolás céljából kizárólag megfelelően biztonságos és az azonosítást – most már egyértelműen ideértve a veszélyazonosítást is – szolgáló feliratozással ellátott csomagolóeszközbe lehet áttenni a veszélyes anyagot vagy veszélyes keveréket.

Pontosításra került továbbá, hogy a saját felhasználásra előállított anyagokhoz és keverékekhez nem, csak a forgalomba hozott anyaggal és keverékkel végzett tevékenységhez szükséges biztonsági adatlap összhangban a REACH rendelet 31. cikkének előírásaival. Emellett, a REACH rendelet 31. cikk (4) bekezdése alapján, a lakossági felhasználásra szánt veszélyes anyagokhoz és veszélyes keverékekhez nem szükséges a biztonsági adatlap átadása, ha a biztonságos, az emberi egészség és a környezet védelmét lehetővé tevő információk rendelkezésre állnak. Ennek megfelelően az ilyen termékekkel a foglalkozásszerű tevékenység is megkezdhető a biztonsági adatlap nélkül. A továbbfelhasználó vagy a forgalmazó kérése esetén azonban biztosítani kell a biztonsági adatlapot.

A veszélyes anyaggal vagy veszélyes keverékkel végzett tevékenység bejelentésével kapcsolatban fontos változás, hogy a nyilvántartás aktualizálása érdekében a bejelentést akkor is meg kell tenni, ha a tevékenységet a vállalat a Kbtv. hatályba lépésekor érvényes  tevékenységi engedély vagy országos forgalmazási engedély alapján végzi, de az engedélyben szereplő eredeti adatok megváltoztak.

A Kbtv. egyértelműen előírja, hogy a veszélyes anyaggal vagy veszélyes keverékkel végzett tevékenység bejelentését meg kell ismételni a bejelentett adatok változása, vagy a tevékenység megszűnése esetén.

A Bizottság (EU) 2020/878 rendeletével újból módosul a REACH rendelet II. melléklete.

A REACH rendelet 31. cikke alapján átadandó biztonsági adatlapok tartalmi és formai követelményeit a rendelet II. melléklete tartalmazza, amely időnként felülvizsgálatra kerül. A jelen módosítás keretében elsősorban az alábbiak tekintetében történt változás a korábbi változathoz képest:

  • az anyagok nanoformáira vonatkozó információk feltüntetése;
  • az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretén belül kidolgozott, a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszerének (GHS) 6. és 7. felülvizsgálatának átültetése;
  • a CLP rendelet VIII. melléklete szerinti egyedi formulaazonosító (UFI-kód) biztonsági adatlapon történő feltüntetése;
  • a CLP rendelet alapján meghatározott egyedi koncentrációs határértékek, szorzótényezők és akut toxicitási értékek feltüntetése;
  • az endokrin károsító anyagokra vonatkozó tájékoztatás.

Mivel az új formátum alkalmazási időpontjával kapcsolatban eltérő értelmezésekről érkeztek jelzések a Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály felé, így az egyértelműség érdekében, a Kémiai Biztonsági Hírlevél 1. számában[1] megjelent információkat – az Európai Vegyianyag-ügynökséggel (ECHA) történő egyeztetést követően – az alábbiakban is megerősítjük:

  1. Az új formátumot 2023. január elsejétől szükséges kötelezően alkalmazni, így ettől az időponttól kezdve már csak az (EU) 2020/878 rendelet szerinti biztonsági adatlapokat lehet majd átadni a szállítói láncban.
  1. Ezt megelőzően mind az (EU) 2020/878 rendelet, mind az előző, (EU) 2015/830 rendelet szerinti formátum alkalmazható, akár újonnan összeállítandó, akár aktualizálandó adatlapról van szó. Ugyanakkor ajánlott már a határidő előtt is az új formátum használata.

Az ECHA 'Útmutató a biztonsági adatlap összeállításához' című dokumentuma 2020 decemberében került aktualizálásra az (EU) 2020/878 rendelettel kapcsolatos változásokra tekintettel, melynek magyar nyelvű változata már elérhető el az ECHA honlapján[2].

Megjegyzendő, hogy 2020. december 29-én helyesbítés jelent meg az (EU) 2020/878 rendelet magyar változatához, mindenekelőtt annak érdekében, hogy a biztonsági adatlap szakaszcímei, az angol eredeti szövegezéssel összhangban, ne változzanak. Az új formátum szerinti adatlapok összeállítása során így a helyesbítésnek megfelelő változatot kell figyelembe venni. Ez utóbbi, konszolidált változat már elérhető az Eur-Lex oldalán[3].

 

[1] https://www.nnk.gov.hu/index.php/kemiai-biztonsagi-es-kompetens-hatosagi-fo/feliratkozas-a-kemiai-biztonsagi-hirlevelre

[2] https://echa.europa.eu/hu/-/guidance-on-the-compilation-of-safety-data-sheets

[3] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:02020R0878-20200626&from=EN

A legtöbben ritkán gondolnak bele, mit is tartalmaznak a mindennapokban használt háztartási vegyszerek, amelyek rendszerint színes csomagolásban, hangzatos feliratokkal (például „hatékony tisztítás” vagy „csillogó felület) hívják fel magukra a figyelmet. A szembetűnő csomagolások mögött azonban az esetek jó részében erőteljes hatású vegyi anyagok rejlenek, amelyek a tisztításban és fertőtlenítésben valóban hatékonyak lehetnek ugyan, de ha nem figyelünk kellőképpen, akár mérgezési balesetet is okozhatnak!

Az EU tagállamainak méregközpontjai évente összességében több mint 600 000, mérgezéssel kapcsolatos hívást fogadnak, amelyek mintegy fele gyermekeket érint. Az ilyen sürgősségi hívásoknál alapvető, hogy megtudjuk, mi okozhatta a mérgezést. A hívások több mint 40%-ában azonban nehéz pontosan és gyorsan beazonosítani az adatbázisban a mérgezést okozó terméket a hívó által közölt adatok alapján, még ha a telefonáló a kezében tartja is a flakont a telefonhívás közben.

E nehézség kiküszöbölésére 2021. január 1-től az egészségügyi és/vagy fizikai veszélyt jelentő termékek csomagolásán az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK (CLP) rendelet VIII. mellékletében foglaltak szerint a címkén kötelező feltüntetni egy új elemet, az egyedi formulaazonosítót (angol rövidítéssel: UFI).

Az UFI a különböző veszélyes keverékek egyedi kódja, amely négy, kötőjellel elválasztott, négytagú szám- és betűcsoportból áll, előtte az „UFI” szóval, például UFI: QJA0-K0KA-H00P-EEW2. Ez az egyedi kód, akár egyfajta „rendszám”, lehetővé teszi az adott keverék gyors és pontos azonosítását, amikor a mérgezési eset bejelentésekor a telefonáló beolvassa azt. Használata ugyanis egyértelműen összekapcsolja a méregközpontok számára az adott terméket az ipari szereplők által benyújtott, a termék veszélyességére vonatkozó információkkal. Fontos megjegyezni, hogy – a cégeknek biztosított átmeneti időszak miatt – jelenleg még kaphatóak olyan termékek, amelyeken nem szerepel azok UFI kódja, de 2025. január 1-jéig fokozatosan minden, forgalomba kerülő veszélyes keverék csomagolásán fel kell majd tüntetni.

A termékek sokféleségének megfelelően, természetesen csomagolásaik is igen változatos formájúak és méretűek lehetnek, ennek ellenére az UFI-nak mindig jól látható helyen kell szerepelnie, hogy mérgezés esetén könnyű legyen megtalálni: a termék kereskedelmi/márkanevének vagy olyan veszélyességi információk közelében, mint például a figyelmeztető szimbólumok (az úgynevezett piktogramok) és a termék biztonságos felhasználására vonatkozó mondatok. Ez az elhelyezési követelmény akkor is fennáll, ha az UFI külön matricaként kerül a csomagolásra.

ufi abra

A különféle háztartási vegyszereinken megfelelően, szabályszerűen feltüntetett UFI által lehetővé tett, még gyorsabb és gördülékenyebb tájékoztatás a mérgezési esetek gyorsabb, hatékonyabb kezelését teszi lehetővé, amely végső soron életeket menthet.

Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy tisztítószerek, irtószerek vagy a háztartásban fellelhető egyéb vegyszerek által elszenvedett mérgezések esetén hívják a magyar méregközpont, az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat (ETTSZ) 24 órás, ingyenesen hívható zöld számát, ahol segítséget kapnak az elsősegélynyújtással, várható tünetekkel, egészségkárosító hatásokkal és további teendőkkel kapcsolatban: 06/80-201-199. A hívás előtt keressék meg, hogy van-e a címkén UFI, és ha igen, mondják be azt a hatékonyabb segítségnyújtás érdekében.

A biszfenol A (az anyag hivatalos tudományos elnevezése: 4,4'-isopropylidenediphenol) az 1960-as évek óta használt vegyipari alapanyag. Túlnyomórészt műanyagok gyártásához használják, de bizonyos mennyiségben gyantákban és hőpapírokban is alkalmazzák. A polikarbonát műanyagok gyártása során monomerként szerepel, és e polikarbonát műanyagtermékek között számos általános fogyasztási cikk található, például újrahasználható műanyag edények és ivópalackok, sporteszközök, CD-k és DVD-k. A BPA-t tartalmazó epoxigyantát vízvezetékek, valamint élelmiszert és italt tartalmazó fémdobozok belsejének bevonására használják, hogy megnöveljék szavatossági idejüket, és elkerüljék az élelmiszer ízének fémességét, a vásárlási bizonylatokhoz, tömegközlekedési és parkolójegyekhez használt hőpapírokban alkalmazott BPA-t pedig a szín előhívására használják.

Az anyag jelenlegi, az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet szerinti harmonizált osztályozása szerint súlyos szemkárosodást, bőr szenzibilizációt és reprodukciós toxicitást okoz, továbbá irritálja a légutakat is.

Káros tulajdonságai miatt a BPA forgalomba hozatala és használata az EU-ban korlátozások alá esik, és jelenleg is folyamatban van e korlátozások további bővítése, például a BPA és más hasonló biszfenol vegyületek környezeti ​kockázatai tekintetében. Az utóbbira vonatkozó korlátozási javaslat várhatóan 2021 őszén kerül benyújtásra az Európai Vegyianyag-ügynökséghez (az ECHA-hoz). Az eddigiekben az alábbi intézkedések történtek a BPA veszélyeinek megfelelő kezelése érdekében:

Besorolás reprodukciót károsító anyagként

A biszfenol A-t az Európai Unióban olyan anyagként sorolták be, amely káros hatást gyakorol a szaporodási képességre. Ennek megfelelően, a BPA valamennyi gyártója, importőre vagy szállítója köteles a BPA-t tartalmazó keverékeket 1B kategóriába tartozó reprodukciót károsító hatásúként osztályozni és címkézni. Az anyagot ezen felül 2017 januárjában felvették a különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC-k) listájára, az úgynevezett Jelöltlistára (Candidate list) is, reprodukciót károsító tulajdonságai miatt.

Azonosítás endokrin rendszert károsító anyagként (az emberi egészség és a környezet szempontjából)

Az ECHA Tagállami Bizottsága 2017. júniusi döntésével támogatta azt a javaslatot, hogy a biszfenol A az endokrin (vagyis életműködéseinket szabályozó hormonokat termelő) rendszert károsító tulajdonságai miatt is különös aggodalomra okot adó anyagként kerüljön beazonosításra, mivel valószínűsíthetően az emberi egészséget érintő olyan súlyos hatásokat fejt ki, amelyek a rákkeltő, mutagén, reprodukciót károsító anyagokkal (ezek az ún. 1A vagy 1B kategóriába tartozó CMR-anyagok) azonos mértékű aggodalomra adnak okot. A BPA-ra vonatkozó bejegyzést 2018 januárjában frissítették, hogy tükrözze az anyag jelöltlistán való feltüntetésének további, környezeti szempontú, endokrin rendszert károsító tulajdonságain alapuló okait is.

A hőpapírokban való felhasználás korlátozása

2016 decemberében az Európai Bizottság úgy határozott, hogy korlátozza az Európai Unióban a BPA hőpapírokban való felhasználását, és ez a korlátozás 2020 januárjában hatályba is lépett: Ennek megfelelően, az anyag nem hozható forgalomba hőpapírokban az EU piacán 0,02 tömegszázalékos koncentrációval megegyező vagy annál nagyobb mennyiségben.

Eredményeként a papírgyártóknak más színelőhívó anyagra kell cserélniük a BPA-t, és ebben az iparágban az egyik leggyakoribb BPA-helyettesítőként alkalmazott anyag a biszfenol S (BPS), amely azonban szintén káros hatással lehet az emberi reproduktív és hormonális rendszerekre. A BPS veszélyességének részletes értékelése 2021-re várható, amelyhez az ECHA az érintett iparágtól közvetlenül is tájékoztatást kap a BPS és a BPA-t a hőpapírok uniós gyártása során helyettesítő más színelőhívók felhasználásáról.

Korlátozás élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban

Az Európai Unióban a csecsemőknek szánt cumisüvegekben 2011. június 1-jétől betiltották a BPA felhasználását, de engedélyezett maradt az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban való felhasználása, ugyanakkor meghatározták azt a maximális BPA-mennyiséget, ami még megengedetten kioldódhat ezekből az anyagokból. 

Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága 2018 januárjában jóváhagyta a műanyagokra, bevonatokra és fémekhez használt lakkokra, valamint a BPA-val való érintkezés egyéb forrásaira vonatkozó specifikus kioldódási határérték 0,05 mg/kg-os értékére irányuló bizottsági javaslatot. Ez egyúttal tiltja a biszfenol A műanyagflakonokban és a csecsemőknek és a 3 éven aluli gyermekeknek szánt élelmiszereket tartalmazó csomagolásokban való alkalmazását.

A játékokra vonatkozó határérték

Jelenleg az Európai Unióban határértéket fogadtak el a BPA azon mennyiségére vonatkozóan, amely kijuthat a 3 év alatti gyermekeknek szánt gyermekjátékokból, illetve minden olyan játékból, amelyet a gyermekek a szájukba vehetnek. A BPA kioldódási határértéke jelenleg 0,04 mg/l.

Forrás: ECHA

További információ:

A biszfenol A és alternatíváinak használata a hőpapírban az EU-ban 2014 és 2022 között, 2020. május

Biszfenol A – az ECHA anyaginformációs weboldala

A BPA korlátozása hőpapírokban 

A különös aggodalomra okot adó anyagok engedélyezésének jelöltlistája

Biszfenol A – Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) vonatkozó weboldala

Az EFSA ismertetője a Biszfenol A biztonságosságáról

Játékbiztonság az EU-ban - Európai Bizottság, Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság (DG GROW)

A biszfenolok – és más anyagok – fontos tulajdonságairól, egészségkárosító hatásairól további információkat talál a Nemzeti Népegészségügyi Központ humán biomonitoring oldalán, amely a vegyi anyagok biológiai mintákban (pl. vizeletben, vérben) történő mérésével foglalkozik.

Tizenhét százalékkal csökkent a bejelentett mérgezések száma 2020-ban a megelőző évhez képest, a halálos kimenetelű esetek száma viszont közel azonos maradt. Továbbra sem változott, hogy a véletlen balesetek egy jelentős részében kisgyermek a mérgezés elszenvedője, jelen vannak az élvezeti vagy öngyilkossági szándék miatti gyermekmérgezések is. Az összesítést az Nemzeti Népegészségügyi Központ Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálata (ETTSZ) készíti el minden évben az egészségügyi ellátásra szoruló és bejelentett mérgezési esetek feldolgozásával.

Az ETTSZ idén is összeállította és közzétette az elmúlt évre vonatkozó jelentését az emberi mérgezési esetekről.

2020-ban 21 272 mérgezési esetet jelentettek az ellátásában részt vevő orvosok, egészségügyi intézmények. Ez 4 542 esettel kevesebb, mint az előző évi esetszám. A bejelentett halálos esetek száma 76 volt, és többnyire öngyilkosság miatt következett be. A férfiak körében több mint 30%-kal nagyobb volt a mérgezések gyakorisága. Kor szerint elemezve a mérgezések több mint fele a 25 és 54 év közötti korosztályt érintette, 8%-a (1 631 eset) a gyermekeket.

A mérgezések az esetek 65,6%-ában élvezeti cél vagy függőség miatti – alkohollal, kábítószerrel, gyógyszerrel történő – szervisszaélés következtében alakultak ki. Minden hatodik mérgezés indítéka öngyilkosság volt, ezek jelentős része gyógyszermérgezés. Az öngyilkossági szándékból (60,8%) és egyéb okból (51,8) bekövetkezett mérgezések a nők körében voltak gyakoribbak, az élvezeti/függő (77,4%) és véletlen (54,5%) mérgezések tekintetében pedig a férfiak érintettsége volt nagyobb. A gyermekmérgezések jelentős része ugyan véletlen mérgezés, de figyelmet érdemel, hogy a 10-14 évesek körében már a visszaélés jellegű felhasználás miatti mérgezések is nagy számban fordultak elő (303 eset).

Az esetek több mint fele az elmúlt évben is alkoholmérgezés (52,4%), több mint negyede pedig gyógyszermérgezés (28,3%) volt. Ezt követték a kábítószerekkel (8,8%) és az ipari és háztartási anyagokkal (7,7%) történt mérgezések. Az ipari és háztartási anyagokkal történő mérgezések túlnyomó részt baleseti jelleggel, véletlenül történnek, ezek legnagyobb hányada tavaly is gázmérgezés (40,1%) volt, főként füst és szén-monoxid belélegzése (544 eset) és tisztítószerek összeöntésekor keletkező klórgáz belélegzése miatt (119 eset). A háztartásban előforduló mosó- és tisztítószerek közül leggyakrabban hypoval (133 eset) és mosógél kapszulákkal (132 eset) (tartalmának szájba, szembe kerülésével) történt mérgezés. A mosógél kapszulákkal kapcsolatos incidensek 1 kivétellel gyermekek esetében következtek be, 78%-ban az 1-4-éves kisgyermek körében. Jelentősebb számú emellett még az etilén-glikollal (143 eset) történt mérgezések száma, melyek több mint fele (78 eset) öngyilkossági szándékra vezethető vissza.

A mérgezések többsége megelőzhető. A Nemzeti Népegészségügyi Központ felhívja a figyelmet a tavaszi nagytakarítással járó többszörös vegyszerhasználat, és a tisztítószerek keverésének tilalmára, valamint a fertőtlenítőszerek nem megfelelő használatának veszélyeire. Fokozott figyelmet igényelnek az 1-4 éves kisgyermekek, 2020-ban 895-en kerültek kórházba a háztartásban előforduló gyógyszerek, tisztítószerek, irtószerek, mérgező növények – helytelen tárolásából adódó – véletlen elfogyasztása miatt.

A 2020. évi mérgezési statisztika az alábbi mellékletben érhető el.

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény értelmében a Magyarországon előforduló bármilyen eredetű, vegyi anyag okozta humán mérgezési esetet az egészségügyi ellátó helynek minden esetben be kell jelentenie az ETTSZ-nek. Az ETTSZ további feladata a mérgezés esetén történő tájékoztatás, mely szolgáltatás a 06-80-20-11-99-es zöld számon a nap 24 órájában, ingyenesen áll a lakosság rendelkezésére.

Nemzeti Népegészségügyi Központ

Melléklet(ek):
Download this file (OSAP 1570 jelentés_2020.pdf)OSAP 1570 jelentés_2020.pdf[ ][ ]

Az utántölthető mosó- és tisztítószerekre vonatkozó szabályok

A vegyiárukra vonatkozó jogszabályi előírásokat az utántölthető flakonokba adagoltan vásárolt termékek esetében is be kell tartani, az emberi egészség és a környezet védelme érdekében.

Az utóbbi években egyre elterjedtebbé vált a környezetet kevésbé terhelő, „csomagolásmentes”, így lényegesen kevesebb hulladék termelődésével járó termékek árusítása. A csomagolás elhagyása a gyakorlatban természetesen legtöbbször nem annak teljes elhagyását, inkább használatának ésszerűsítését, mennyiségének csökkentését jelenti, leginkább újra felhasználható, újratölthető tárolók használatával. Bár a csomagolásmentes vásárlás kapcsán legtöbben ma még szinte csak élelmiszerekre gondolunk, de már Magyarországon is találkozhatunk olyan üzletekkel, ahol utántölthető flakonokba adagolható mosó- és tisztítószereket, háztartási vegyiárut is vásárolhatunk. Utóbbiak esetében, az emberi egészséget és a környezetet károsító tulajdonságaik miatt, különösen fontos a vásárlók megfelelő tájékoztatása: a csomagolási hulladék mennyiségének csökkentése e termékek vonatkozásában csak a vegyi anyagokra vonatkozó (osztályozási, címkézési és csomagolási) jogszabályi előírások megfelelő betartása mellett valósítható meg biztonságosan és jogszerűen.

  • A csomagolásmentes vegyiárut értékesítő üzletek maguk is kínálnak megfelelő, az adott termékkategória (pl. por vagy folyadék) tárolására legalkalmasabb anyagú, zárható utántöltő flakonokat, tárolóedényeket termékeikhez. Elsősorban ezen edények többszöri használata javasolt.
  • Nagyon fontos, hogy az eredetileg élelmiszerek csomagolásához gyártott vagy használt, például ecetes, ásványvizes, üdítőitalos flakonok, befőttes üvegek és más csomagolóeszközök vegyiáruval történő újratöltése szigorúan tilos!
  • A veszélyes termékek veszélyeinek közlése a fogyasztók felé a címke által történik, amelynek biztosításáról a termék forgalmazójának kell gondoskodnia. A címke magyar nyelven és jól láthatóan tartalmazza a termék veszélyeire, biztonságos kezelésére, óvintézkedésekre vonatkozó információkat, valamint a környezeti és egészségügyi veszélyekre utaló piktogramokat. Mindig győződjünk meg róla, hogy a vásárláskor megkapjuk a megfelelő címkét. A gyakorlatban ezt az üzlet vagy a már címkével ellátott saját flakonnal biztosítja vagy a hozott tárolóhoz adja át a ráragasztható címkét a vásárláskor. A címkét azonnal rá is kell ragasztani a tárolóedényre.
  • Fontos tudni továbbá, hogy nem csak az újratölthető flakont, hanem magukat az „utántöltő állomásokat” is megfelelő címkével kell ellátni, annak érdekében, hogy a veszélyekre vonatkozó információkkal már a töltéskor tisztában lehessünk.

jelolesek termekcsomagolason 2 kbkhf.png

További javaslatok, tippek

  • Mindig győződjünk meg arról, hogy az utántöltéshez használt flakon vagy más tárolóedény alkalmas legyen a vásárolt szer tárolására, például jól záródjon, és ne legyen sérült. Emiatt is javasolt az ezekben az üzletekben általában e célra kínált, utántölthető tárolók megvétele.
  • Ha mi viszünk magunkkal a vásárláshoz saját tárolót, olyan megfelelő flakont válasszunk, amelyben eredetileg is ugyanolyan típusú terméket vásároltunk!
  • Ügyeljünk arra, hogy az újratöltéshez használt tárolóink tiszták, szennyeződésmentesek legyenek!
  • Amennyiben általános, de tisztítószerek tárolására alkalmas, jól zárható, megfelelő anyagból készült tárolókat használunk, ugyanúgy nem szabad elfelejtkeznünk a címke szükségességéről az utántöltő pontokon való vásárláskor!
  • Végül hazaérve, családtagjaink, gyermekeink védelme érdekében, otthon is biztosítsuk, hogy a vásárolt termékeket megfelelően, elzárva tároljuk, a címkét ne távolítsuk el, és az mindig jól olvasható, jól látható maradjon!

 

Az interneten történő vásárlás világszerte egyre népszerűbbé vált, különös tekintettel a koronavírus járványra, mivel biztonságosabb és egyszerűbb, mint a boltban történő vásárlás, azonban a felek közti kommunikáció közvetettsége miatt speciális szabályok vonatkoznak erre a típusú vásárlási formára. Különösen igaz ez a vegyi anyagok online vásárlására.

A Fogyasztóvédelmi Hatóság tájékoztatójában olyan általános dolgokra hívja fel a figyelmet, amelyet bármely termék vásárlása esetén tartsunk szem előtt, pl. hogy csak megbízható forgalmazótól vásároljunk, vagy figyeljünk arra, hogy biztonságos fizetési módot válasszunk.

A vegyi anyagok vásárlását szintén egyre gyakrabban végezzük az interneten keresztül, azonban ezen termékek online történő forgalmazására további szabályok is vonatkoznak. Vegyi anyagok vásárlása esetén fontos tudni, hogy a vásárolni kívánt terméknek van-e káros hatása egészségünkre vagy a környezetre, hogyan tudjuk a terméket biztonságosan használni (pl. kell-e védőfelszerelés, speciális hulladékkezelési szabályok, stb). Ennek érdekében, vásárlás előtt, az alábbi szempontokat tartsuk szem előtt:

  • A forgalmazó jogilag köteles felhívni a vásárló figyelmét a termék veszélyeire, pl. hogy az adott termék irritáló hatású a bőrre. Ezt a terméket hirdető, árusító internetes oldalon kell feltüntetnie, vagy közzé kell tennie a termék címkéjéről egy jól olvasható képet. Általánosságban a címkén találhatunk meg minden információt, amely az anyag veszélyeire, kezelésére és az óvintézkedésekre hívja fel a figyelmet.
  • Az írásos információkon túl a termék oldalán keressük a veszélyt jelző piktogramokat, amelyek már önmagukban információval szolgálnak az egészségre vagy környezetre gyakorolt veszélyekről. A piktogram egy piros, csúcsára állított négyzet formájában jelenik meg, amelyből többféle létezik, attól függően, hogy milyen veszéllyel rendelkezik az adott termék.
  • Elővigyázatossággal járjunk el azokban az esetekben is, ha olyan állításokkal találkozunk, mint pl. környezetbarát, veszélytelen, bőrbarát. Környezetbarát termékeknél is lehet az adott anyagnak az emberi egészségre gyakorolt veszélye. Ez különösen igaz a fertőtlenítőszerekre, hisz ezeknek a szereknek az a funkciójuk, hogy a vírusokat és baktériumokat elpusztítsák, így feltételezhetően van valamilyen káros hatásuk.
  • Ne vásároljunk olyan terméket, amelynél egyértelműen kiderül, hogy nem lakossági felhasználásra szánják, mert azok használata speciális szaktudást igényel.
  • Kerüljük a közösségi oldalakon történő vásárlást, mivel az eladó kiléte és a termék minősége nehezen ellenőrizhető.

jelolesek termekcsomagolason kbkhf

Mi nem szerepelhet egy címkén, ha a termék ’csak’ kéztisztító?

A kéztisztító, illetve kézfertőtlentő termékek esetében gyakran igen nehéz eldönteni, hogy kozmetikai termékről, biocid termékről (azon belül is fertőtlenítőszerről) vagy esetleg mindkettőről van szó. Ennek eldöntésében segít egy, az Európai Bizottság által kiadott, alábbiakban összefoglalt, a kozmetikai termékekre vonatkozó műszaki dokumentáció.

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2021. március 31-én, 10:00 és 12:00 között (Helsinki idő szerint 11:00 – 13:00) webkonferenciát szervez a veszélyes keverékek méregközpontba történő bejelentésének (PCN bejelentés) megismerésével kapcsolatban. Valós esetekben előfordult hibák alapján ismertetnek tanácsokat, többek között szóba kerül majd a dossziékészítés, bejelentés előkészítése és validálása, valamint aktualizálása is. A regisztráció nélkül nézhető konferencia elérhető lesz az ECHA honlapján: https://echa.europa.eu/hu/webinars

Alább látható az ülés programterve:

Időpont

 

Tárgy

Előadó

10:00

Bevezetés

Heidi Rasikari, ECHA

10:05

A bejelentés előkészítése

Heidi Rasikari, ECHA

10:25

Tanácsok a bejelentés sikeres érvényesítéséhez és annak megértéséhez

Daniele Ape, ECHA

10:45

Bejelentés előtt és után

Claudia Rimondo, ECHA

11:05

Útravaló mondanivaló

Heidi Rasikari, ECHA

10:00 – 12:00

A webkonferencia során bármikor feltehető kérdés

Márciusban közzétették továbbá az „Útmutató az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálással kapcsolatos harmonizált információkhoz – a CLP-rendelet VIII. melléklete” dokumentum 4.0 verzióját, mely egyelőre csak angol nyelven érhető el. E dokumentum célja, hogy átfogó technikai és tudományos tájékoztatást adjon az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet (CLP-rendelet) 45. cikkének és VIII. mellékletének végrehajtásáról. Az új kiadás a VIII. melléklet legfrissebb módosítása alapján a helyettesítő összetevők csoportjával, szabványos formulákkal, üzemanyagokkal és egyedileg kikevert festékekkel kapcsolatos információkkal bővítette a dokumentumot, mely elérhető a következő linken:

https://echa.europa.eu/guidance-documents/guidance-on-clp

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) bejelentési portálja (PCN) jelenleg különböző módokon biztosítja az ipar számára (egyszerűsített, ún. vezetett dossziékészítés és adatkészlet alapú dossziékészítés), hogy a veszélyes keverékekre vonatkozó információkat elkészítse és benyújtsa a méregközpontok felé.

A PCN portálon 2021 áprilisában azonban megszűnik a vezetett dossziékészítés és a továbbiakban csak az adatkészlet (dataset) nézet marad fent. Azon felhasználóknak, akik gyakran jelentenek be, érdemes már most megismerkedniük ezzel a felülettel a könnyebb átállás érdekében.

A váltás célja a PCN bejelentési felület átláthatóbbá, és ezáltal a bejelentés menetének gördülékenyebbé tétele. A bejelentés során először a keverék adatkészletét kell létrehozni, ez szolgál a dosszié alapjául. A lenyitható fülekkel könnyen és gyorsan elérhetőek a bejelentés pontjai, az adatok kitöltésének sorrendjét így a bejelentő döntheti el. Különböző munkakörnyezeteket (working context) hozhatunk létre, így a rendszer csak azon kitöltendő mezőket jeleníti meg, ami a konkrét bejelentéshez szükséges. Amennyiben a bejelenteni kívánt keverék MiM-et (keverékben lévő keverék) vagy egyéb speciális összetevőt tartalmaz (pl. helyettesítő összetevők csoportját vagy szabványos formulának megfelelő keveréket), ezen információkat egy külön munkakörnyezetben is meg lehet adni, és később összekapcsolni a bejelenteni kívánt keverék adatkészletével.  Az összekapcsolt adatkészletek esetében bármelyikben változtatás történik, a módosított információk a többi adatkészletben is meg fog jelenni. 

pcn vez dossziekesz 2021 aprilisban megsz 01

 

Az adatkészlet szerkeszthető: a bejelentő hozzáadhat, eltávolíthat vagy módosíthat keverékkel kapcsolatos adatokat. Ebből készül el a dosszié, melyet a tagállami méregközpontok felé küldenek, amely már nem módosítható.

Az adatkészlet nézet előnyei a vezetett dossziékészítéssel szemben:

  • átláthatóbb menüpontok
  • szükségtelen mezők mellőzése
  • jobb felületeloszlás, így egyszerre több információ látható
  • felkészíti a rendszert a csoportos bejelentés* lehetőségére

Az adatkészletek elkészíthetők az irányítópult „Keverékek” („Mixtures”) moduljában. Az irányítópulton található az „Anyagok” („Substances”) modul is, amelyben bármilyen anyag adatait tárolhatja, akár egyedileg elkészítve, akár beimportálva. Az „Árucikkek” („Articles”) modul csak a SCIP adatbázisba történő bejelentésekhez használható, amely információkat tartalmaz az árucikkekben található, aggodalomra okot adó anyagokról.

pcn vez dossziekesz 2021 aprilisban megsz 02

 

Segítséget nyújtanak a méregközponti bejelentés megtételéhez a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján fellelhető ECHA videók, melyek magyar nyelvű felirattal vannak ellátva:

https://www.nnk.gov.hu/index.php/kemiai-biztonsagi-es-kompetens-hatosagi-fo/clp/a-clp-rendelet/meregkozponti-bejelentes

Az adatkészlettel történő bejelentésről szóló hivatalos segédlet „PCN: a practical guide” néven érhető el az alábbi weboldalon:

https://poisoncentres.echa.europa.eu/hu/echa-submission-portal

__________________________________________________________________________________

* Az összetételükben csak korlátozottan eltérő többféle keverékre vonatkozó információkat meg lehet adni ugyanabban a bejelentésben: ezt nevezik „csoportos bejelentésnek”. Eltérés lehetséges, mely kizárólag illatszert, illatanyagot érinthet, melyek együttes koncentrációja nem haladhatja meg az 5%-ot. A PCN bejelentés ezen funkciója várhatóan a 2021-es év második felében élesedik.

 

 

 

Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kiválását követően 2021. január 1-jétől megváltoztak a vegyi anyagok kereskedelmének feltételei, valamint az érintett magyar vállalatok szerepkörei és kötelezettségei.

2020.december 31-én lejárt az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő 2020. január 31-ei kiválását követő átmeneti időszak, így 2021. január 1-jét követően az Európai Unió és az Egyesült Királyság közti, 2020. december 24-én elfogadott és – végleges uniós ratifikációjáig – ideiglenesen alkalmazott, kereskedelmi és együttműködési megállapodásban foglaltak szerint történik a vegyi anyagok kereskedelme a két fél között. A megállapodásban és az észak-írországi protokollnak megfelelően az Egyesült Királyságnak az észak-írországi, valamint a nagy-britanniai (Anglia, Skócia, Wales) részeire különböző szabályok alkalmazandóak.

Észak-Írország tekintetében a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok (beleértve az 1907/2006/EK (REACH), az 1272/2008/EK (CLP) és a 649/2012/EU (PIC) rendelet) továbbra is alkalmazandóak maradnak, így az észak-írországi vállalatokkal történő kereskedelem továbbra is „unión” belüli forgalomba hozatalnak minősül.

Nagy-Britannia azonban 2021. január 1-jétől kezdve ún. harmadik országnak minősül, ennek megfelelően az onnan származó behozatal importnak, míg az oda történő kivitel exportnak tekintendő.

Import

A Nagy-Britanniából származó áruk tekintetében a kiválást megelőzően továbbfelhasználónak vagy forgalmazónak minősülő vállalatok a vonatkozó uniós jogszabályok tekintetében importőrökké válnak és az alábbi új kötelezettségekkel szembesülhetnek:

1) A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (REACH):

  • Az anyagok veszélyességétől függetlenül, általános regisztrációs kötelezettségük van az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: ECHA) felé azon önmagukban, keverékben vagy árucikkben előforduló anyagok gyártóinak/importőreinek, akik évi 1 tonnát elérő mennyiségben gyártanak vagy importálnak egy adott anyagot, kivéve, ha az anyag mentesül a kötelezettség alól a REACH rendelet 2. cikk (5) és (7) bekezdése alapján, vagy regisztráltnak tekintett a 15. cikk, vagy a 24. cikk alapján. A regisztráció alól továbbá abban az esetben is mentesülhetnek az uniós vállalatok, ha az érintett anyagra egyedüli képviselő került kijelölésre a REACH rendelet 8. cikke alapján.
  • Amennyiben teljesülnek a REACH rendelet 31. cikk (1) bekezdésében szereplő feltételek, akkor az adott veszélyes anyag, vagy keverék gyártójának/importőrének a REACH rendelet 31. cikkének előírásainak megfelelő biztonsági adatlapot kell összeállítani, és azt az átvevő felek számára átadnia.
  • A REACH rendelet XIV. mellékletében szereplő anyagok csak engedély birtokában hozhatóak forgalomba. Amennyiben nagy-britanniai illetékességű volt egy engedély birtokosa, meg kell győződni arról, hogy az engedélyt átadták-e egyedüli képviselő számára, illetve, ha nem, akkor saját engedélykérelmet szükséges benyújtani a jogszerű importhoz.

2) Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (CLP):

  • Az unión belüli gyártók/importőrök felelőssége az adott anyagnak vagy keveréknek a CLP rendeletnek megfelelő osztályozásának elvégzése.
  • A CLP rendelet 39. cikkében meghatározott anyagok importja esetén az anyagokat be kell jelenteni azok importját követő 1 hónapon belül az ECHA számára a CLP rendelet 40. cikke alapján.
  • A CLP rendelet 45. cikke és VIII. melléklete értelmében az egészségre gyakorolt vagy fizikai hatásai alapján veszélyesként osztályozott keveréket forgalomba hozó importőröknek elektronikus úton bejelentést kell tenniük a bejelentési portálon (PCN portál) keresztül a méregközponthoz. A bejelentési kötelezettség a keverék végfelhasználásától függően fokozatos rendszerben kerül bevezetésre:
  • január 1-től a lakossági és foglalkozásszerű felhasználásra szánt keverékekre vonatkozóan,
  • január 1-től az ipari felhasználásra készült keverékeket illetően, valamint
  • január 1-től a vonatkozó határidők előtt a nemzeti rendszer szerint már bejelentett keverékek esetén.

Az ipari felhasználásra készült keverékek esetén a 2024. január 1-jei alkalmazási időpontot megelőzően is benyújtható a méregközponti bejelentés, melynek megtételével a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 6. és 8. §. szerinti veszélyeskeverék-bejelentési kötelezettség teljesíttetnek tekintendő.

3) A veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 649/2012/EU rendeletet (PIC):

  • A PIC rendelet 10. cikke alapján az exportőröknek minden év I. negyedévében tájékoztatniuk kell az illetékes kijelölt nemzeti hatóságot az exportált, a PIC rendelet I. mellékletében szereplő vegyi anyag önmagában, árucikkben, vagy olyan keverékben lévő mennyiségéről, amely olyan koncentrációban tartalmazza az adott anyagot, amely címkézési kötelezettséggel járhat más anyagok jelenlététől függetlenül.

A bejelentést az ePIC rendszeren keresztül, vagy a PIC rendelet III. melléklet 2. része szerinti tartalommal kell benyújtani a kijelölt hatóság számára.

4) A higanyról és az 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. május 17-i 2017/852/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet:

A higany, valamint az 2017/852/EU rendelet I. mellékletben felsorolt higanykeverék csak írásos engedély birtokában importálható. Az engedélykérelmet a higanyról és az 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. május 17-i 2017/852/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 105/2019. (V. 8.) Korm. rendelet 1. §. b) része alapján az országos tisztifőorvos számára kell benyújtani.

Export

1) A veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 649/2012/EU rendeletet (PIC):

  • A PIC rendelet I. mellékletében felsorolt, az Unióban tilalom vagy súlyos korlátozás alatt álló vegyi anyagok (ipari vegyi anyagok, peszticidek, biocidok), illetve ilyen anyagokat tartalmazó bizonyos keverékek és áruk exportja esetén az exportőröknek kiviteli bejelentést kell tenniük a kijelölt hatóság számára az ePIC rendszeren keresztül legalább 35 nappal a tényleges kivitelt megelőzően, illetve adott esetben a nagy-britanniai hatóság kifejezett hozzájárulása is szükséges a kivitel megelőzően.
  • A PIC rendelet 17. cikke alapján az exportálandó anyagokra a vonatkozó jogszabályokban (pl.: 1107/2009/EK, 512/2012/EU, 1272/2008/EK) rögzített címkézési és csomagolási előírásokat kell alkalmazni az Európai Unión kívüli országba történő kivitel során is, kivéve, ha ezek ellentétesek az importáló országban érvényes előírásokkal.

A fenti kötelezettségen túl a rendelet előírja, hogy ha az exportálandó termékhez szükséges biztonsági adatlapot összeállítani az 1907/2006/EK (REACH) rendelet 31. cikke alapján, akkor azt az exportőrnek el kell juttatnia az importáló fél részére is.

  • A PIC rendelet 10. cikke alapján az exportőröknek minden év I. negyedévében tájékoztatniuk kell az illetékes kijelölt nemzeti hatóságot az exportált, a PIC rendelet I. mellékletében szereplő vegyi anyag önmagában, árucikkben, vagy olyan keverékben lévő mennyiségéről, amely olyan koncentrációban tartalmazza az adott anyagot, amely címkézési kötelezettséggel járhat más anyagok jelenlététől függetlenül.

A bejelentést az ePIC rendszeren keresztül kell benyújtani a kijelölt hatóság számára.

A Nagy-Britanniában alkalmazandó jogszabályokkal kapcsolatban az illetékes brit hatóság, a Health and Safety Executive honlapján tájékozódhat (https://www.hse.gov.uk/brexit/chemicals-brexit-guidance.htm).

2020. december 14-én megjelent az Európai Unió Hivatalos lapjában a Bizottság (EU) 2020/2081 számú rendelete a tetováláshoz és a sminktetováláshoz használt festékekben található anyagok korlátozásáról. Az intézkedés tehát nem a tetoválás vagy a tetováló festékek betiltásáról szól, hanem a tetoválás biztonságosabbá tételéről azáltal, hogy a tetováló- és sminktetováló festékekben használt veszélyes anyagok mennyisége biztonságos határértékek alá csökkenjen.

A rendelet értelmében a korlátozás a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagokra (ún. CMR anyagok), a bőrszenzibilizáló vagy bőrirritáló anyagokra, a szemkorróziót vagy szemkárosodást okozó anyagokra, bizonyos fémekre, valamint a kozmetikai termékekről szóló rendeletben szabályozott egyéb anyagokra terjed ki.

Ezen anyagokat, adott koncentrációt meghaladó mennyiségben, tartalmazó tetováló festékeket 2022. január 4. után nem lehet forgalomba hozni és felhasználni sem lehet azokat tetoválási céllal. Ugyancsak ettől az időponttól kezdődően a tetováló szerek szállítóinak új címkézési előírásokat is teljesíteniük kell, amelyek a figyelemfelhívást és tájékoztatást szolgálják.

A fentiektől eltérően, szakmai megfontolások alapján általános kivétel került megállapításra a normál körülmények között gáz halmazállapotú anyagokra, valamint a helyettesíthetőség biztosítása érdekében 2023. január 4-ig tartó mentesség a Pigment Blue 15:3 (EC szám: 205-685-1) és Pigment Green 7 (EC szám: 215-524-7) anyagokra.     
Mentességet élveznek még azon (tetoválás céljából) forgalomba hozott keverékek is, melyek kizárólag a 2017/745/EK rendelet szerinti gyógyászati célokra kerülnek felhasználásra.

A korlátozás részletes szövege az alábbi linken érhető el:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32020R2081&from=EN

2020. december 18-ával Magyarországon is aktív az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) bejelentési portálja (PCN). A Portál lehetővé teszi az ipar számára, hogy elkészítse és benyújtsa a veszélyes keverékekre vonatkozó, a méregközpontok számára szükséges információkat, a 1272/2008/EK (CLP) rendelet VIII. melléklete alapján. A bejelentés megtétele 2021. január 1-jétől kötelező, és ettől az időponttól ellenőrzi tartalmilag a bejelentéseket a Nemzeti Népegészségügyi Központban működő, a bejelentések fogadására kijelölt szerv, abból a szempontból, hogy a benyújtott adatok összességében megfelelnek-e a VIII. melléklet követelményeinek.

Magyarországon a PCN bejelentés díjai az alábbiak szerint alakulnak:

  • új bejelentés esetében a bejelentés díja 16 000 Ft bejelentésenként,
  • az összetételt érintő jelentős változást követő „új” bejelentés díja 12 000 Ft bejelentésenként,
  • a bejelentések aktualizálása díjmentes.

A befizetéshez szükséges további információkat ezen az oldalunkon találhatnak: LINK 

A PCN-információk összeállításának és benyújtásának háromféle módja van: online az ECHA bejelentési portálon keresztül, offline az IUCLID program segítségével, valamint rendszerek közötti szolgáltatással (S2S). További információkért, kérjük látogasson el honlapunkra: LINK

Amennyiben egyszerre több tagállamba kíván bejelenteni, benyújtás előtt érdemes ellenőrizni az ECHA méregközpontokkal kapcsolatos weboldalán található „A CLP-rendelet VIII. mellékletének végrehajtására vonatkozó tagállami határozatok áttekintése” című dokumentumban, hogy az adott tagállam fogadja-e már a portálon keresztül elküldött bejelentéseket. Ugyanitt megtalálható a PCN bejelentés lépéseit ismertető „PCN gyakorlati útmutató”.

Az ECHA méregközponti honlapja, ahol a PCN bejelentés elkészítése megkezdhető, az alábbi linken elérhető:

echa submission portal

https://poisoncentres.echa.europa.eu/hu/echa-submission-portal

A hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2018/851 európai és parlamenti és tanácsi irányelv írja elő 2021. január 5-től a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: REACH rendelet) 3. cikk 33. pontjában definiált árucikk szállítóinak az ún. különös aggodalomra okot adó anyagoknak (a továbbiakban: SVHC) az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: ECHA) számára történő bejelentési kötelezettségét az aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatos cikkek vagy összetett tárgyak (termékek) információinak adatbázisába (Substances of Concern In articles as such or in complex objects Products – SCIP). Az adatbázis lehetővé teszi, hogy az SVHC anyagokat tartalmazó árucikkekkel kapcsolatos információk rendelkezésre álljanak a termékek és anyagok teljes életciklusa alatt, beleértve a hulladékfázist is.

A kötelezettség szempontjából fontos kiemelni, hogy az összetett (azaz több árucikkből álló) tárgyakban található árucikkekre is vonatkozik a REACH rendelet 33. cikk szerinti kötelezettség mindaddig, amíg az említett „összetevő” árucikkek megtartják különleges formájukat, felületüket vagy alakjukat, ami által a REACH rendelet 3. cikk 3. pontja értelmében árucikknek minősülnek, illetve amíg nem válnak hulladékká. Ennek megfelelően SVHC 0,1 tömegszázalékos koncentrációját minden esetben az érintett (rész)árucikk tömegéhez kell viszonyítani és a kötelezett szereplőknek minden egyes olyan (rész)árucikket be kell jelenteniük, amely ennél nagyobb koncentrációban tartalmaz SVHC-t.

A bejelentésre kötelezettek körét a REACH rendelet 3. cikk 33. pontja és a 31. cikk (1) bekezdése együttesen határozza meg, amely szerint egy árucikk szállítójának az árucikk gyártója vagy importőre, a forgalmazó vagy a szállítói lánc más szereplője minősül, aki az árucikket piaci forgalomba hozza. Ugyanakkor a 33. cikk (1) bekezdése csak azon forgalomba hozatalra vonatkozóan ír elő kötelezettséget, amely a REACH rendelet 3. cikkének 35. pontjában meghatározott ’árucikk átvevő’, azaz ipari vagy foglalkozásszerű felhasználó vagy forgalmazó felé történik.

Ennek megfelelően, a következő árucikk-szállítóknak kell információt szolgáltatniuk az ECHA felé:

  • az árucikk uniós előállítói és összeszerelői,
  • az árucikk uniós importőrei,
  • az árucikk uniós forgalmazói és a szállítói lánc árucikkeket forgalmazó egyéb szereplői, a közvetlenül és kizárólag a fogyasztóknak árucikkeket szállítók kivételével.

Az ECHA-nak való információszolgáltatás kötelezettsége az első szállítótól (előállító/importőr) kezdődik. A REACH rendelet tekintetében az import az Európai Gazdasági Térség tagállamain (EGT: EU-tagállamok, Norvégia, Liechtenstein és Izland) kívüli országból történő behozatalt jelenti.

Az árucikk előállítóira/összeszerelőire és importőreire vonatkozó bejelentési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha kizárólag fogyasztók számára hozzák forgalomba az árucikkeket.

A SCIP adatbázisba történő bejelentési kötelezettség magyar jogrendbe történő átültetése az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvény révén valósult meg, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényt (a továbbiakban: Kbtv.) módosítva ültette át az alábbi, 2021. március 1-től hatályos rendelkezést:

„11.§. A REACH 3. cikk 33. pontjában meghatározott árucikk bármely szállítója a REACH 33. cikk (1) bekezdésének megfelelően az e célból biztosított formátum és benyújtási eszköz felhasználásával tájékoztatja az Európai Vegyianyag-ügynökséget.”

A SCIP adatbázisba történő bejelentéssel kapcsolatban további információ az ECHA weboldalán érhető el.

A kötelezettséggel kapcsolatban a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) nem rendelkezik hatáskörrel. Az érdekelt felek a bejelentéssel kapcsolatos részletszabályok vonatkozásában, a kötelezettség végrehajtásának ellenőrzésére – a Kbtv. 32. §. (1) bekezdésének g) alpontja alapján – kijelölt hulladékgazdálkodási hatósághoz fordulhatnak (ld. a 124/2021. (III. 12.) Korm. rendeletet: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=248074.421699 ).

scip banner

Az Európai Unió Vegyi Anyagokkal Kapcsolatos Jogszabályainak Keresője (angol rövidítése: EUCLEF) egy új, könnyen használható online keresőszolgáltatás. Ennek segítségével a vállalatok egyszerűen áttekinthetik a saját anyagaik szempontjából releváns uniós jogszabályokat, és meghatározhatják, hogy milyen jogi kötelezettségeik vannak ehhez kapcsolódóan. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) keresője, amelyet az Európai Bizottsággal és az iparral együttműködésben fejlesztett ki, már jelenleg is 40 uniós jogszabályra kiterjedő szolgáltatást nyújt, és ez a szám a jövőben várhatóan tovább növekszik majd.

Ha egy vállalkozás vegyi anyagokat gyárt, használ fel vagy forgalmaz az EU-ban, akkor meg kell felelnie a vonatkozó uniós jogi szabályozásnak, amely több jogszabályt is magában foglal. Az EUCLEF ezeknek a vállalatoknak – különösen a kis- és közepes vállalkozásoknak – nyújt segítséget abban, hogy pontosan beazonosíthassák az alkalmazandó előírásokat, azáltal, hogy a különböző releváns jogszabályokról és szabályozási folyamatokról egy helyen gyűjt naprakész információkat.

Az EUCLEF révén az érintett vállalatok a ez eddigi, REACH, CLP, BPR és PIC rendeletekkel, valamint a CAD és CMD irányelvekkel kapcsolatos információkon túl jóval szélesebb körű jogszabályi információkhoz férhetnek hozzá a kozmetikai termékek, a peszticidek, a hulladékok, a játékbiztonság, valamint az élelmiszer-biztonság és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok területén.

Hogyan működik?

Az EUCLEF tartalma integráns részét képezi az ECHA ’INFORMÁCIÓK A VEGYI ANYAGOKRÓL’-portáljának. Ahogy az eddigiekben is, amikor nevük, EC vagy CAS számuk alapján keresünk egy anyagot az Ügynökség kezdőoldalán található keresőben, a keresés eredményeként egy úgynevezett infokártyát kapunk, amennyiben az adatbázisban rendelkezésre áll ilyen az adott anyagról. Ez az infokártya többek között az anyag veszélyességi osztályozásáról és címkézéséről (ha van ilyen), uniós gyártásáról, behozatalának és felhasználásának részleteiről nyújt információkat. Ezek az információk egészülnek ki az adott anyag szempontjából releváns jogszabályokkal, de az EUCLEF felületén lehetőség van a jogszabály szerinti keresésre is, ahol áttekinthetjük azok hatályát, a mentességeket, szabályozási tevékenységeket, kötelezettségeket és az érintett anyagok körét is.

Várható bővítés

Az ECHA tervei szerint a következő években tovább fogja fejleszteni szolgáltatását, további uniós jogszabályok hozzáadásával, és az ECHA weboldalain elérhető információk bővítésével, például az egyes tagállamok nemzeti foglalkozási expozíciós és kibocsátási határértékeire vonatkozó információkkal.

Forrás: ECHA

euclef

Módosultak a méregközponti vészhelyzeti reagálást és a megelőző intézkedéseket érintő információs jogszabályi előírások, néhány speciális termékcsoport esetében.

A vészhelyzetre való reagálással és a megelőző intézkedésekkel kapcsolatos harmonizált információkra vonatkozó követelményeket az 1272/2008/EK (CLP) rendelet VIII. melléklet sorolja fel, amely melléklet 2020. november 14-i hatállyal módosításra került. Ez a második módosítás az ipar által jelzett, a vállalatok adminisztratív terheire vonatkozó aggályokat kezeli, miközben továbbra is megfelel a méregközpontok információs igényeinek/követelményeinek.

A bejelentésben szereplő információk köre az alábbi változásokkal bővült:

  • Helyettesítő összetevők csoportja (ICG – interchangeable component group)
  • Szabványos formulának megfelelő összetételű keverékek (pl. cement)
  • Üzemanyagok
  • Egyedileg kikevert festékek

Problémát jelentett az a helyzet, amikor nagyon hasonló összetevőket használnak egy keverékben, és nem ismert, hogy egy adott időpontban forgalomba hozott keverékben a hasonló összetevők közül melyik van jelen. Erre kínál megoldást a helyettesítő összetevők csoportja (angolul: interchangeable component group, ICG), amelyben az összetevők, bár különbözőek, de toxikológiailag kellően hasonlóak ahhoz, hogy egy csoportba rendezhetők legyenek bizonyos előírások mentén, ha az összetevők veszélyessége ugyanaz, valamint a végső keverék veszélyessége és a kiegészítő információk megegyeznek mindegyik összetevő alkalmazása esetén.

A szabványos formulának megfelelő összetételű keverékeknél, amelyek esetében problémát okozott, hogy a folyamatos előállítás során az összetevők nagy változékonyságúak vagy ismeretlen összetételűek, a keverék egy vagy több összetevőjének azonosítását és koncentrációját a szabványos formulában alkalmazottak alapján is meg lehet adni. Ilyen szabványosított formulákat alkalmaznak a cement, gipsz, készbeton esetében.

A fentiekhez hasonló okokból bizonyos meghatározott üzemanyagok esetében elegendő benyújtani a keverék 1907/2006/EK (REACH) rendelet II. melléklete szerint összeállított biztonsági adatlapján felsorolt összetevők azonosítását és koncentrációját.

Az értékesítés helyén számos, igény szerint kevert festék készíthető („egyedileg kikevert festékek”), és ez a kiskereskedők részéről nagyszámú bejelentést és UFI-k (egyedi formulaazonosító) generálást vont volna maga után. A módosítással magukat az egyedileg kikevert festékeket nem kell bejelenteni, viszont a veszélyes komponensek UFI-jait (a koncentrációs küszöbérték túllépése esetén) fel kell tüntetni a terméken.

Forrás: ECHA

További információ: (linket majd cserélni kell, amikor megjelenik az új publikáció)

CLP rendelet VIII. melléklete

Adatkövetelmények PCN bejelentésnél

A rendkívül nehezen lebomló mikroműanyagok a környezetbe kerülve felhalmozódnak az állatokban, főként a halakban és kagylókban, és ezen keresztül élelmiszerként fogyasztva, vagy akár közvetlenül is az emberi szervezetbe is bekerülnek. Ezeket az anyagokat számos területen használják, például a kozmetikai iparban alkalmazott „mikrogyöngyökként”, a lemosható kozmetikai termékekben, ahol a mikroműanyagok bőrradírként és fényezőanyagként funkcionálnak. Emellett olyan műanyag termékekből is a környezetbe kerülhetnek mikroműanyag-részecskék, mint amilyen a sportpályák kialakításánál gyakran alkalmazott műfüves felületborítás töltőanyaga.

2019 januárjában az ECHA széles körű korlátozást javasolt az EU/EGT piacán forgalomba hozott termékekben lévő, szándékosan hozzáadott mikroműanyagok felhasználására, a környezetszennyezés elkerülése, csökkentése érdekében. Jelenleg a szándékosan hozzáadott mikroműanyagok kibocsátása az EU/EGT-ben becslések szerint évente körülbelül 42 000 tonna. A műfüves gyepekhez használt töltőanyagból származó további kibocsátás évi 16 000 tonnát tehet ki. A javasolt korlátozás hosszú távon megakadályozza a kibocsátás több mint 90%-át.

A korlátozási javaslatot az EU műanyag stratégiájának keretében dolgozták ki, amelynek célja a körforgásos (műanyag-)gazdaság és a 2030-ig szóló fenntartható fejlődési célok, a globális éghajlati kötelezettségvállalások és az EU iparpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása.

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) kockázatértékelési bizottsága (RAC) támogatja a mikroműanyagok felhasználásának korlátozási javaslatát, és szigorúbb kritériumokat ajánl a biológiailag lebontható polimerekre. A javaslat korlátozná az EU/Európai Gazdasági Térség piacára kerülő termékekhez 0,01 tömegszázalékot meghaladó koncentrációban szándékosan hozzáadott mikroműanyagok használatát, emellett fontos a konkrét vizsgálati módszerek és kritériumok meghatározása a biológiailag lebontható polimerek azonosítására. A műfüves gyepekhez töltőanyagként használt mikroműanyagok esetében hatéves átmeneti időszakot követően teljes tilalmat javasolnak, mivel csak kevés információ áll rendelkezésre a kockázatkezelési intézkedések hatékonyságát illetően, és a tilalom ezeknél az intézkedéseknél is hatékonyabb eszköz a környezeti kibocsátás hosszú távú megelőzésében, költsége ugyanakkor jelentősebb.

A mikroműanyag fogalmának meghatározását illetően, az ECHA a 100 nanométeres mérethatárt javasolta, mivel a mikroműanyagok termékekben (azaz keverékekben) való kimutatására szolgáló analitikai módszerek még fejlesztés alatt állnak.

Az ECHA társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottsága (SEAC) is támogatja a korlátozási javaslatot; annak tág hatályát és a különféle termékcsoportokra vonatkozó átmeneti időszakokat, amelyek időt biztosítanak az érintett vállalatok felkészüléséhez. Megállapította továbbá, hogy a mikroműanyagok által okozott szennyezés visszafordíthatatlan, és a kibocsátás csökkentésére irányuló korai fellépés előnyös lehetne a társadalom számára.

A két említett bizottság összevont véleménye várhatóan 2020 végére nyeri el végleges formáját, és ezt követően, komitológiai eljárás keretében kerül majd sor az uniós szintű korlátozás véglegesítésére.

Forrás: ECHA

További információ:

Az ECHA korlátozási javaslata

Európai műanyag stratégia

Melléklet(ek):
Download this file (hír_Mikroműanyagok korlátozása.pdf)hír_Mikroműanyagok korlátozása.pdf[ ][ ]

A különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC) jelöltlistája idén eddig három reprodukciót károsító és egy endokrin rendszert károsító anyaggal bővült. A Jelöltlista jelenleg 209 olyan anyagot tartalmaz, amelyek súlyosan káros hatással lehetnek az emberi egészségre és a környezetre: nagy részük rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag, és sokuknak más számos veszélyes tulajdonsága van. A „jelölt” szó arra utal, hogy ezeket az anyagokat a jövőben felvehetik az 1907/2006/EK (REACH) rendelet engedélyköteles anyagokat tartalmazó XIV. mellékletébe, ami azt jelenti, hogy az ipari szereplőknek már uniós engedélyt kell kérniük, ha tovább kívánják használni azokat, amíg – veszélytelenebb alternatívákkal felváltva – kivezetésre nem kerülnek végül az EU piacáról.

Az újonnan felvett anyagok közül az endokrin rendszert károsító anyagot fogyasztási cikkekben, például kozmetikumokban használják, míg a három másik anyagot ipari folyamatokban alkalmazzák, polimerek, bevonók, műanyagok előállításánál.

Az érintett vállalatokat arra ösztönzik, hogy ellenőrizzék az anyagaikhoz kapcsolódó jogi kötelezettségeiket, mindenekelőtt azt az előírást, amely szerint a Jelöltlistán szereplő bármely anyagot 0,1 tömegszázalékot elérő mennyiségben tartalmazó árucikkek szállítóinak elegendő információval kell ellátnia a termékét átvevő vevőit, a biztonságos használat lehetővé tétele érdekében. Ezen felül 2021 januárjától a vállalatoknak jelenteniük kell SVHC-kat tartalmazó árucikkeiket az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) ’SCIP’ adatbázisába is, amely az azokban található különös aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatosan tartalmaz majd információkat. Az adatbázis célja, hogy az ilyen veszélyes anyagokat magukban foglaló árucikkekről áttekinthető információt biztosítson, az adott árucikk teljes „életciklusának” figyelembe vételével.

  1. június 25-én az alábbi vegyi anyagok kerültek fel a Jelöltlistára:
  • 1-vinil-imidazol

EC szám: 214-012-0  CAS szám: 1072-63-5

veszély: reprodukciót károsító

  • 2-metil-imidazol

EC szám: 211-765-7  CAS szám: 693-98-1

veszély: reprodukciót károsító

  • Dibutilbisz(pentán-2,4-dionáto-O,O')ón

EC szám: 245-152-0  CAS szám: 22673-19-4

veszély: reprodukciót károsító

  • Butil-4-hidroxi-benzoát (Butilparabén)

EC szám: 202-318-7  CAS szám: 94-26-8

veszély: endokrin rendszert károsító

A Jelöltlistán szereplő anyagokat tartalmazó árucikkek importőreinek és gyártóinak az anyagok listára való felvételétől (a fenti anyagok esetében 2020. június 25-től) számított hat hónapon belül értesíteniük kell az ECHA-t.

A kötelezettségekről és a kapcsolódó eszközökről további információk az ECHA alábbi linkekre kattintva elérhető weboldalain találhatók.

Forrás: ECHA

További információ:

A különös aggodalomra okot adó anyagok jelöltlistája

A Jelöltlistára való felvételből származó kötelezettségek összefoglalása

Az árucikkekben található anyagok bejelentése

Az árucikkekben található különös aggodalomra okot adó anyagok SCIP adatbázisa

Lehetséges aggodalomra okot adó anyagok

A bórax (más néven nátrium-tetraborát vagy dinátrium-tetraborát) elnevezésű, természetben is előforduló vegyi anyag megtalálható bizonyos tisztítószerekben, gyom-, illetve rovarirtókban, por formájában fellelhető bioboltokban, webáruházakban, illetve bóraxot tartalmazhat a manapság igen nagy népszerűségnek örvendő gyermekjáték, a slime is.

Azonban sokan nem tudják, hogy a bórax nagy mennyiségben lenyelve mérgezési tüneteket okoz, többek között hasmenést, hányást, hasi fájdalmakat, görcsöket, akár vesekárosodást is, illetve bizonyítottan károsíthatja a termékenységet, terhesség esetén pedig a születendő gyermeket is. 

A bórax ezen tulajdonságai miatt egy meghatározott koncentráció felett az Európai Unió 2012 óta tiltja az anyag forgalmazását és felhasználását a lakosság számára az ún. REACH rendeletben (XVII. melléklet 30-as tétel és 6. függelék).[1]

A lakosság körében az utóbbi években fokozott érdeklődés mutatkozott a házi készítésű slime-ok iránt, ezért a Nemzeti Népegészségügyi Központ Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztálya által meghatározott 2019. évi kiemelt munkatervi feladatok között szerepelt a bórax lakossági forgalmazásának hatósági ellenőrzése is. Az év során összesen 518 ellenőrzés történt, és ezek közül tíz esetben kellett eljárást indítani bórax, illetve bórax tartalmú termék illegális forgalmazása miatt.

Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy ne vásároljanak bóraxot, és az esetleges mérgezés vagy annak gyanúja esetén hívják a Nemzeti Népegészségügyi Központban működő Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat éjjel-nappal hívható ingyenes számát (06-80-201-199), ahol a várható tünetekről, az alkalmazandó elsősegélyről, valamint az orvosi ellátás szükségességéről adnak felvilágosítást. Ezen felül amennyiben bórax árusítását tapasztalják, értesítsék az ügyben illetékes fővárosi/megyei Kormányhivatalok kerületi/járási Hivatalainak Népegészségügyi Osztályát.

 

[1]Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (https://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/TXT/HTML/?uri=CELEX:02006R1907-20200227&from=EN#tocId636)

Melléklet(ek):
Download this file (Bórax_lakossági tájékoztatás.pdf)Bórax_lakossági tájékoztatás.pdf[ ][ ]

Az Európai Unióban a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet (REACH rendelet) értelmében az 1 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vagy behozott vegyi anyagokat regisztrálni kell, amelynek keretében a cégeknek be kell nyújtani az adott mennyiséghez meghatározott információs követelményeket, vizsgálati eredményeket az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) részére. A rendelet 44-48. cikke szerinti anyagértékelés célja az emberi egészséggel, illetve környezettel kapcsolatban aggodalomra okot adó anyagok mélyreható elemzése a regisztráció során benyújtott dokumentáció és irodalmi adatok alapján. Az elemzés kimenetele alapjául szolgálhat uniós szintű kockázatkezelési intézkedéseknek.

Az ún. közösségi gördülő cselekvési terv (CoRAP) tartalmazza az értékelendő vegyi anyagokat, amelyek az ECHA és a tagállamok javaslatára kerülnek fel a listára (ennek szempontjai a veszélyességre és expozícióra vonatkozó információk, illetve az anyag mennyisége). A gördülő cselekvési terv három évet foglal magába és évente kerül aktualizálásra, amelynek során új anyagok felvételére van lehetőség.

Az anyagértékelést a tagállami kompetens hatóságok végzik, és ehhez a CoRAP kihirdetését követően 12 hónap áll rendelkezésükre. Számos esetben az anyagok értékelése során kiegészítő információk benyújtását írják elő az adott anyag regisztrálója számára. A rendelkezésre álló információk alapján az értékelő tagállam megvizsgálja, hogy az anyag veszélyessége indokolja-e kockázatkezelő intézkedések meghozatalát.

Az értékelést követően az alábbi kockázatkezelő intézkedésekre kerülhet sor:

Az engedélyezési eljárás célja, hogy az emberi egészségre vagy környezetre különösen káros anyagokat fokozatosan kivezessék a piacról megfelelő helyettesítő anyag kifejlesztésével. Amíg azonban ez nem áll rendelkezésre, a cégeknek engedélykérelmet kell benyújtaniuk, hogy az anyagot továbbra is használhassák.

A korlátozási eljárás során az anyag gyártását, forgalmazását és felhasználását bizonyos feltételek mellett korlátozzák. A szabályozás érintheti az adott anyag összes, vagy csak néhány specifikus felhasználását.  Jelenthet csak a lakossági forgalomba hozatalra vonatkozó tiltást, vagy meghatározhat határértékeket az anyagnak az adott terméktípusban engedélyezett előfordulására.

Harmonizált osztályozás és címkézés esetén az anyagok adott veszélyességének osztályozásáról és címkézéséről uniós szinten születik döntés, és minden kötelezettnek ennek megfelelően kell osztályoznia és címkéznie a forgalomba hozott terméket.

A fentebb felsoroltakon kívül egyéb nemzeti vagy uniós szintű intézkedés is javasolható, pl. foglalkozás-egészségügyi határérték megállapítása.

A Nemzeti Népegészségügyi Központban (NNK) működő REACH Kompetens Hatóság által Magyarország eddig öt vegyi anyag értékelését végezte el, és egy anyag értékelése folyamatban van:

Év / anyag

Feltételezett kockázatok / aggodalmak

Kimenetel

2012, tributil-foszfát

Feltételezett karcinogén és mutagén hatás, célszervi toxicitás, neurotoxicitás, fejlődési toxicitás.

Lezárult. Nem szükséges uniós szintű intézkedés.

2013, 1,2-diklórbenzol

Feltételezett karcinogén és mutagén hatás, fejlődési toxicitás célszervi toxicitás, bioakkumuláció.

Lezárult. Javaslat harmonizált osztályozás szükségességére (célszervi toxicitás (máj), bőrszenzibilizáció)

2014, dinátrium-diszulfit

Feltételezett mutagén, szenzibilizáló.

Lezárult. Javaslat harmonizált osztályozás szükségességére (célszervi toxicitás (légúti irritáció)).

2015, 2,2’-oxidietanol

Feltételezett karcinogén és mutagén, célszervi toxicitás.

Lezárult. Nem szükséges uniós szintű intézkedés.

2017, n-butanol

Feltételezett reproduktív toxicitás.

Lezárult. Nem szükséges uniós szintű intézkedés.

2019, nátrium-klorit

Feltételezett mutagenitás, reproduktív toxicitás.

Felfüggesztésre került, amíg a dosszié értékelés során feltárt adathiányok pótlásra kerülnek.

Melléklet(ek):
Download this file (Anyagértékelések v2020.pdf)Anyagértékelések[ ][ ]

Számos EU-tagállam jelezte az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) és az Európai Bizottság felé, hogy a COVID-19 járvány nyomán megnövekedett a piacra kerülő nem megfelelő (kéz)fertőtlenítők száma.

A fertőtlenítők iránti magas kereslet a COVID-19 elleni küzdelemben új gyártókat és beszállítókat vonzott a piacra. Ezek a vállalatok azonban nem feltétlenül rendelkeznek előzetes ismeretekkel az alkalmazandó jogszabályokról, és bár sokan jóhiszeműen járnak el, és felhasználják az ECHA és a nemzeti hatóságok által nyújtott segítséget, mégis úgy tűnik, hogy vannak, akik csupán kihasználják a jelenlegi helyzetet.

20 EU-tagállam piacain 2020 márciusa óta növekszik a nem megfelelő (kéz)fertőtlenítők száma, olyan esetekről számolva be, amelyekben a termékek nem rendelkeztek a szükséges engedéllyel vagy nem rendelkeztek a veszélyességet jelölő címkézéssel. Számos ország jelezte azt is, hogy olyan termékeket találtak, amelyek állítólag fertőtlenítő hatásúak voltak, de összetételük nem volt elég hatékony vírusok ellen, például a virucid hatású hatóanyagok elégtelen koncentrációja miatt.

Amikor a tagállamok úgy ítélik meg, hogy ezek a termékek súlyos veszélyt jelentenek mind a szakmai felhasználók, mind a fogyasztók egészségére, a nem élelmiszer jellegű termékek riasztási rendszerében (RAPEX) jelzik az ezekkel szemben hozott intézkedéseket, biztosítva az egységes EU-piac biztonságosságát és felhívva a közvélemény figyelmét ezekre a termékekre. A hatóságok intézkedései emellett magukban foglalják a bírságokat és a termékek kivonását a piacról.

– Az ECHA összegyűjti a tagállami hatóságok visszajelzéseit a konkrét problémákról és a sürgős kérdésekről, amelyeket tisztázni kell a nemzeti szinten történő ellenőrzés támogatása érdekében – mondta el Erwin Annys, az ECHA osztályvezetője.

További információ:

A COVID-19 frissítései [EN]

A BPR megértése

Safety Gate: a veszélyes nem élelmiszer jellegű termékek riasztási rendszere [EN]

2019. végén lezárult az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) hatodik uniós ellenőrzési projektje, melynek célja az emberi egészségre és a környezetre veszélyes termékek EU-s szintű, egységes ellenőrzése volt. Magyarországon az ellenőrzést a kormányhivatalok járási (kerületi) hivatalának népegészségügyi osztályai végezték, a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársainak szakmai támogatása mellett.

SSL ClassC

Minden jog fenntartva © 2019, Nemzeti Népegészségügyi Központ

Adatkezelési tájékoztató

Akadálymentességi nyilatkozat