nnk emblema logo

nnk cim telefon

A fekete himlő elleni védőoltás az esetek nagy részében a majomhimlő ellen is védettséget biztosíthat. Magyarországon az 1979 előtt születtettek részesültek fekete himlő elleni védőoltásban. Ez az oltás már nem elérhető a lakosság számára

Fekete himlő ellen egyetlen vakcina rendelkezik engedéllyel az Európai Unióban, az új, 3. generációs himlő elleni oltóanyag (IMVANEX, Kandában IMVAMUNE, USA-ban JYNNEOS).

A legtöbb beteg általában kezelés nélkül is meggyógyul.

Léteznek olyan vírusellenes szerek, melyek a majomhimlő kezelésére is használhatóak intézeti körülmények között.

  • A fertőzött beteg elkülönítésével.
  • A higiéniai szabályok betartásával (kézmosás szappanos vízzel vagy alkoholos fertőtlenítő szerrel).
  • Egészségügyi ellátás során az egyéni védőeszközök megfelelő alkalmazásával.
  • A majomhimlő egyik emberről a másikra szoros fizikai érintkezés - ideértve a szexuális érintkezést is - útján terjedhet. Jelenleg nem ismert, hogy a majomhimlő szexuális úton (pl. ondóval vagy hüvelyváladékkal) terjedhet-e, de szexuális érintkezés során a bőrelváltozások útján a közvetlen bőr-bőr érintkezés terjesztheti a vírust.

Tüdőgyulladás, véráramfertőzés (szepszis), agyvelőgyulladás, másodlagos bőrfertőzések a vakarózás miatt, szaruhártyagyulladás, mely súlyos esetben látásvesztéshez vezethet.

Az első tünetek megjelenésétől a pörkök leszáradásáig.

A vírus lappangási ideje általában 6-13 nap, de akár 5-21 nap is lehet. A betegség első szakasza kb. 5 napig tart. Influenzaszerű tünetek (pl. láz, hidegrázás, izomfájdalom, hátfájdalom, fejfájás, fáradtság), illetve a nyirokcsomók duzzanata jellemzi ezt a szakaszt. Általában 1-3 nappal az influenzaszerű tünetek után bőrkiütések jelennek meg. A kiütések a legtöbb esetben először az arcon jelennek meg, majd a test többi részére is átterjednek. Leggyakrabban a tenyéren és a talpon találhatóak meg, de megjelenhetnek a szájnyálkahártyán vagy a nemi szerveken és a végbél környékén is. A bőrelváltozások eleinte laposak vagy enyhén előemelkedhetnek, majd hólyagok alakulnak ki, melyek átlátszó vagy sárgás színű bennéket tartalmaznak. Ezután pörk képződik, melyek idővel leszáradnak és leesnek. A tünetek általában 2-4 hétig tartanak. A bőrelváltozások erősen viszketnek.

  • A fertőzött állattal vagy személlyel szoros kontaktusban lévő személyek (pl. egy háztartásban élők, családtagok, szexuális partnerek).
  • Fertőzőképes beteggel szoros kontaktusba kerülő újszülöttek, gyermekek és immunhiányos személyek.
  • Fertőzőképes beteget megfelelő egyéni védőeszköz alkalmazása nélkül ellátó egészségügyi dolgozók.

A majomhimlő terjedhet a fertőzött állat karmolásával, harapásával, illetve nyers húsának elfogyasztásával. A majomhimlő mérsékelten képes emberről-emberre terjedni. Ebben az esetben az átvitel történhet testváladékkal (ez lehet: nyál, vizelet, nemi váladék), testváladékkal szennyezett tárgyak (pl. ágynemű, ruha, használati tárgyak) útján, valamint cseppfertőzéssel. Fontos kihangsúlyozni, hogy cseppfertőzéssel történő fertőződéshez hosszabb ideig tartó, szoros kontaktus szükséges.

A majomhimlő fertőzés kockázata nem korlátozódik a szexuálisan aktív emberekre vagy a férfiakkal szexuális kapcsolatot létesítő férfiakra. Bárki, aki szoros fizikai kapcsolatba kerül egy fertőzött személlyel megfertőződhet.

A vírus terjedésének kockázata a tüneteket mutató beteggel szoros kontaktusban nem álló személyek, azaz a lakosság körében alacsony.

A majomhimlő betegség döntő többségében enyhe vagy közepesen súlyos tünetekkel jár. Az eddigi információk alapján Európában a vírus nyugat-afrikai törzse jelent meg, mely Afrikában 1%-os halálozással jár.

A majomhimlő kórokozója az Orthopoxvírusok közé tartozik, melyek a Poxviridae család tagjai. Az Orthopoxvírusok közé tartozik a variola vírus is, mely a fekete himlő kórokozója volt, illetve a vaccinia vírus is, melyet a fekete himlő elleni vakcinában alkalmaznak.

A majomhimlő sokkal enyhébb megbetegedést okoz a fekete himlőhöz képest.

A majomhimlő egy vírus által okozott fertőző megbetegedés, mely elsősorban állatról terjed át emberre. Azonban mérsékelten emberről emberre is képes terjedni.

A betegség leginkább Közép- és Nyugat-Afrikában jellemző. Behurcolt majomhimlős esetek azonban már korábban is előfordultak Afrikán kívül, például az Egyesült Államokban, Izraelben, Szingapúrban vagy az Egyesült Királyságban. Ezek az esetek afrikai utazással vagy fertőzött állat behozatalával álltak összefüggésben.

SSL ClassC

Minden jog fenntartva © 2019, Nemzeti Népegészségügyi Központ

Adatkezelési tájékoztató

Akadálymentességi nyilatkozat