Egészségügyi kártevőnek minősülnek Magyarországon az alábbi rágcsálók:

Patkányok: Magyarországon jellemzően a vándorpatkány (Rattus norvegicus) fordul elő, sokkal ritkábban találkozhatunk a házi patkánnyal (Rattus rattus).

Egerek: Ember környezetében a házi egér (Mus musculus) fordul elő, de vidéki környezetben, főként ősszel, a hideg idő beköszöntével a szabadból egyéb egérfajok is az épületekbe húzódhatnak.

Közös jellemzőjük, hogy fürgén mozognak, jól másznak, szaglásuk különösen fejlett. Elsősorban éjjel aktívak, fészküket szinte kizárólag a táplálék keresése érdekében hagyják el. Az egerek fészke szinte mindig a táplálékforrásuk közelében, attól legfeljebb néhány méter távolságra található. A fal vagy padló nagyobb réseiben, de egy szekrény vagy kartondoboz belsejében is fészkelhetnek. A vándorpatkány fészkét leggyakrabban a föld alatt találjuk meg, ezt járatrendszer veszi körül, melynek több bejárata van. A patkányok leggyakrabban valamilyen épület, tereptárgy (járdabeton, betonalap, terasz, farakás, téglarakás stb.) alá építik fészküket. A patkányok táplálékkeresés közben több száz métert is megtehetnek, városi környezetben jellemző, hogy járataik a csatornarendszerrel összefüggnek. Természetes körülmények között az egerek inkább növényi eredetű táplálékot, főként gabonaféléket fogyasztanak, míg a patkányok mindenevők. A legtöbb, ember által fogyasztott élelmiszer és a haszonállatok takarmánya ideális táplálékforrás az egerek és a patkányok számára is.