nnk emblema logo

nnk cim telefon

Mikor kell antibiotikumot szedni?

Az antibiotikumok nem jelentenek megoldást olyan vírusok által okozott fertőzésekre, mint amilyen a közönséges nátha vagy az influenza. Tehát nem gyógyítják meg azokat. Az antibiotikumok csak a baktériumok által okozott fertőzések ellen hatékonyak. A diagnózist és az antibiotikumok alkalmazásának szükségességét csak orvos állapíthatja meg.

Ne feledje: Az antibiotikumok hatástalanok megfázás vagy influenza esetén!

  • Az antibiotikumok csak a bakteriális fertőzések ellen hatékonyak - nem segítik a gyógyulást olyan vírusok okozta fertőzésekben, mint a nátha vagy az influenza [1].
  • Az antibiotikumok nem gátolják a vírusok más emberekre való átterjedését.
  • Az antibiotikumok helytelen okokból történő bevételének nincs haszna [1, 2].
  • Az antibiotikumok túlzott vagy helytelen használata csak azt eredményezi, hogy a baktériumok rezisztenssé válnak az antibiotikus kezelésekkel szemben [3, 4, 5]. Tehát, ha antibiotikus kezelésre lesz egyszer szüksége a jövőben, előfordulhat, hogy akkor már nem lesznek hatásosak ezek a szerek [6].

Az antibiotikum-rezisztencia a baktériumok képessége arra, hogy egy vagy több antibiotikum hatásának ellenálljanak. Nem az emberek vagy az állatok válnak rezisztenssé az antibiotikumokkal szemben, hanem a szervezetükbe bekerülő vagy a bennük előforduló baktériumokkal történhet ez meg.

  • Az antibiotikumok gyakran okoznak mellékhatásokat, például hasmenést [1, 2, 7, 8].
  • Az antibiotikumok szedése előtt mindig kérje orvosa tanácsát.

Hogyan kell szedni az antibiotikumokat?

Amikor az orvos úgy ítéli meg, hogy antibiotikumra van szüksége, és felírja Önnek, nagyon fontos, hogy az antibiotikumot felelősségteljesen szedje.

Ne feledje: Felelősségteljesen szedje az antibiotikumokat!

  • Az antibiotikumok alkalmazása miatt a baktériumok rezisztenssé válhatnak az antibiotikus kezelésekkel szemben [3, 4, 5], ezért fontos, hogy legyen körültekintő, és csak akkor szedjen antibiotikumokat, ha arra valóban szüksége van [1, 2, 9].
  • Az antibiotikumot csak akkor vegyen be, ha az orvos előírta, és kövesse az orvos tanácsát az antibiotikumok megfelelő alkalmazása kapcsán, hogy azok a jövőben is hatékonyak maradhassanak.
  • Ne tartsa meg az antibiotikum-kezelést követően megmaradt antibiotikumot [10]. Ha az előírtnál több adagot kapott, kérdezze meg gyógyszerészét a maradék gyógyszerek megsemmisítésének lehetőségeiről.

Miért kell felelősségteljesen szedni az antibiotikumokat?

Az antibiotikumok helytelen vagy indokolatlan használatának következtében a baktériumok rezisztenssé válhatnak a későbbi kezelésekkel szemben. Ez nemcsak az antibiotikumot nem megfelelően szedő személyre van egészségkárosító hatással, hanem azokra is, akik később rezisztens baktériummal megfertőződhetnek.

Ne feledje: Az antibiotikumok hatékonyságának megőrzése mindenki felelőssége!

  • Az antibiotikumok olyan ütemben veszítenek hatékonyságukból, amelyet még öt évvel ezelőtt sem lehetett előre látni [11]. Az antibiotikumok nem megfelelő okból és nem megfelelő módon történő használata miatt a baktériumok rezisztenssé válnak az antibiotikum-kezelésekkel szemben [3–5].
  • Ha továbbra is a jelenlegi ütemben fogyasztjuk az antibiotikumokat, Európa visszatérhet az antibiotikumok előtti korszakba, amikor egy közönséges bakteriális fertőzés, mint például a tüdőgyulladás a betegek elhalálozását is okozhatta [12, 13]. Tehát, ha szüksége lesz antibiotikus kezelésre a jövőben, előfordulhat, hogy akkor ezek a szerek már nem lesznek hatékonyak [6].
  • Csak körültekintően és indokolt esetben használjon antibiotikumokat [1, 2, 9].
  • Mindig kövesse orvosának tanácsát, hogy mikor és hogyan kell felelősségteljesen alkalmazni az antibiotikumokat, hogy azok a jövőben is hatékonyak maradhassanak.

Forrás és további információk: https://antibiotic.ecdc.europa.eu/hu/tajekozodjon

Szakirodalmi hivatkozások:

[1] Arroll B, Kenealy T. Antibiotics for the common cold and acute purulent rhinitis. Cochrane Database of Systematic Reviews 2005, Issue 2. Art. No.: CD000247.

[2] Fahey T, Stocks N, Thomas T. Systematic review of the treatment of upper respiratory tract infection. Arch Dis Child 1998;79(3):225-30.

[3] Malhotra-Kumar S, Lammens C, Coenen S, Van Herck K, Goossens H. Effect of azithromycin and clarithromycin therapy on pharyngeal carriage of macrolide-resistant streptococci in healthy volunteers: a randomised, double-blind, placebo-controlled study. Lancet 2007;369(9560):482-90.

[4] Donnan PT, Wei L, Steinke DT, Phillips G, Clarke R, Noone A, Sullivan FM, MacDonald TM, Davey PG. Presence of bacteriuria caused by trimethoprim resistant bacteria in patients prescribed antibiotics: multilevel model with practice and individual patient data. BMJ 2004;328(7451):1297-301.

[5] London N, Nijsten R, Mertens P, v d Bogaard A, Stobberingh E. Effect of antibiotic therapy on the antibiotic resistance of faecal Escherichia coli in patients attending general practitioners. J Antimicrob Chemother 1994;34(2):239-46.

[6] Daneman N, McGeer A, Green K, Low DE; for the Toronto Invasive Bacterial Diseases Network. Macrolide resistance in bacteremic pneumococcal disease: implications for patient management. Clin Infect Dis 2006;43(4):432-8.

[7] Fahey T, Smucny J, Becker L, Glazier R. Antibiotics for acute bronchitis. Cochrane Database of Systematic Reviews 2004, Issue 4. Art. No.: CD000245.

[8] Shehab N, Patel PR, Srinivasan A, Budnitz DS. Emergency department visits for antibiotic-associated adverse events. Clin Infect Dis 2008;47:online. DOI: 10.1086/591126.

[9] Guillemot D, Carbon C, Balkau B, Geslin P, Lecoeur H, Vauzelle-Kervroëdan F, Bouvenot G, Eschwége E. Low dosage and long treatment duration of beta-lactam: risk factors for carriage of penicillin-resistant Streptococcus pneumoniae. JAMA 1998;279(5):365-70.

[10] Grigoryan L, Burgerhof JG, Haaijer-Ruskamp FM, Degener JE, Deschepper R, Monnet DL, Di Matteo A, Scicluna EA, Bara AC, Lundborg CS, Birkin J, on behalf of the SAR group. Is self-medication with antibiotics in Europe driven by prescribed use? J Antimicrob Chemother 2007;59(1):152-6.

[11] European Antimicrobial Resistance Surveillance System. EARSS Annual Report 2006. Bilthoven, Netherlands: National Institute for Public Health and the Environment, 2007.

[12] Cohen ML. Epidemiology of drug resistance: implications for a post-antimicrobial era. Science 1992;257(5073):1050-5.

[13] Austrian R. The pneumococcus at the millennium: not down, not out. J Infect Dis 1999;179 Suppl 2:S338-41.

SSL ClassC

Minden jog fenntartva © 2019, Nemzeti Népegészségügyi Központ

Adatkezelési tájékoztató

Akadálymentességi nyilatkozat