nnk emblema logo

nnk cim telefon

Szükség van-e minden lakás légkondicionálóval való felszerelésére?

  • A légkondicionáló berendezések elterjedt használatával egyre több elektromos áramot fogyasztunk, melynek előállítása jelenleg szén-dioxid-termeléssel jár, mely hozzájárul a globális felmelegedéshez.
  • Az éjszaka üzemelő klímaberendezések többlet hőleadása magasabb külső hőmérsékletet eredményez, mely tovább rontja a városi hősziget hatást, vagyis a városokban tapasztalható, néha elviselhetetlen hőséget.
  • A mesterséges hűtés a meleg nyári napokon több energiát fogyaszt el, mint a téli fűtés. Anyári teljes energiafelhasználásunk 40%-át fordítjuk hűtésre, így a nagyvárosok áramfogyasztása látványosan megugrik a kánikulában.
  • A split klímaberendezések csak a belső levegőt keringtetik és hűtik, friss levegőt nem adnak. Jellemzően, ahol klímaberendezést használnak, kevesebbet szellőztetnek a beltéri hűvös levegő megőrzése érdekében, így a különböző beltéri forrásokból származó káros kémiai és biológiai légszennyezők feldúsulnak a helyiség levegőjében.
  • Az egészségügyi és szociális ellátó intézményekben, egyes munkahelyeken, irodaépületekben, valamint a gyermekintézményekben hosszabb távon a friss, szűrt és hűtött levegőt biztosító mesterséges szellőztető rendszerek (HVAC-rendszerek) beépítése a megoldás. Ameddig ez nem kerül megvalósításra, ezekben az intézményekben energiahatékony légkondicionáló berendezések átmeneti felszerelése lehet indokolt.
  • A lakóépületekben egészségesebb megoldás a lakás hűtése környezetbarát módszerekkel.

Hogyan lehet klímaberendezés nélkül, környezetbarát módon hatékonyan hűteni a lakásunkat?

  • Árnyékoljuk ablakainkat, különösen amikor a nap közvetlenül az ablakokra tűz! A legforróbb napokon már kora reggeltől árnyékoljunk!
  • Redőny, zsalugáter, árnyékoló roló segítségével szabályozni tudjuk a szoba hőmérsékletét, a tetőtéri ablakok árnyékolása akár 6-8 °C-kal is csökkentheti a beltéri hőmérsékletet. A redőny legyen fehér vagy világos színű, ami visszaveri a napsugárzást! A kifelé billenő redőny előnyösebb, mert a levegőt beengedi, de a napsugárzást nem.
  • Elsősorban külső árnyékolókat használjunk! A külső árnyékolás jobb hatásfokú, 60-70%-kal csökkentheti az ablakon bejövő hősugárzást.
  • Ha lehet, az ablakok mellett a déli tájolású falakat is árnyékoljuk kötélzettel kifeszített napvitorlákkal, feltekerhető széles napellenzőkkel. Ezek nagymértékben csökkentik a helyiségek felmelegedését, mivel a beltéri hő legnagyobb arányban a napsütötte falak hőleadásából származik.
  • Ha fentiekre nincs lehetőségünk, tehetünk az ablak külső felszínére hővédő fóliát, vagy felszerelhetünk fényvisszaverő beltéri sötétítő függönyt, rólót is.
  • Az épület közelében lévő, nagy lombkoronájú fák csökkentik az épület felmelegedését és kedvező hatással lehetnek a levegőminőségre is. Faültetésnél lombhullató fát válasszunk az ablak elé, hogy télen átengedje a napsütést!
  • A zöldhomlokzatok és a zöldfalak (támfalra, hálóra, vagy közvetlenül vakolatra futtatott növények) árnyékolnak és párologtatásukkal hőt vonnak el a környezetüktől. Ezek a tapasztalatok szerint sok helyen kiválthatják a klímaberendezéseket.
  • Célszerű a lakóépület körül növelni a zöldterület mértékét, mivel az aszfalt, a térkő, és a kavics borítás jobban elnyeli a hősugárzást, mely éjszaka visszajut a levegőbe, akadályozva az épületek éjszakai lehűlését.. Lehetőleg szárazságtűrőbb növényfajokat válasszunk!
  • Csináljunk kereszthuzatot a lakásban! A mozgó levegőjű lakást kevésbé érezzük forrónak. Kövessük a nap járását a szellőztetésnél. Szellőztessünk mindig ott, ahol a nap kevésbé éri a lakást!
  • A késő esti, kora reggeli friss órákban tárt ablakokkal szellőztessük át a házat!
  • Használjunk ventilátort vagy könnyű legyezőt! Mivel a ventilátor hosszas használata fokozhatja a kiszáradást, ügyeljünk a szükséges folyadékpótlásra! Kellemesen felfrissülhetünk, ha bőrünket benedvesítjük, és hagyjuk, hogy a ventilátor szele felszárítsa!
  • A felesleges áramfogyasztókat kapcsoljuk ki a hőségben vagy használjunk kisebb teljesítményűeket, mivel a bekapcsolt elektromos berendezések is hozzájárulnak a beltéri levegő felmelegedéséhez.
  • Tudatosan főzzünk kánikulában! Olyan ételt készítsünk, ami alacsony hőfelhasználással jár, hogy ne fűtsük fel vele még jobban a lakóteret!
  • Mossuk ki vagy nedvesítsük be a függönyt, és úgy helyezzük az ablak elé. A lakótérben kiteregetett mosott ruha, vizes törülköző párolgása is hőelvonással jár.
  • Hűvösebb lesz, ha gyakran felmossuk a padlót. Ahol lehet, ne használjunk szőnyeget!
  • Építkezésnél, felújításnál választhatunk fehér vagy speciális hővisszaverő cserepet, illetve árnyékolhatjuk a háztetőt napelemekkel! A külső falfesték legyen szintén fehér vagy más, világos színű.
  • A tető és a homlokzat szigetelésével nemcsak a fűtési költségeket csökkentjük, hanem a lakás nappali felmelegedését is.
  • Figyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre, a sópótlásra. A legmelegebb órákban tartózkodjunk árnyékos helyen és csökkentsük a fizikai aktivitást!

Tanácsok a légkondicionáló készülékek megfelelő használatához

  • Csak abban az esetben érdemes légkondícionáló készüléket beszerezni, ha a hőség elleni védekezés fentebb javasolt egészség- és környezetbarát eszközei nem elegendőek. Középületekben a friss, szűrt és hűtött levegőt biztosító mesterséges szellőztető rendszerek (HVAC-rendszerek) beépítése a megfelelő védekezés a hőség és a légszennyezettség ellen.
  • Split klímaberendezések használata esetén különösen nagy a veszélye annak, hogy a hűvös levegő megőrzése érdekében a szellőztetések ritkulnak. A levegő elhasználódik, a szén-dioxid és egyéb beltéri légszennyezők feldúsulhatnak a beltéri levegőben. Szellőztessünk megfelelő gyakorisággal!
  • Éjszakára lehetőleg kapcsoljuk le a készüléket! Késő este szellőztessük jól át a lakást, majd hagyjunk nyitva/buktatva több nyílászárót oly módon, hogy keresztlégáramlat keletkezhessen!
  • A külső hőmérsékletnél 5-8°C-kal, maximum 10°C-kal hűvösebbre javasolt a klímaberendezést beállítani egyrészt egészségvédelmi javaslatok és a munkavédelmi előírások, másrészt klímavédelmi szempontok miatt.
  • A készüléket úgy állítsuk be, hogy a helyiség alsó felében – lehetőség szerint – ne okozzon erős légáramot. Ezt a klímaberendezés lamelláinak felfelé irányításával érhetjük el, vagy a levegő olyan térrészre való irányításával, ahol nem tartózkodunk huzamosan. A klímaberendezések szárítják a levegőt, a száraz levegőtől pedig könnyen kiszáradhat a kötőhártyánk, különösen a ránk irányuló állandó légáram esetén. Arra érzékenyekben fejfájás, ízületi fájdalmak, gyulladások is kialakulhatnak, amennyiben a hideg levegő közvetlenül éri a fej, nyak, váll területét. Állítsuk alacsonyra a ventilátor fordulatszámát, a légáram sebességét, hogy e panaszok kialakulását elkerüljük.
  • A készülék beltéri egységének hőcserélőjét és porszűrőjét előírás szerint kell karbantartani, legalább évenkénti tisztítás és szűrőcsere (amennyiben cserélhető szűrővel rendelkezik) szükséges. Mivel a háztartási klímaberendezések nem porlasztanak vizet a légtérbe, így alapesetben Legionella fertőzést sem okozhatnak, azonban a nem megfelelően elvezetett kondenzvízben (például nem megfelelő lejtésű kivezető cső miatti pangó víz) és a nem megfelelően karbantartott (tisztított, fertőtlenített) beltéri egységben megtelepedhet a Legionella baktérium is. Az egység nedves hőcserélőjén lerakódhatnak szerves anyagok, ezeken pedig megtelepedhetnek a baktériumok, valamint a penészgombák, melyek spóráira sokan allergiások.
  • A légkondicionáló karbantartása során olyan lúgos tisztítószert ajánlott használni, mely baktériumölő és gombaölő hatású. Fontos a gyors zsírtalanító, fertőtlenítő, és szagtalanító hatás, azonban kerülendők a felesleges adalékanyagok, aromák, melyekből akár egészségre káros illékony szerves anyagok kerülhetnek be a lakás levegőjébe. A karbantartás után alapos szellőztetés javasolt.
  • Zsúfoltabb középületekben működtetett split klímaberendezéseknél járványos időszakban a beltéri egység és a porszűrő gyakori fertőtlenítése szükséges virucid tulajdonságokkal is rendelkező szerrel. Járványhullám esetén a split klímaberendezések működtetése csak párhuzamos, intenzív szellőztetés mellett ajánlható (ahol a friss levegő mennyisége legalább 36m3/óra/fő).
  • A berendezés soron kívüli tisztítását a helyiségekben történt felújítási munkák után is el kell végezni, hogy a készülékben leülepedett port eltávolítsuk.

Légkondicionáló berendezések kiválasztása

  • Egy átlagos teljesítményű légkondicionáló berendezés havonta nagyjából 250 kWh-val növeli meg az áramfogyasztást, ami mintegy 8-10 ezer forintos többletköltséget is eredményezhet. Nagymértékben befolyásolja a készülék fogyasztását a beállított célhőmérséklet és a kültéri hőmérséklet közötti különbség. A leginkább meghatározó szempont a fogyasztásnál azonban a készülékek hatásfoka.
  • A hatásfok a műszaki felépítéstől, a kivitelezés precízségétől, valamint a használt hűtőközegtől függ. A hatásfokot EER és COP számokkal jelölik. Ezek a számok kifejezik, hogy egy klímaberendezés 1 kWh elektromos energiából mennyi hűtő, vagy fűtőenergiát képes előállítani. Minél nagyobbak ezek az értékek, annál kevesebb elektromos áramot használ fel a készülék ugyanakkora tér lehűtésére vagy felfűtésére. Ugyanígy sorolják a háztartási gépeket energiaosztályokba, így nagymértékben csökkenthetjük a felhasznált energia mennyiségét jó hatásfokú (magas EER, COP számok, vagy "A" energiaosztály) gépek esetén. Magas hatásfokúak az inverteres klíma készülékek is, melyek a teljesítmény fokozatmentes szabályozásával takarítanak meg energiát.

SSL ClassC

Minden jog fenntartva © 2019, Nemzeti Népegészségügyi Központ

Adatkezelési tájékoztató

Akadálymentességi nyilatkozat