nnk emblema logo

nnk cim telefon

Gyakran ismételt kérdések a méhnyakszűrésről

Miért menjek el a szűrővizsgálatra?

A méhnyakszűrés célja a méhnyakrák megelőzése, korai felismerése, a tüneteket és panaszokat még nem okozó méhnyakrák illetve rákmegelőző állapot felismerése a későbbi, súlyosabb következmények megelőzése érdekében. Szűrés alkalmával a méh alsó részének, a méhnyaknak az állapotát ellenőrzik. Kenetvizsgálatnak is hívják, mivel a méhnyak felületéről egy kis adag sejtmintát vesznek és a sejtekben történő elváltozásokat keresik. A szűrés azért fontos, mert már nagy részben kimutatható a rák előtti állapot is, kicsi részben marad rejtve, kb. 20%-ban. Teljesen egészségesnek érezheti magát, mégis lehetnek elváltozások a méhnyakon. A legtöbb elváltozás nem vezet rákhoz, azonban néhány esetben előfordulhat rákos megbetegedés, ha az elváltozást nem kezelik.

Hogyan vehetek részt a méhnyakszűrésen?

Hazánkban 2003 óta biztosított szervezett módon, az 51/1997. (XII.18.) NM rendelet alapján a 25-65 év közötti nők számára a méhnyakszűrés. Azon nők, akik (a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvántartása alapján) 3 évnél régebben nem voltak méhnyakszűrésen, postai úton meghívót kapnak a szűrésre. A szűrést az orvos nőgyógyászati szakrendelésen vagy a védőnő végezheti a lakhely szerinti védőnői tanácsadóban. Ha azt szeretné, hogy védőnő végezze el a szűrést, keresse fel a lakhelye szerinti védőnői tanácsadót.

Hogyan zajlik a méhnyakszűrés?

A méhnyakszűrés bizonyítottan hatásos módszere citológiai vizsgálat, azaz a nőgyógyász, vagy a védőnő a hüvely felől a feltárt méhszájat megtekinti, s kenetet vesz a méhnyak nyálkahártyájáról. Egyedül ez a módszer alkalmas arra, hogy a méhnyak egészéről tájékoztatás adjon. Az eljárás nemcsak a daganatsejtek kimutatására, hanem más betegségek – gyulladás vagy fertőzés –észlelésére is alkalmas. Az eljárás ugyanakkor nem százszázalékos biztonságú: előfordulhatnak álnegatív esetek, amikor nem sikerül kimutatni a daganatos sejteket. Ezért fontos a rendszeres időközönként megismételt vizsgálat, mivel azzal csökkenteni lehet a diagnózis tévedésének kockázatát is.

Az egész folyamat mintegy 10 percet vesz igénybe.

A vizsgált személy nőgyógyászati vizsgálóágyra fekszik, majd egy arra szolgáló eszköznek („kacsa”) a hüvelybe vezetésével a vizsgáló szemmel láthatóvá teszi a hüvely falát és a hüvely boltozatát, így vizsgálhatóvá válik a méhnyak vizsgálat szempontjából fontos része, a hüvelyboltozatba domborodó részének külső felszíne is.  A kenetvevő eszköz segítségével sejtmintát, azaz hámsejteket tartalmazó kenetet vesznek a méhnyak hüvelyi felszínéről (porció) és a nyakcsatornából. A kenetet úgy veszik, hogy abban mind a méhnyak felszínét és a külső méhszájat borító, mind a nyakcsatornát bélelő hámsejtek képviselve legyenek. Menstruáló vagy heveny fertőzés jelét mutató nőtől nem lehet kenetet venni.  A tárgylemezre kent kenetet fixálják és laboratóriumba juttatják, a kenetet festés után mikroszkóppal vizsgálják. Az eredmény megérkezése után a szűrt nő megkapja a leletet és tájékoztatást kap a további teendőkről.

Mi a méhnyakszűrés?

A méhnyakszűrés célja a méhnyakrák megelőzése. A méh alsó részének, a méhnyaknak az állapotát ellenőrzik. Kenetvizsgálatnak is hívják, mivel a méhnyak felületéről egy kis adag sejtmintát vesznek. A szűrés a sejtekben történő elváltozásokat keresi.

Kinek kell mennie szűrésre?

Hazánkban 2003 óta biztosított szervezett módon, az 51/1997. (XII.18.) NM rendelet alapján a 25-65 év közötti nők számára a méhnyakszűrés. Azon nők, akik (a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvántartása alapján) 3 évnél régebben nem voltak méhnyakszűrésen, postai úton meghívót kapnak a szűrésre. Bizonyítást nyert az is, hogy a 25-65 év közötti nők egyszeri negatív eredményt követő 3 évenkénti szűrővizsgálata megfelelő gyakoriságot jelent. A mértékadó nemzetközi szakmai szervezetek – az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC), valamint a Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) ajánlásai is a fenti megállapításon alapulnak.

Miért kell elmennem a szűrésre?

Teljesen egészségesnek érezheti magát, mégis lehetnek elváltozások a méhnyakon. A legtöbb elváltozás nem vezet rákhoz, azonban néhány esetben előfordulhat rákos megbetegedés, ha az elváltozást nem kezelték.

Hová kell menni szűrésre?

A szűrést az orvos nőgyógyászati szakrendelésen vagy a védőnő végezheti a lakhely szerinti védőnői tanácsadóban. Ha azt szeretné, hogy védőnő végezze el a szűrést, keresse fel a lakhelye szerinti védőnői tanácsadót.

Mikor optimális a rákszűrés?

A rákszűrést ajánlott a menstruációs ciklus közepén elvégezni (általában menstruációt követő 10. – 22. nap), nem ajánlott a szűrést a menstruációs ciklus alatt elvégeztetni.  Ez azért is fontos, mert a menstruáció előtti és utáni 3-4 napon előfordulhatnak a mintában olyan sejtek, amelyek megzavarják a vizsgálat eredményét.

Mi a méhnyakrák?

A rák egyes sejtek olyan féktelen burjánzása a szervezet valamely helyén, amelyek kivonják magukat a szervezet ellenőrzése alól; általában olyan „növedéket" képeznek, amelyek nem határolódnak el élesen környezetüktől, a véráram vagy a nyirokkeringés útján távoli szervekben úgynevezett áttéteket okoznak, és a szervezet normális működésében zavarokat idéznek elő.

A méhnyakrák a méhnyakon kiinduló rák. Itt a sejtek burjánoznak, és ha nem kezelik, rákot okoznak. A méhnyakrák keletkezését fokozódó súlyosságú hámelváltozások előzik meg, amelyek vagy maguktól, vagy kezelésre meggyógyulhatnak. Ilyen módon a méhnyakrák megelőzhető betegség.

Mi okozza a méhnyakrákot?

A méhnyakrákot a Humán Papillomavírus okozza (HPV), amely szükséges, de önmagában nem elégséges oka a méhnyakráknak. A HPV-fertőződés gyakori, többnyire kezelés nélkül is gyógyul. Néha azonban a fertőzött sejtek sokáig fennmaradnak, és elindítják a rákhoz vezető folyamatot. Nincs megnyugtató magyarázat arra, hogy a HPV miért okoz egyesekben rákot, másokban viszont nem.

A méhnyakrák egy szexuálisan átvitt betegség?

Nem, de a HPV-fertőződés szexuális érintkezés útján terjed, és nemcsak nőkben, hanem férfiakban is gyakori. Ha nem kezelik - hosszú évekkel a HPV-fertőződés után - rák alakulhat ki.

A méhnyakrákot vírusfertőzés okozza?

A méhnyakrák kialakulásában a Humán Papilloma Vírus (HPV) magas kockázatú törzseinek van döntő szerepük: az esetek 80-90 százalékában a fertőződés kimutatható. A HPV-nek több mint 100 fajtája van, ezekből megközelítőleg 15 rákkeltő. A méhnyakrák több mint 60 százalékát a HPV 16-os váltja ki, a maradék közel 40 százalékon pedig osztozik a 18-as, a 45-ös, a 31-es, a 33-as, a 39-es, az 51-es, az 52-es és az 58-as törzs. A méhnyakrákos nők nem mindegyike HPV-fertőzött, tehát a betegség kialakulásában más okok is szerepet játszanak.

Hogyan lehet HPV-vel megfertőződni?

A HPV bőrkontaktus útján könnyen terjed szexuális tevékenység során. A gumióvszer nem véd meg teljesen a HPV fertőzéstől, csökkenti az esélyét annak, hogy a HPV-t elkapja, de nem zárja ki teljesen a kockázatát. A szexuális együttlét mellett a HPV bőrről bőrre is terjedhet. Valójában bárhol átadható a fertőzés - akár kézzel is. Nincs tökéletes védekezés a HPV ellen, kivéve, ha semmilyen nemi életet nem él.

Humán Papilloma Vírus csak nőkben okoz elváltozást?

Érdemes tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy a HPV nem csak a nőkre jelent veszélyt, a férfiak is könnyen megfertőződhetnek. Az esetek többségében a vírus hordozói a férfiak, akik a nemi aktus során adják azt tovább női partnereiknek. A fertőzés nőknél kétszer olyan gyakori, mint férfiaknál. A HPV fertőzött nők esetén a férfi partnerek ellenőrzésének a szükségességét is felvetheti.

Humán Papilloma vírus csak méhnyakrákot okoz?

A HPV-fertőzések legnagyobb része nem okoz tüneteket, és magától elmúlik. A HPV-fertőzések döntő része spontán megszűnik, a legtöbb ember nem is tudja, hogy fertőzött volt. Néhány emberben viszont a vírusok fennmaradnak, és egy részükben szemölcsöt illetve rákmegelőző állapotot jelentő hámfelmaródást okoznak. E rákmegelőző bőrállapot növeli az esélyét a nőknél a méhnyak, szeméremajkak, hüvely daganatos megbetegedések kialakulásában, a férfiaknál pedig a pénisz, végbélnyílás, szájüregi, garat, a nyelv és gégerákos megbetegedései kialakulásában.

Csak a több partnerrel kapcsolatot tartó nők veszélyeztetettek a Human Papilloma Vírus (HPV) fertőzés szempontjából?

A HPV-vel való fertőződés kockázata már a legelső szexuális aktusnál is fennáll és végigkíséri a nő életét. Az aktív szexuális életet élő nők 80%-a élete során valamikor megfertőződik a Humán Papilloma Vírussal.

A HPV-vel már fertőződött nők szervezetében ellenanyagok termelődnek a vírus ellen, nekik tehát nincs szükségük az oltásra?

A rákkeltő HPV-típusokkal fertőződött nők többségének szervezetében nem képződik elégséges ellenanyag, amely meggátolhatná a következő fertőződést, így ezek a nők sem védettek a vírussal való későbbi találkozáskor. A korábbi fertőzések nem indítják be az immunrendszer későbbi fertőződések elleni védekezését. Egy olyan oltóanyag, amely arra készteti az immunrendszert, hogy már a szervezetbe kerüléskor – mielőtt a fertőződés kialakulna – felismerje és elpusztítsa a vírust, valóban védelmet jelent a későbbi fertőzésekkel szemben.

A méhnyakrák öröklődik?

A méhnyakrákot nagy százalékban a humán papillomavírus (HPV) onkogén típusaival való fertőződés okozza. Minden szexuális életet élő nő veszélyeztetett a HPV-fertőzés szempontjából, a fertőzés pedig az érintett nő családi kórtörténetétől függetlenül méhnyakrák kialakulásához vezethet.

A méhnyakrák sok nőt érint?

A méhnyakrák a második leggyakoribb a nőket érintő daganatos betegségek között. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az új méhnyakrákos betegek számát évi 500 ezerre becsülik. Európában 60 ezer nő megbetegedésével és 30 ezer halálával számolnak évente. Európában minden 18. percben meghal egy nő méhnyakrákban.  Magyarországon évente 1.200 új esetet mutatnak ki, és 500 eset halállal végződik.

A méhnyakrák csak az idősödő nőket érinti?

A méhnyakrák több 45 év alatti nőt érint világszerte, mint bármely más rosszindulatú daganatos betegség az emlőrákon kívül. Mind a fiatal, mind az idősebb nők esetében fennáll a méhnyakrák kockázata.

Megelőzhető-e a méhnyakrák?

Igen, ha mérsékeljük a szexuális partnerek számát, késleltetjük az első közösülés idejét, nem dohányzunk, illetve 3 évente rendszeresen eljárunk szűrővizsgálatra.

Nagy reményeket fűznek a nemrégen kifejlesztett HPV-vakcinához.

Ki tekinthető veszélyeztetettnek a méhnyakrák keletkezése szempontjából?

Minden szexuálisan aktív nő veszélyeztetettnek tekinthető, mert nagy valószínűséggel fertőződik HPV-vel. A méhnyakrák leggyakrabban a 40-es és 50-es korosztályban jelentkezik. A legnagyobb kockázatúak azok a nők, akik soha nem vettek részt szűrővizsgálaton, korán kezdik a szexuális életet, több szexuális partnerrel közösülnek vagy olyanokkal, akiknek több szexuális partnerük van, illetve akik dohányoznak. A HIV-fertőzöttek is fokozott kockázatúak.

A hormonális fogamzásgátlót szedő hölgyek fokozottan veszélyeztetettek?

Ha hosszú időn keresztül élnek fogamzásgátlóval, mérsékelten veszélyeztetettek lehetnek. Ezért az ő esetükben különösen fontos, hogy szűrővizsgálaton rendszeresen részt vegyenek. Mindazonáltal, a fogamzásgátlók előnye, haszna meghaladhatja a kockázatot, az esetleges károkozást.

A szeméremtáji szemölcsök okozhatnak rákot?

Nem. A mintegy 100 HPV-típus közül ezeket az alacsony kockázatú, a rákot pedig a magas kockázatú HPV okozza.

Mi történik, ha régóta nem éltem nemi életet?

A méhnyakban történő elváltozások kifejlődése évekig eltarthat. Fontos, hogy rendszeresen eljárjon a szűrésre, ha bármikor élt nemi életet.

Mi a méhnyakrák kockázati tényezője?

A HPV nemcsak a méhnyak és a végbélnyílás rákja esetében számít szignifikáns kockázati tényezőnek, hanem a fej-nyaki régió laphámrákjában is. A méhnyakráknak kockázati faktora a dohányzás, de csak a HPV-vel összefüggésben. Ennek oka, hogy a dohányzás segíti a vírus bejutását a sejtekbe, mert rontja azok mikrocirkulációját és így a HPV elleni ellenanyagok eljutását a sejtekhez. További kockázati tényező: a rossz szociális helyzet,  a legyengült immunrendszer, alkoholfogyasztás, fiatal korban megkezdett szexuális élet, gyakori partner csere, a szülések száma, ha valakinek egyéb, szexuális úton terjedő betegsége van (például klamídia, herpesz), a magasabb életkor.

Mi a szűrővizsgálati módszer, mi a szűrővizsgálati eredmény (lelet)?

A szűrővizsgálati módszer olyan egyszerű, fájdalmatlan vizsgálati módszer, amelyet tünet és panaszmentes személyeken alkalmaznak abból a célból, hogy a rák fennállását nagy valószínűséggel kizárhassák (ha a vizsgálat negatív), vagy éppen ellenkezőleg, tisztázzák a rák fennállását (ha a vizsgálat eredménye nem negatív).

A szűrés nem diagnosztikus módszer! A nem-negatív lelet nem azt jelenti, hogy rák áll fenn, hanem azt jelzi, hogy további nőgyógyász szakorvosi vizsgálatra van szükség a rák megállapítása, vagy kizárása céljából. Az idejében felismert rák is - megfelelő kezeléssel - gyógyítható!

Kiknek van szükségük szűrővizsgálatra?

A nemzetközi ajánlások szerint a 25-65 év közötti tünet és panaszmentes nőket kell szűrni, az esetleges korai elváltozások kimutatása céljából. A 25 éves kornál fiatalabb nőknél és a nemi életet soha nem élt nőknél a rák előfordulása ritkaság számba megy, ezért az ő szűrővizsgálatuk mellőzhető.

Pontosan mi történik a szűrés során?

A méhszájról és a méh nyakcsatornájából vett kenet mikroszkópos vizsgálata, azaz a citológiai vizsgálat a méhnyakszűrés módja. A szűrést végző egészségügyi szakembereknek tájékoztatást kell adnia arról, hogy pontosan mi történik a szűrővizsgálat során.

Mit jelent, ha a citológiai lelet negatív?

Azt jelenti, hogy nem található semmi olyan elváltozás, ami a méhnyakrák kialakulásával fenyeget, vagy ami további nőgyógyász szakorvosi vizsgálatot igényel. Ez esetben a méhnyakszűrést 3 év múlva kell megismételni.

Mi történik, ha a citológiai lelet nem-negatív?

A nem-negatív citológiai lelet azt mutatja, hogy további tisztázó nőgyógyászati, klinikai diagnosztikus vizsgálatokra van szükség. Amennyiben rákmegelőző állapot áll fenn, akkor járó-betegellátásban kezelhető. Amennyiben méhnyakrák áll fenn, akkor kórházi kezelésre van szükség.

Melyek a rákmegelőző állapotok?

A méhnyakat borító vagy a méh nyakcsatornáját bélelő hámnak a jellemző típusostól különböző mértékben eltérő elváltozásait nevezik így. A hosszabb ideje fennálló HPV-fertőzöttség okozza. Vagy spontán gyógyulnak, vagy - ha nem kezelik - addig súlyosbodnak, hogy rákká alakulnak.

A méhnyakráknak egyértelmű és észrevehető tünetei vannak?

A korai stádiumban a daganat csak ritkán okoz panaszokat, de a szűrővizsgálat során már ilyenkor is láthatók kóros elváltozások, melyek további vizsgálatokra hívják fel a vizsgáló orvos figyelmét. A méhnyakrák a legtöbb nő esetében hosszú időn át, nagyrészt tünetmentesen növekszik a szervezetben. Amikor a tünetek észlelhetők, már egy kialakult betegséget jeleznek. A méhnyakrák leggyakoribb tünete a bővebb hüvelyi folyás, valamint a szexuális együttlét után jelentkező vérzés, alhasi fájdalom. Ilyenkor a mechanikai behatás miatt keletkezik vérzés a tumor felszínéről. A daganat növekedésével párhuzamosan, már spontán vérzés is kialakulhat. Előrehaladott állapotban szinte állandó jelleggel lép fel bűzös, gennyes, véres folyás, vizeletürítési zavar, deréktáji fájdalom, csípőlapátba sugárzó fájdalom.

 

Kezelhető-e a méhnyakrák?

A legtöbb méhnyakrák sikeresen kezelhető, ám a mielőbbi gyógykezelés javítja a gyógyulás esélyeit. Azoknál a középkorú nőknél, akik sohasem vettek részt szűrésen, előfordulhat, hogy a rákot nagyon későn diagnosztizálják, amikor már jelentősen csökken az esély a gyógyulásra.

Gyógyítható-e a méhnyakrák?

Igen, gyógyítható, ha még a szóródás megindulása előtt ismerik fel. Minél előbb ismerik fel, annál ígéretesebb a gyógyulás.

Hogyan gyógyítják a méhnyakrákot?

Műtéti úton távolítják el, vagy sugárkezeléssel pusztítják el a rákos sejteket. Néha mindkét módszert alkalmazzák.

A méhnyakrák elleni védőoltással kizárólag a fiatal lányokat lehet beoltani?

A méhnyakrák elleni oltóanyag minden nő számára hasznos és fontos megjegyezni, hogy a vírus fiúknál és férfiaknál is okozhat rákos elváltozásokat. A vakcina vizsgálatai és laboratóriumi próbái azt mutatták, hogy az oltással elért kedvező terápiás hatás a nők széles életkori csoportjánál kialakul. A HPV elleni önkéntes védőoltást Magyarországon 2014-ben vezették be a 12. évüket betöltött, általános iskola 7. osztályába járó lányok számára. A védettség kialakulásához két oltásra van szükség, 6 hónap különbséggel. HPV elleni vakcina egyelőre csak lányok számára biztosított, de a fiúknál is meggondolandó a szemölcsös betegségek, pénisz, szájüregi, garat és gége rákos megbetegedések miatt.

Miért javasolt a HPV-vakcina fiatal lányoknak?

Ajánlott a szexuálisan aktív időszakot megelőzően megkapni a vakcinát. Ennek oka, hogy az oltás abban az esetben adja a legteljesebb védelmet, ha előtte a vakcinában található vírustípusok egyikével sem fertőződtek meg.

A méhnyakrák elleni védőoltás szexuálisan aktív nőknél is hasznos lehet?

A szexuálisan aktív nők szintén részesülhetnek a vakcina védelméből, viszont a kialakuló védelmet korlátozhatja az éppen zajló HPV-fertőzés. A védelem csak a HPV-vakcina azon típusa ellen szerezhető, amellyel a nő az adott időpontban nem fertőződött.

A vakcina típusok kimutatása (kizárása vagy megerősítése) HPV-vizsgálattal lehetséges, mely a legtöbb szakorvosnál kérhető. A méhnyakrák elleni vakcina profilaktikus és nem terápiás, vagyis a jelenlévő HPV-fertőzést nem szünteti meg, de egy új fertőzés megelőzésére még a szexuálisan aktív életkorban is képes.

A méhnyakrák elleni oltás után nem kell többé rendszeres nőgyógyászati rákszűrésre járni?

A rendszeres méhnyakszűrés és az oltás együtt jelenti a legjobb módját a méhnyakrák elleni védekezésnek. Sem az oltás sem a méhnyakszűrés önmagában nem elegendő a megelőzéshez. Oltás után is szükséges a rendszeres méhnyakszűrés, mert a szűrésen ugyanis már nagy részben kimutatható a rák előtti állapot is, 20%-ban viszont rejtve marad!

Elérhetőségek

Központi telefonszám: +36 1 476 1100

Titkárság e-mail címe:

Az intézet levelezési címe: 1437 Budapest, Pf. 777

Az intézet címe: 1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.

Vezetők elérhetőségei

SSL ClassC

Minden jog fenntartva © 2019, Nemzeti Népegészségügyi Központ

Adatkezelési tájékoztató

Akadálymentességi nyilatkozat