nnk emblema logo

nnk cim telefon

Közeleg a nyaralók nyitásának ideje. Milyen egészségi kockázatokkal kell számolnunk, mikor visszatérünk a hosszú időre magára hagyott épületbe? Mit tegyünk, hogy ezeket elkerüljük? Tanácsaink azon számára is hasznosak lehetnek, akik a veszélyhelyzet időszakát otthonuktól távol töltötték, és most térnek vissza hónapok óta üresen álló lakásukba vagy házukba.

Amint megérkezünk a nyaralóba, lakásba, első utunk általában a fürdőszobába vezet, ahol az utazás után remélünk felfrissülést. Ha ősszel a nyaralót víztelenítettük, első lépés a rendszer feltöltése. Figyeljünk rá, nincs-e valahol szivárgás, csőtörés. A szerelvényeket alaposan takarítsuk, vízkőtelenítsük.

Akár frissen töltöttük fel, akár állt a víz a hálózatban az elmúlt hónapokban, a vezetékeket alaposan öblítsük át, minden csapot legalább 2-3 percig folyassunk hidegvízzel. Így megszabadulhatunk a hálózatban lerakódott, vagy a szerkezeti anyagokból kioldódott szennyezésektől. Ezt a vizet locsolásra, takarításra, wc öblítésre felhasználhatjuk, de ivásra, főzésre nem alkalmas. Amennyiben a nyaraló vízellátása saját kútról történik, a magánkutas vízellátás kockázatairól további információt találhat a https://efop180.antsz.hu/tajekoztatok-kornyezeteu/plakatok.html oldalon.

Ha az épület fagymentes, és a bojlert langyos vagy meleg vízzel feltöltve hagytuk, a hónapok óta pangó vízben Legionella baktériumok telepedhettek meg. Ha megnyitjuk a zuhanyt, az állott vizet kiporlasztjuk a levegőbe, és a képződött aeroszolban található Legionella belélegezve akár súlyos megbetegedést is okozhat. Ezért a bojlert használat előtt alaposan fel kell fűteni (legalább 60 C°-ra), majd a zuhanyrózsát leakasztva, a zuhanytálca vagy a kád lefolyójába  helyezve ott lassan folyassák ki 2-3 percig. A kézmosónál, mosogatónál is javasolt 1-1 perc óvatos, fröccsenésmentes folyatás.

Az elmúlt hónapok alatt vastag por gyűlhetett össze a belső terek felületein (pl.: bútorokon, padlón). A por mennyisége és összetétele és ingatlanról ingatlanra változik. A nem megfelelően záró nyílászárókon keresztül bejuthat a nyaralóba a por, illetve a különböző textíliák kopásából származó szálas anyagok is jelentős mennyiségben megtalálhatók a háztartási porban. Beázás, penészesedés esetén allergének (penészgombák spórái, atkák ürüléke) is lehetnek a porban, ami az arra érzékenyek személyeknél allergiás reakciókat pl.: tüsszögést, orrfolyást vagy súlyos esetben allergiás rohamot. is kiválthat.

A portörlést ne szárazon végezzük! Nedves ruhával, lassan, lehetőleg minél kevesebb port felkavarva töröljük le a felületeket. Ha vastag porréteget rakódott le a felületeken, illetve beázás is történt, akkor használjunk szűrőmaszkot (ügyeljünk a megfelelő viselésére). Takarítás közben tárjuk ki teljesen valamelyik ablakot vagy ajtót, de amíg nem fejeztük be a portalanítást, ne csináljunk erős kereszthuzatot, mert az is felkavarhatja a port. Ha távozáskor nem szedtük össze a textíliákat (terítők, ágytakarók), most tegyük meg, és mossuk át, hogy azokat is portalanítsuk. Lehetőség szerint a szőnyegeket is poroljuk ki szabad térben. A padozatot mossuk fel nedves felmosóval, közben cseréljük a vizet, ha szükség van rá. Takarítás után végül többórás kereszthuzatos szellőztetés javasolt. Amíg a fenti munkákat végezzük, egészségük védelme érdekében küldjük ki a gyermekeket a szabadba, ha lehetséges. Előtte ellenőrizzük, hogy a kertben nincs-e balesetveszély, a hinták, mászókák megfelelő állapotban vannak-e. A homokozóban javasolt évente homokot cserélni, használaton kívül fedve tartani, és többször átforgatva alaposan benapoztatni, mielőtt a gyermekek újra birtokba veszik.

Ha klímaberendezést használunk, végeztessük el a karbantartási, tisztítási munkákat szakemberrel, mielőtt újra használatba vesszük. Ha ventilátort használunk, bekapcsolás előtt alaposan portalanítsuk.

Az olyan beltéri felújítási munkákat, melyekkel a lakás levegőjébe illékony szerves anyagok (pl.: festés, lakkozás, melegburkolat-csere, faanyag-megmunkálás) inkább halasszuk a nyaralás végére, mert az ilyen felújítások után legalább 4-6 hétig nem javasolt az ott tartózkodás. Különösen figyeljünk erre gyermekek, kismamák és érzékeny személyek esetén. Ha esetleg új bútort szerzünk be, azt is célszerű pár hétig szellőztetni használat előtt, illetve vásárláskor figyeljünk arra, hogy olyan termékeket válasszunk bútorból, burkolatból, melynek alacsony a károsanyag kibocsátása.

Amennyiben a nyaralóhoz medence is tartozik, újraindítás előtt alapos takarítás, és sokk-fertőtlenítés szükséges (50 mg/l szabad aktív klór, 1 óra behatási idő, pH 7,2-7,4). Teljesen leállított vízforgatásos medence esetén a beüzemelés megkezdése előtt a medencevíz emelt koncentrációjú fertőtlenítését is el kell végezni: a szabad aktív klór szintjét 20 mg/l-re kell emelni, 1 óra behatási idővel (pH 7,2-7,4).

Az esetleges élményelemeket indítás előtt fertőtleníteni kell 20 mg/l szabad aktív klórral, 1 óra behatási idővel (pH 7,2-7,4)

Fürdőzés előtt minden esetben ellenőrizni kell, hogy a fertőtlenítőszer-koncentráció visszacsökkent-e a kívánt mennyiségre (pl.: tesztcsíkkal).  

A közösségi médiában terjedő információk rendkívüli módon befolyásolják a lakosság 5G technológiával kapcsolatos véleményét. Például a koronavírus és 5G összefüggésében a WHO és az EU is kénytelen volt tisztázó információt közzétenni a honlapjaikon, hogy megakadályozzák a téves információk terjedését. Mindezek alapján a Nemzeti Népegészségügyi Központ az alábbi tájékoztatást adja az ötödik generációs (5G) mobiltelefon rendszerek egészségügyi kérdéseiről.

Az ötödik generációs (5G) mobiltelefon rendszer, hasonlóan a korábbi mobiltelefon, illetve vezetéknélküli telekommunikációs technológiákhoz (pl. 2G, 3G, 4G, WiFi) elektromágneses (EM) hullámokat használ a működéséhez. Az 5G szolgáltatás az adat-, ill. beszédforgalom, valamint a területi ellátottság optimalizálásával, nagyságrendekkel gyorsabb adatátviteli sebességet tesz lehetővé, jelentősen több felhasználó egyidejű kiszolgálása mellett. A bevezetésre kerülő 5G szolgáltatás részben a korábban már használt rádiófrekvenciás (RF) sávokban történik, illetve nemzetközi egyezmények alapján új frekvenciasávok is kijelölésre kerültek. A szolgáltatás Európában, így hazánkban is elsőként az 3,6 GHz-es, majd a későbbiekben a 26 GHz-es frekvenciasávokban indul.

A jelenlegi modellezések, illetve mérések alapján az 5G technológia alkalmazásával a lakosság napi átlagos személyi RF expozíciója várhatóan nem fog növekedni. A nagyobb átviteli sebességnek köszönhetően jelentősen csökken az adatátvitelhez szükséges idő, amely csökkenti a felhasználók elektromágneses kitettségét. A sűrűbb hálózatban a jobb rádiós kapcsolatnak köszönhetően a mobiltelefonok és más készülékek alacsonyabb teljesítménnyel működnek, a felhasználás módja is változik (kevesebb beszéd, több adatforgalom) ami tovább csökkentheti a készülékekből eredő emberi expozíció mértékét. Az 5G technológiában alkalmazott nyalábformáló és un. MIMO (Multiple Input Multiple Output) technológia alkalmazásával, illetve az optimalizált szolgáltatással az ellátottság, ezzel együtt a környezeti RF expozíció jellege ugyan megváltozik, de az átlagos környezeti elektromágneses expozíció várhatóan nem emelkedik, amely jelenleg nagyságrenddel az egészségügyi határérték alatt van.

A mobilkészülékekből és bázisállomásokból származó elektromágneses sugárzás mértékét illetően az elektromágneses terek sugárvédelmével foglalkozó nemzetközi testület az International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection (ICNIRP) ajánlásai a mérvadóak. A nemzeti kormányok számára a WHO, az EU az ICNIRP ajánlásainak expozíciós határértékeit javasolja a sugárvédelmi jogszabályokba beépíteni. Hazánkban az EU előírásainak megfelelő egészségügyi határértékeket kell kötelezően betartani (ESzCsM 63/2004. (VII. 26.) sz. rendelet).

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) évtizedek óta folyó tudományos kutatások és megfigyelések alapján kialakított álláspontja szerint az elektromágneses tér, a nemzetközi testületek által megállapított határértékek alatt nem hordoz egészségügyi kockázatokat. Jelenleg nem állnak rendelkezésre egyértelmű tudományos bizonyítékok a különféle elektromágneses tereket rendeltetésszerű módon alkalmazó technológiák (pl. 2G, 3G, 4G) egészségkárosító hatásáról. Az 5G technológia egészségre gyakorolt várható hatásai részben megbecsülhetők a korábbi 4G, 3G, 2G technológiák által alkalmazott frekvenciák azonosított hatásai alapján.

Ilyen és ehhez hasonló vizsgálatokat mi is végzünk az NNK Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi osztályán. Évek óta megfigyeléseket végzünk arról, hogy Magyarországon mekkora sugárhatás érhet egy személyt például, ha átlagos mennyiségű időt tölt a városban, közlekedéssel, otthon, a munkahelyén, telefonál, internetet, mobiltelefont vagy WiFi-t használ stb. Vizsgálataink célja minden esetben az emberi élet és egészség védelme, a lehetséges veszélyek felismerése és megelőzése, elhárítása.

Fontos kihangsúlyozni, a vírusok nem utazhatnak rádióhullámokon / mobilhálózatokon. Az új koronavírus sok olyan országban is jelen van, ahol még nem épült ki 5G-s mobilhálózat, így ok-okozati összefüggés a technológia és járvány között nincsen. A nagyobb átviteli sebességnek köszönhetően jelentősen csökken az adatátvitelhez szükséges idő, amely csökkenti a felhasználók elektromágneses kitettségét. Tehát az 5G-vel kapcsolatos félelemkeltésnek semmilyen tudományosan bizonyított alapja nincsen, semmilyen veszélyt nem jelent az emberre.

[1] https://www.who.int/emergencies/diseases/novel-coronavirus-2019/advice-for-public/myth-busters

[2] https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/health/coronavirus-response/fighting-disinformation_en

Elkészült az elmúlt négy év eredményeinek uniós minősítése

A hazai szabadvízi fürdőhelyek zöme kiváló minősítést kapott, az előző évekhez képest azonban kismértékben nőtt a kifogásolt természetes fürdővizek száma az elmúlt nyár szeszélyes időjárása miatt, állapította meg a Nemzeti Népegészségügyi Központ a napokban közzétett összesítés alapján. A lista – mint minden évben – az Európai Unió értékelési rendszere szerint, négy év mikrobiológiai vizsgálati eredményei alapján készült el. A kockázatalapú statisztikai értékelés során nemcsak egy-egy minta megfelelőségét vizsgálják, hanem a vízminőség változásait, és az esetlegesen fennálló egyéb egészségkockázatokat is követik. Ezen besorolás szerint kiváló, jó, tűrhető és kifogásolt minősítést kaphat egy szabadvízi fürdőhely.

Egy természetes fürdőhelyet egy szezon alatt, általában négy alkalommal vizsgálnak, nyitás előtt, a nyár folyamán pedig havonta egyszer. A szabadvízi fürdővizek esetében a vízmintavétel mellett a helyszínen is szemrevételezik, hogy a víz felületén van-e darabos, úszó szennyeződés, esetlegesen olajfolt, vagy megfigyelhető-e intenzív hínárosodás. A tavakon a vízvirágzásra is figyelnek, ami a köznyelvben kék algának nevezett, allergén toxinokat termelő baktérium elszaporodását jelenti.

A balatoni fürdőhelyek zöme továbbra is kiváló besorolású. Az idősoros adatokból azonban az is látszik, hogy egy-egy helyen komolyabb odafigyelésre van szükség ahhoz, hogy a kedvező állapot fenntartható legyen. Különösen esősebb időszakokban, illetve hirtelen érkező, nagy mennyiségű csapadék esetén előfordulhat, hogy átmenetileg valamilyen szennyeződés kerül a tóba. Az ilyen jellegű problémák valószínűsége kisebb, a négy éves összesítés alapján kiváló vagy jó minősítésű fürdővizek esetében. A legutóbbi idényben viszont több északi parti fürdőhelyen is problémát okozott a vízvirágzás.

Az NNK összesítése nagyon pozitív képet mutat a 2019-ben üzemelt 257 fürdőhelyről. Az értékeléshez szükséges éves adatsorral rendelkező 237 természetes fürdővíz 77%-a kiváló, 13%-a jó, 5%-a tűrhető minősítést kapott. Kifogásolt kategóriába mindössze 10 fürdővíz esett, ezek többségében folyóvízi fürdőhelyek.

A nem minősített 20 fürdőhely fürdővize közül 17 négy évnél rövidebb ideje létesült, ezért nincs a minősítéshez elegendő számú eredménye és mindössze három fürdőhelyen nem teljesült az előírt vizsgálati ütemterv.  Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy ezek vízminősége ne lenne megfelelő. A Nemzeti Népegészségügyi Központ ezen vizsgálati eredményeit is közzéteszi majd a szezonban, csakúgy, mint az összes több hazai, természetes vizek mentén minősített fürdővizét.

Az egyes fürdővizek részletes jellemzését a megyei kormányhivatalok honlapján található fürdővíz profilok tartalmazzák, amelyekben pontos információ található az adott fürdőhely vízminőségéről, és az azt veszélyeztető kockázatokról is.

Nem javasolt a nem engedélyezett fürdővizeken valamint a nem kijelölt fürdőhelyeken való fürdőzés, mivel ezeken a helyszíneken nem ellenőrzik a víz minőségét és nincsenek meg a fürdőzéshez szükséges higiénés feltételek sem. A közegészségügyi veszélyeken túl számos esetben a balesetveszély miatt tiltott a fürdés (pl. bányatavakon). Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a természetes fürdőhelyeken, különösen a folyóvizeken a vízmélység hirtelen változása és a sodrás lehet veszélyes. Kerülni kell a felhevült testtel történő hirtelen vízbeugrást. A szülők gyermekeiket a strandokon soha ne hagyják felügyelet nélkül!

A kijelölt természetes fürdőhelyek listája és minősítése megtalálható
a Nemzeti Népegészségügyi Központ
honlapján.

korona 750x390

A koronavírus megjelenése óta új kiberbűnözői módszer van kibontakozóban. A felhasználók járvánnyal kapcsolatos kíváncsiságát kihasználva, a csalók e-maileken keresztül próbálnak adathalász tevékenységet, illetve zsarolóvírus-kampányt folytatni és megtéveszteni a felhasználókat, vagy káros kódokat juttatni eszközeikre.

Fontos tudni, hogy a nemzetközi és hazai hatóságok nem küldenek a fentiekhez hasonló információkat e-mailen keresztül, nem kérnek be ilyen formán szenzitív adatokat és nem kérik bejelentkezési adataink megváltoztatását. 

Érzékeny személyes adataik védelmében kérjük, hogy kövessék a tájékoztatóban megfogalmazottakat!

TÁJÉKOZTATÓ

​ 

csap

A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. Rendelet értelmében az ivó- és használati melegvíz-ellátásban, illetve medencés fürdővízellátásban vízzel közvetlenül érintkező bejelentés-köteles anyagok, termékek nyilvántartásba vétele, felülvizsgálata, valamint a vízkezelési technológiák ivóvízbiztonsági engedélyezése, felülvizsgálata 2020. január 1-től a Nemzeti Népegészségügyi Központ hatáskörébe került országos illetékességgel.

A nyilvántartásba vételi és a engedélyezési hatósági eljárással kapcsolatos tájékoztató anyagok a Közegészségügyi Főosztály, Település-egészségügyi, Klímaváltozás és Környezeti Egészséghatás Elemző Osztály Jogszabályok/Útmutatók menüpontja alatt megtalálhatóak.

SSL ClassC

Minden jog fenntartva © 2019, Nemzeti Népegészségügyi Központ

Adatkezelési tájékoztató

Akadálymentességi nyilatkozat